Belföld

Leépülő sertéságazat

Míg másfél évtizede 11 millió disznót tartottak Magyarországon, legutóbb már csak ötmilliót regisztrált a KSH. Sokak szerint még ez is sok, az uniós csatlakozást követően pedig hárommillió is elegendő lesz a belső ellátásra.

Bajban vannak a sertéságazat szereplői, mert Európában Magyarországon a legdrágább a disznó, az export nem kifizetődő, miközben belföldön is csökkennek, jó esetben stagnálnak a húsárak.

Dániában jelenleg kilónként 205 forintnak megfelelő összeg a sertés felvásárlási ára – írja a Népszabadság. Magyarországon – miután megszületett az egyezség a támogatásról – 265 forintot fizetnek érte, ám ebből a tenyésztők 25 forintot visszaadnak saját intervenciós kasszájukba. A feldolgozók azonban költségeik emelkedéséről panaszkodnak: állításuk szerint sokba kerül a felkészülés az uniós tagságra, egyre többet kell költeni az élelmiszer-biztonságra, ráadásul le kellett mondaniuk az exporttámogatásról is.

A világpiaci és a jelenlegi hazai sertésár közötti, mintegy hatvanforintos különbséget hosszú alkudozás után a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT), valamint az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium állja, miután sikerült megegyezni egy belső, terméktanácsi, intervenciós célokat szolgáló kassza feltöltéséről, amelybe az állattartók a vágóhidaknak átadott állatok után kilónként 25 forintot visszafizetnek. A jelenlegi felvásárlási árak április végig maradnak ezen a szinten, utána újból kezdődik az árvita.

A húsipar számai nem sok jót mutatnak. Az úgynevezett hasított félsertés – ami a bolti húsbontás alapanyaga – kilónkénti ára jelenleg ötszáz forint körül van, miközben a feldolgozók önköltsége 570 forint. Remény Ervin, a Húscéh ügyvezető alelnöke munkatársunknak elmondta, hogy január második hetéhez képest általában csökkennek a húsárak. A tavalyinál mintegy húsz százalékkal – a drágább sertéshúsok esetében kilónként kétszáz forinttal – alacsonyabb az átlagár.

Külföldön általában olcsóbb a sertés, mint Magyarországon. A közelmúltban például a Csehországból ajánlott hús még a vámmal együtt is kilónként 10-20 forinttal kerülne kevesebbe, mint az itthoni disznó. Ezek után nyilvánvaló, hogy az uniós csatlakozás után – miután megszűnnek a vámhatárok – a feldolgozók az olcsóbb sertést vásárolják.

A feldolgozók képviselői többmilliárdos ágazati veszteségről beszélnek. Remény Ervin szerint folytatódik a feldolgozók bezárása, mert sokan vannak a piacon. Míg 1999-ben még 1060 vágóhídon és húsfeldolgozóban folyt a feldolgozás, 2001-ben már csak 630, tavaly mindössze 330-ban végeztek sertésvágást. Közülük pedig csak mintegy kétszázan kezdték meg az uniós felkészülést. A feldolgozók képtelenek érdekeiket képviselni a nagy beszerzőtársaságok ellenében. Éppen ezért sokat várnak az agrárrendtartási törvény most folyó módosításától, hiszen a tervezetben szerepel az úgynevezett beszerzési ár alatti értékesítés megtiltása. Remény Ervin szerint az egymással versengő nagykereskedők agresszív árpolitikája miatt a hazai feldolgozók gyakorlatilag csak veszteséggel tudják eladni termékeiket.

Az export sem jelent igazi alternatívát, hiszen az EU jelentősebb sertéstartó államaiban olcsóbb a disznó, mint nálunk, ezért az unióba csak valamilyen támogatással értékesíthető a hús. Az EU-n kívüli országokban viszont már a közösség országai is megjelennek a magyarok konkurenseként, ráadásul a szabályok szerint még kilónként százforintnyi támogatást is kapnak.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.