Belföld

A távolságot, mint uniót, megkapod…

A kibővített Európai Unióban a jövedelemkülönbségek a jelenlegi kétszeresére nőnek, a 2007-től induló költségvetési időszakban mégsem emelkednek ezzel arányosan a kohéziós kiadások.

A 2007 hét után érvényes új kohéziós politikára való felkészülés újabb állomásaként az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta éves jelentését az unión belüli gazdasági és

Az Európai Bizottság…

 

…gazdasági és szociális kohézióról szóló éves jelentése. (A teljes szöveg több nyelven elérhető, részletes térképekkel, magyarázatokkal.)  

szociális kohézióról. A kibővített unióban a jelenlegi kétszeresére nőnek a jövedelemkülönbségek, ez akár e jelentés sommázata is lehetne.

A bővítés, illetve az unió régiói közti különbségek drasztikus növekedésével együtt 2006 után 18 jelenlegi tagállami régió elveszíti jogosultságát a legszegényebb térségeket támogató felzárkózási alapokra. Ezekben a régiókban ugyanis az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a szegényebb régiók súlyának jelentős növekedése miatt meghaladja a majdani uniós átlag 75 százalékát. Márpedig az unióban ez a támogatás jogosultság alapfeltétele.

Támogatás, fejpénz

A jelentés valószínűsíti, hogy bár duplájára nő a kohéziós politikára nehezedő nyomás, a 25 tagú EU-ban nem bővülnek ezzel arányosan a kohéziós politikára fordított források. Michel Barnier regionális politikát felügyelő bizottsági tag szerint a tagállamok jelenleg éves GDP-jük 0,32 százalékát fordítják ténylegesen elmaradott régiók felzárkóztatására, míg az igények azt jelzik előre, hogy a 2007-ben kezdődő új költségvetési időszakban az EU GDP-jének legalább 0,45 százalékát kell kohéziós célokra fordítani. A bizottsági tag szerint még ez a megemelt összeg sem lesz arányban a feladat nagyságával, s ebből valószínűleg az következik, hogy a 2004-ben csatlakozó és 2006-ig a szűkös költségvetési keretek miatt a jelenlegi EU-tagoknál jóval kisebb fejpénzt kapó országok szegény régiói sohasem részesülnek abból a nagyvonalú támogatásból, mint ami éveken át a kohéziós országoknak (Spanyolországnak, Portugáliának, Görögországnak és Írországnak) jutott. A tíz csatlakozó állam egy főre jutó teljes támogatása átlagban 117 euró lesz, szemben azzal a 143 euróval, ami az első programozási időszakban – 1989 és 1993 között – jutott a strukturális alapok első számú célterületéről a szegényebb régióknak. Ez az összeg 2000-2006 között az EU-15-ök számára 217 euróra emelkedett, a négy kohéziós ország esetében pedig a 240 eurót is meghaladja a fejpénz.  

Egynegyednyi „szegény” Európa

Az EU lakosságának 25 százaléka, mintegy 116 millió ember él majd olyan régiókban, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék nem éri el az uniós átlag háromnegyedét. Jelenleg a tizenöt tagországban a lakosság 18 százaléka, 68 millió ember él elmaradottnak minősülő térségben, ám az elmaradottság a jelen pillanatban egészen más minőséget jelent, mint majd a kibővített unió esetében.

A jövedelemkülönbségek a leggazdagabb régiók felső 10 százalékában és a legszegényebb térségek alsó 10 százalékában élők között emelkednek majd a mostani duplájára. Tíz, jövedelemszintje alapján hátrányos helyzetű EU-polgár közül hat az új tagállamokban lakik majd. Brüsszel a tervek szerint idén novemberben terjeszt elő hivatalos javaslatot az új, 2007 és 2013 között érvényes regionális politika alapelveire és finanszírozási forrásaira. A végső döntést legkorábban 2005-ben, de inkább 2006-ban már a kibővített EU tagországai hozzák meg.

Harmad-, másod-, első osztály

Az Európai Bizottság szerint az EU tagállamai a bővítés után az egy főre jutó GDP nagysága alapján három jól elkülönülő csoportra oszlanak majd. Az első kategóriába kerül a teljes EU-lakosság 21 százalékával az összes újonnan csatlakozó ország (Ciprus és Szlovénia kivételével). Ezek átlagos jövedelemszintje mindössze 42 százaléka lesz az EU-25-ök átlagának. (A két véglet a 65 százalékos Csehország és a 37 százalékos Lettország.)


A távolságot, mint uniót, megkapod… 1

Kattintson a képre!

A következő csoportban kap helyet Ciprus, Szlovénia, Spanyolország, Portugália és Írország. Itt a jövedelemszintek az uniós GDP-átlag 71 százalékán álló Görögország és a 92 százaléknál tartó Spanyolország közötti skálán mozognak.

Végül a felsőházban foglal majd helyet 12 jelenlegi EU-tag. Átlagos GDP-jük 11 százalékkal haladja majd meg a 25 tagú Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét.

Szegény gazdagok

 

A bővítés után az átlagos fejlettségi szint 75 százaléka fölé kerülő 18 uniós régió: Brandenburg, Mecklenburg-Előpomeránia, Thüringia, Drezda, Halle, Magdeburg (Németország), Burgenland (Ausztria), Ita-Suomi (Finnország), Asztúria, Murcia, Ceuta y Melilla (Spanyolország), Basilicata (Olaszország), Madeira (Portugália), Hainaut, Namur (Belgium), Merseyside, Nyugat-Wales, Dél-Yorkshire (Nagy-Britannia). 

A mostani helyzet alapján a jelenlegi tagállamok 18 régiója esik majd el a támogatástól 2007 után, mert jövedelemszintje meghaladja az előírt mértéket. Mivel pillanatnyilag 48 térség jogosult az elmaradott régióknak szánt támogatásra, a következő költségvetési időszaktól a számuk elvileg 30-ra csökken. A legszegényebb térségek száma az új tagok belépésével mégis 67-re gyarapodik majd.

A szóban forgó 18 uniós térségből körülbelül négy természetes módon int búcsút a kedvezményezetti státusznak: a GDP-jük ugyanis még a 15 tagú EU-ban is magasabb lenne, vagy majdnem elérné az engedélyezett határt. A többiek ugyanakkor csak azért esnének el a jogosultságtól, mert fejlettségi szintjük relatív értelemben, csupán statisztikai szempontból javulna. Ennek oka, hogy a bővítés után 13 százalékkal alacsonyabb lesz az Európai Unió átlagos GDP-je. A helyzet ugyanakkor még változhat, hiszen a 2001 és 2003 közötti 3 év GDP-jét veszik majd alapul a támogatási jogosultság eldöntésekor.

Az unió a viszonylagosan javuló helyzetű régiókat sem hagyja magára az új tagok csatlakozása után, számukra valamilyen speciális megoldást javasolnak majd. Ezeket a térségeket várhatóan a jelenleginél valamivel hosszabb átmeneti időszak után kapcsolják ki a támogatási rendszerből, és kicsit több pénzt kapnak majd – véli a regionális politikáért felelős biztos.

Lemaradások  

A tavaly őszi, a csatlakozókról szóló országjelentések három fő hiányosságra mutattak rá a strukturális intézkedések végrehajtásánál, már a tagságot szem előtt tartva. Egyrészt a minisztériumok közötti megfelelő koordináció hiányát emelték ki, ami pedig az első számú célterületnél, az integrált regionális fejlesztési programok elkészítésének nélkülözhetetlen előfeltétele. Konkrétan a jövendőbeli programok működtetéséért felelős, a közigazgatás különböző szintjeihez tartozó hatóságok-testületek feladatainak kijelölése és közöttük való elosztása jelentett problémát. Problémaként említették a társfinanszírozás mobilizálásához és a programok működtetéséhez szükséges költségvetési, illetve közigazgatási eljárások gyengeségét, valamint az ellenőrzésért felelős szervek kiegyensúlyozatlan kapacitását is.  

Új magyar régió a top10-ben

Az Európai Bizottság legújabb, 2000-es statisztikai adatai szerint 3 magyarországi régió – Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl – is tagja a tagjelölt országok legfejlettebb térségeit tartalmazó tízes toplistának. Prága az abszolút listavezető, ahol az egy főre eső GDP már 21 százalékkal meghaladja az EU-15-ök átlagát. Utána következik Pozsony (98 százalék), Ciprus (76 százalék), a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarország (76 százalék) és Szlovénia (67 százalék). Nyugat-Dunántúl 57 százalékkal a hetedik, Közép-Dunántúl pedig az uniós átlag 50 százalékával kilencedik. Az első tízben még egy lengyel és két cseh régió foglal helyet.

A tíz legszegényebb közép- és kelet-európai térség között nincs magyar, van viszont 6 román és négy bolgár. A 27 ország statisztikai-tervezési régiói közül Északkelet-Románia a legszegényebb, ahol az egy főre eső GDP mindössze 16 százaléka az EU-átlagnak. A leggazdagabb európai régió Belső-London (241 százalék), Brüsszel Főváros a második (218 százalék) és Luxemburg a harmadik 195 százalékkal (az EU-átlag 100 százalék). Magyarország GDP-je 2000-ben 49,7 százaléka volt az uniós tizenötök átlagának. A 25 tagú EU átlagos jövedelemszintjéhez képest hazánk GDP-je 54,8 százalék volt 2000-ben.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik