Február előtt semmiképpen nem kerül a parlamentelé a státustörvény módosított szövegtervezete. A MÁÉRT által tavaly ősszel elfogadott módosítás ugyanis a decemberi EU-állásfoglalás hatására tovább változott, és az új szövegtervezetről egyeztetéseket kell folytatni Szlovákiával és vélhetően Romániával is.
A Népszabadság értesülései szerint a módosítás módosítása már elkészült. A dokumentumot december végén Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára átadta a szlovák kormány illetékeseinek.
A lap úgy tudja, hogy a legújabb módosítás meszszemenően figyelembe veszi a Brüsszelből érkezett bírálatokat és ajánlásokat. Ezeket Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa levélben fogalmazta meg és küldte el Medgyessy Péter kormányfőnek. Utalt rá, hogy a törvény nem eurokonform, mert például az EU-tagországok állampolgárait etnikai alapon különbözteti meg.
A HTMH által elkészített legújabb szakmai anyag kimondja: a jogszabály nem vonatkozik az EU-országok polgáraira. Ez azt jelenti, hogy Szlovákia és Szlovénia 2004-es EU-csatlakozása esetén a státustörvény hatályát veszti az ottani magyarok esetében. (Ausztriára mint EU-tagra eleve nem is vonatkozott.)
Figyelembe véve a Verheugen-levélben megfogalmazottakat, a legújabb módosítás szerint a magyarigazolvány csak a kedvezmények igénybevételére jogosít, és semmi másra nem. Így nem használható személyazonosításra. A hozzátartozói igazolvány pedig csak azoknak az országoknak az állampolgárai számára adható, amelyeknek a hatóságai ezt nem kifogásolják. (Románia például ellenezte a hozzátartozói igazolványt, Szlovákia nem ellenkezett e tekintetben.)
A státusirodák a jövőben nem végezhetnek adatkezelést, ha az érintett ország törvényei ezt nem engedélyezik. Egyedül a magyarigazolvány iránti kérvényeket gyűjthetik össze és továbbíthatják Budapestre. A legújabb módosítási változat azt is tartalmazza, hogy a státustörvény bírja a határon túli magyaroknak otthont adó országok előzetes egyetértését.
Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára december végén levélben fejtette ki Budapest álláspontját szlovák hivatali kollégájának, Ivan Korcoknak a témával kapcsolatban. Mint az államtitkár érdeklődésünkre elmondta, az újabb módosításokban a nemzetközi – mindenekelőtt az EU – álláspont tükröződik vissza. Kijelentette: ha a szöveg lényegesen eltér a korábbi módosítástól, ismét össze kell hívni a MÁÉRT-et. Erre talán márciusban kerülhet sor.
Szlovákiával hamarosan megkezdődhetnek az egyeztetések a már másodszor módosított szövegtervezetről. Ezt Brüsszel is üdvözli. Január vége felé akár találkozhat is egymással Kovács László magyar és Eduard Kukan szlovák külügyminiszter – jelentette pozsonyi tudósítónk. Mint megtudta, Szlovákia abban az esetben nem veti el a kedvezménytörvényt, ha kikerülnek belőle a Pozsonyban diszkriminatívnak és területen kívülinek tartott elemek. Szlovák szakértők ugyanakkor azt állítják, hogy a szlovákiai magyar oktatási és kulturális intézmények anyaországi támogatását az alapszerződés keretében kellene megoldani.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
