A kormány programjában a választási ciklus végére ígérte a honvédség rendszerének átalakítását úgy, hogy az ehhez szükséges működési feltételek – a katonák élet- és munkakörülményeinek javítása, a kiképzés színvonalának emelésével egyidejűleg egyre több szerződéses alkalmazása, technika fejlesztése – is biztosítva legyenek.
Azóta Juhász Ferenc honvédelmi miniszter az átállás végső határidejének a 2005-ös évet célozta meg. A márciusban befejeződő védelmi felülvizsgálat után derül ki, milyen feltételek mellett valósítható meg mindez – nyilatkozta lapunknak Keleti György, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának szocialista elnöke.
A szerződéses katonák illetménye, felszerelése, elhelyezése egyaránt nagyobb anyagi terheket ró majd hadseregre. Emellett a kiképzés minőségének javítása is elengedhetetlen – tette hozzá. Minél előbb térünk át, annál kevesebb pénzt kell fordítani a kiképzésre, mert megszűnik a kétszintű kiképző rendszer. A jövőben csak egyszer kell a szerződéses katonákat megtanítani a fegyverek és a honvédségi technikai eszközök használatára – mondta Mécs Imre, a honvédelmi bizottság szabaddemokrata tagja. Ráadásul a hat hónapra behívottak komolyabb katonai feladatokra nem is alkalmasak. A szabaddemokraták reálisnak tartanák, hogy már 2004-ben se hívjanak be sorköteles fiatalokat – tette hozzá Mécs Imre.
Ma a fiatalok mintegy negyven százaléka alkalmatlannak bizonyul a katonai szolgálatra (évente egyébként 28 ezer újoncra van szüksége a hadseregnek). A sorkatonai alkalmassági vizsgálatok nemrég bevezetett szigorításától a behívhatók arányának növekedését és a csalások megszűnését remélik.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy az egyik legfontosabb feladat a szerződéses katonai szolgálatot vállalók számára vonzóvá tenni a honvédséget, hiszen a hadsereg ütőképességét a hivatásszerűen vállalt katonai szolgálat garantálná.
Ehhez viszont elengedhetetlen az eddigieknél lényegesen jobb anyagi és technikai körülmények biztosítása.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
