A Népszabadság értesülései szerint nem hozott meglepetést az autópálya-építésekre kiírt közbeszerzési eljárás, hacsak azt nem, hogy a szakmán belül már a kiírás pillanatában biztosnak vélt eredmény született. A három külön eljárásban meghirdetett négy útberuházásra három konzorcium pályázott. Az M7-es horvát határhoz közeli és a szlovén határhoz vezető leágazását információink szerint a Strabag Kft., a balatoni sztráda Ordacsehi és Balatonszárszó közötti részét a Betonút–Hídépítő konzorcium, az M3-as új, 12 kilométeres szakaszát pedig az egri székhelyű Egút Rt. építheti meg. Erről tegnap este döntött a beruházások lebonyolításával megbízott Nemzeti Autópálya (NA) Rt. igazgatósága.
A szakmán belül többen már a tender kiírásakor tudni vélték a mára hivatalos végeredményt. A nyílt verseny egyébként kísértetiesen hasonlóan végződött, mint a nyáron lefolytatott meghívásos pályázat, amelyen ugyanez a négy társaság tehetett ajánlatot. A tendert a szaktárca akkor – a nyílt versenyt hiányoló politikai támadások miatt – érvénytelennek nyilvánította. (Egyedül a Vegyépszer korábbi partnercége, az Orbán-kormány sztrádafejlesztéseiben is főszereplő Betonút Rt. helyzete változott, amely most konzorciumban kapott feladatot.) Míg a kivitelezők személye nem, az ár a korábbi jóslatokat igazolva módosult: információk szerint az akkori 109,4 milliárd forint helyett most több mint 120 milliárd forintot kértek a nyertes cégek.
Bodnár Zoltán, az NA Rt. vezérigazgatója sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó a lap értesüléseit. Csak annyit árult el, hogy döntésüket ma az autópálya-társaság közgyűlése elé terjesztik, majd délután sajtótájékoztatón számolnak be a tender végeredményéről.
A jövő évben kezdődő új beruházások egyik legfőbb érdekessége a finanszírozásuk: a kormány ugyanis a 2003-as útépítések költségét információink szerint három év költségvetése között osztaná szét.
Mint arról a lap már korábban beszámolt, a kabinet tulajdonképpen halasztott fizetéssel, a 2004-es költségvetés terhére szeretné elindítani a fejlesztések nagy részét, a jövő évi büdzsé szűkös lehetőségei miatt. A gyorsforgalmi utak építésére 2003-ban elkülönített 80 milliárd forint ugyanis a már megkezdett beruházások folytatására sem lenne elég. A pénzügyi tárca pedig nem járult hozzá ahhoz, hogy az állam a Magyar Fejlesztési Bank által felvett hitelből finanszírozza a munkákat.
A 2004-re 120 milliárd, 2005-re pedig további 80 milliárd forintos kötelezettségvállalási keretből értesülésünk szerint a közlekedési tárca legalább 60-70 milliárd forintot használna fel jövőre úgy, hogy a 2003-ban elvégzett munkára ezt az összeget csak egyéves késéssel fizetné ki a most kiválasztott cégeknek. Ám a beruházások összes költségére így sem lenne meg a fedezet. Ezért az elképzelések szerint a közbeszerzési eljárás lezárultával a kabinet tetemes előleget is fizetne, ezt viszont még az idei költségvetés terhére tenné. Vagyis a jövő évi fejlesztések költségei gyakorlatilag három év költségvetését terhelnék. A kivitelezőknek előre átutalható előleg egyébként a beruházás teljes értékének 10-20 százaléka. Így a nyertesek összességében 20 milliárd forintot meghaladó összeghez juthatnak egy kapavágás nélkül.
Várhatóan még az idén számol el az NA Rt. azzal a 180 milliárd forintos hitellel is, amelyet az Orbán-kormány útépítési terveinek megvalósítására vett fel a MFB kezességvállalásával. A Népszabadság úgy tudja, hogy ezt az adósságot, amelyet az NA Rt. már elköltött, az állam még ebben az évben átvállalja, konszolidálva ezzel az autópálya-társaság pénzügyi helyzetét.
A felmentett Ruppert László helyett Kovács Ferenc, eddigi gazdaságfejlesztési és pénzügyi helyettes államtitkár lett a tárca közlekedési helyettes államtitkára. Kovács Ferenc már november végén átvette az M5-ös sztrádával kapcsolatos feladatokat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
