Belföld

Munkanélküliség – mi több, mi kevesebb?

A munkanélküliségi adatokat ellenzék és kormány egyaránt politikai stratégiája szerint elemzi, szakmai értékelés helyett. Pedig érdemes a számokra is odafigyelni…

Igaza volt a Fidesz frakcióvezetőjének, amikor azt mondta, hogy megtört a munkanélküliség csökkenésének kedvező tendenciája. És igaza volt a
Munkanélküliség – mi több, mi kevesebb? 1

munkaügyi miniszternek is, aki arra hívta fel figyelmet, hogy egy év alatt nőtt a foglalkoztatottak száma.

Csakhogy a munkanélküliség csökkenésének folyamata 2001. nyarán tört meg. A foglalkoztatottak számának növekedése mögött pedig többek között a gazdaságilag aktívak kategóriájába sorolt népesség gyarapodása áll.

 Fogalmak

Foglalkoztatott: az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkája van, de abban átmenetileg (betegség, szabadság stb.) nem dolgozott.
Munkanélküli: az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd.
Gazdaságilag aktívak: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttesen.
Gazdaságilag nem aktívak: azok, akik nem sorolhatóak be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Ide tartoznak többek között a tanulók, a nem dolgozó nyugdíjasok, a háztartásbeliek, az idénymunkások az idényen kívül, ha nem kerestek munkát, a gyermekgondozási ellátást igénybe vevők.
Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktívakhoz viszonyított aránya.
Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek) népességen belüli aránya.  

Elfogadható eredmények

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint 2002. utolsó negyedévében a foglalkoztatottak száma 3 millió 902 ezer volt, a munkanélküliségi ráta pedig 5,9 százalék. A munkanélküliek száma 2002. október–december hónapok átlagában 244,2 ezerre nőtt, ez 16,6 ezerrel több, mint egy évvel korábban. (A változás gyakorlatilag megegyezik az adatokhoz tartozó mintavételi hibával.)

Mindez semmiképp nem nevezhető sem meglepőnek, sem drámainak – fogalmazott Ádler Judit, a GKI Gazdaságkutató Intézet szakértője – hiszen nyugaton ez az érték hét százak felett van, és egy átalakuló gazdaságban öt százalék körüli munkanélküliségi ráta elfogadható. A legutóbbi időszakban nyilvánosságra került gyárbezárások hatása ugyanakkor még nem érződik a számokon – jegyezte meg Ádler -, hiszen az elbocsátottak nagy része még a felmondási idejét tölti.

Hatások és ellenhatások

A munkanélküliek száma szinte alig változott tavaly nyár óta. Igaz, akkor rövid idő alatt több mint tízezerrel nőtt az állástalanok tábora. Ennek egyik oka, hogy az előző kormány szigorított a munkanélküliek támogatásához kapcsolódó szabályokon, s ennek nyomán hirtelen megcsappant a „hivatalosak” száma. Az átmenetileg kegyvesztettek jó része csak a nyáron kapta vissza munkanélküli besorolását.





A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása régiónként
Foglalkoz-tatottak Munkanél-küliek Gazd. aktívak Gazd. inaktívak Munkanélküliségi ráta
2002 IV. negyedév 2001 IV. negyedév 2002 IV. negyedév
Közép-Magyaro. 1209,5 50,1 1259,6 932,7 4,0 4,0
Közép-Dunántúl 461,3 24,5 485,8 375,6 4,6 5,0
Ny-Dunántúl 438,1 19,3 457,4 317,6 4,1 4,2
Dél-Dunántúl 354,9 29,5 384,4 376,7 7,7 7,7
É-Magyaro. 427,7 44,1 471,8 504,9 7,9 9,3
Észak-Alföld 513,5 41,0 554,5 612,2 7,5 7,4
Dél-Alföld 496,9 35,7 532,6 506,0 5,5 6,7
Összesen 3901,9 244,2 4146,1 3625,7 5,5 5,9


Másrészről a frissen végzettek közül sokan azonnal bejelentkeznek a munkaügyi hivatalba – biztos, ami biztos alapon. És meg kell említeni az úgynevezett súrlódásos munkanélküliséget is, mely a gazdaság átalakulásával járó természetes folyamat, és azokra vonatkozik, akiknek nincsenek elhelyezkedési problémáik. Esetükben csupán egy kis „holt idő” kerül a munkahelyváltás folyamatába.

Munkanélküliség a világban

  

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint a munkanélküliség világszerte valószínűleg tovább nő az idén, miután tavaly több mint 10 százalékkal 180 milliósra emelkedett a világ országaiban. Ez minden idők legmagasabb ilyen száma. 550 millióan dolgoznak világszerte napi 1 dollárnak vagy kevesebbnek megfelelő bérért, számuk 1998 óta nem volt ilyen nagy. A munkanélküliség átlagosan 10 százalékos Latin-Amerikában, 18 százalékos a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Az információs technológiai visszaesés miatt exportveszteséget szenvedő Délkelet-Ázsiában az állástalanság 6,5 százalékos volt tavaly. Az ILO felmérése szerint a feketegazdaság ma már nem képes befogadni mindenkit, aki kiesik a törvényes foglalkoztatásból. A feketegazdaságban 1,6 milliárdan dolgoznak világszerte, miközben törvényesen 1,2 milliárd embernek van állása. 

A kelet, az továbbra is kelet

Korábban indult a fejlődés, és üteme is gyorsabb a nyugati országrészeken – mondja Ádler Judit –, így nem meglepő, hogy az ezzel ellentétes tartalmú kormányzati nyilatkozatokkal szemben nemhogy csökkenne, hanem nő a különbség a két országrész között foglalkoztatottság terén is. Míg 2001-ben a régiónként mért munkanélküliségi ráta 7,9 százalékkal Észak-Magyarországon volt a legnagyobb, addig ez az érték tavaly már 9,2 százalék volt – s a régió persze nem változott.

Nőtt a fiatal munkanélküliek tábora is. A 15–24 évesek aránya az állástalanok között 23,6 százalék. A korcsoportba tartozók munkanélküliségi rátája 12,7 százalékot ért el, 1,8 százalékponttal magasabb az egy évvel korábban mértnél.

A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint december végén a regisztrált munkanélküliek száma 345 ezer volt. A nyilvántartott munkanélküliek közül 116 ezer kapott munkanélküli-járadékot, 3 ezer jövedelempótló támogatást, míg az utóbbit felváltó rendszeres szociális segélyben 110 ezren részesültek.

A KSH felmérésében szereplő és munkaügyi hivatal által jelentett számok közötti eltérés elsősorban a nemzetközi viszonylatban jelentős szociálpolitikai intézkedésekre utal. Ezeknek köszönhető, hogy többen jelentkeznek állami támogatásért, mint ahányan valóban állástalanok. 

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.