Magyar és Vitézy tájékoztatója: Politikusi vagyonvizsgálatok indulnak, zöldhatóság és gyermekvédelmi krízisalap jön

A 2022 májusi aláírást követően 2023-ban háromszor is módosították az autópálya-koncessziós szerződést, amellyel közel 50 százalékkal megemelték az anyagi ellentételezést, háborús helyzetre és egyéb előre nem látható okokra hivatkozva.

A kormány szerint az autópálya-szerződés jogellenes és felmerül a semmissége, mivel a koncesszorra semmilyen valós pénzügyi vagy működési kockázatot nem hárítottak át, ami alapvető feltétele lenne az uniós jog szerinti koncesszióknak.

Az autópálya-koncessziós szerződés megkötése óta eltelt időszakban a magyar állam már nettó 870 milliárd forintot kifizetett az üzemeltető magáncégnek.

Ha a jelenlegi rendszer változatlanul működne tovább, a kormánynak 2030-ig nettó 1986 milliárd forintot kellene kifizetnie az autópálya-koncessziós cég felé a meglévő és újonnan épülő szakaszok üzemeltetésére.

Vitézy Dávid a prezentációjában bemutatta a koncessziós társaság tulajdonosi hátterét is, amelyben különféle magántőkealapokon (Themis, Konzum Highway stb.) keresztül közvetlenül Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonrésze található meg.

Vitézy Dávid elmondta, hogy a korábbi közlekedési tárca szakmai javaslata szerint legalább hat részre kellett volna bontani a koncessziót a verseny érdekében, ám az Orbán-kormány egyben szervezte ki az egész hálózatot 35 évre.

Az M1-es autópálya kétszer három sávosra bővítésén kívül (amelynek nagy része utólag került a szerződésbe) az M3-as, M7-es bővítése és az M4-es munkálatai még csak előkészítési fázisban vannak – tette hozzá.

Az autópálya-koncessziós szerződés teljes futamideje alatt nominálértéken 23 196 milliárd forintot fizetnének ki, ami példátlan nagyságrendű közpénzt jelent – tette hozzá Vitézy.

A miniszter rámutatott, hogy a magyar autópálya-koncessziós szerződés értéke nagyjából nyolcszorosa a második legnagyobb európainak, és globálisan is a három legnagyobb között van, ami szerinte irracionális gazdasági döntés volt.

Kifejtette, hogy a normál koncessziós logikával szemben Magyarországon a már meglévő autópályahálózat működtetését is odaadták 35 évre előre fix áron. Ez a konstrukció az Európai Bizottság szerint is uniós jogot sért.

Vitézy Dávid bejelentette, hogy a kormány érvénytelennek tekinti Lázár János korábbi nyilatkozatát, amellyel lehívta az M6-os autópálya-koncessziós szerződés opcióját, így a kabinet nem adja ki a megbízást az érintett szakaszra.

A miniszter ismertette, hogy az autópályák kétharmadát adták oda a Mészáros Lőrinc és Szíjj László fémjelezte MKIF-nek 35 évre, még 2022-ben Rogán Antal aláírásával. Az ügy miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarország ellen.

Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány befejezte a 35 évre szóló, több mint 20 ezer milliárd forintos autópálya-koncessziós szerződés átvilágítását.

Az eredményeket és a kormány lehetőségeit Vitézy Dávid részletezte. Elmondta, hogy hogy az M6-os autópálya Érdi tető és Dunaújváros közötti szakaszának koncesszióba adása során csak egy 11 éves időszakra vetítve 105 milliárd forintos túlárazást mutattak ki, ami a teljes időszakra vetítve a 300 milliárd forintot is elérheti.

Magyar Péter megerősítette a Tisza Párt vagyonosodási vizsgálatokról szóló terveit. Hangsúlyozta, hogy véget kell vetni annak az állapotnak, hogy politikusok az állami tisztségeik révén milliárdos vagyonokat és ingatlanokat szerezzenek.

A NAV-nak legalább 50 revizort kell biztosítania arra az automatikus vizsgálatra, amely a jelenlegi és az utóbbi öt évben távozott állami, politikai vezetők vagyonát ellenőrzi. A vizsgálat két év hivatali idő után 30 napon belül automatikusan elindul.

A vagyonosodási vizsgálat kiterjed a családtagok vagyonára és a teljes család életmódjára is. Ellenőrizni fogják a gyanús jövedelemforrásokat, például a hirtelen feltűnt találmányokból származó bevételeket is.

A kormány szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezet be: a törvény elfogadása után miniszter, államtitkár, képviselő, pártelnök és más vezető állami tisztségviselő nem tölthet be vezető pozíciót országos sportszövetségekben vagy egyesületekben.

Személyi összeférhetetlenség mellett egy négyéves kizárási szabályt is bevezetnek azon sportvezetők esetében, akiknek az egyesületénél vagy szövetségénél súlyos támogatási szabálytalanságokat állapítanak meg.

A szigorítás kizárólag a jelentős, 500 főnél több sportolót igazoló sportszervezetekre terjed ki. A kisebb, helyi sportegyesületeknél a helyi politikusok, polgármesterek továbbra is betölthetnek vezető tisztségeket.

Magyar Péter miniszterelnök megerősítette a kötelező, 5000 forintos iparkamarai hozzájárulás eltörlését, amelyet eddig mintegy 900 ezer vállalkozás fizetett anélkül, hogy érdemi szakmai támogatást kapott volna érte.

A kormány kamarai biztost jelöl ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához, és mintegy 3 milliárd forint állami támogatást követel vissza, mivel a szervezet a vádak szerint promócióra, PR-ra és utazásokra pazarolta a forrásait.

A kormány 9,5 milliárd forintot fordít a gyermekvédelmi krízis kezelésére, amelyből 6 milliárd forint szakmai programokra, 3,4 milliárd pedig fejlesztésekre jut. Új krízisellátást indítanak 80 gyerek számára, megerősítenek 15 speciális gyermekotthont, és külön program indul a kórházban rekedt csecsemők helyzetének rendezésére.

November 30-ig utalvány formájában kapják meg az érintettek az iskolakezdési támogatás második részletét. Az 50 ezer forintos utalványt 2027. március 15-ig lehet felhasználni tanszerekre, ruházatra és egyéb engedélyezett cikkekre.

Az utalványt olyan címletekben kézbesíti a posta hogy egyenlően lehessen megosztani a gyermeket felváltva gondozó szülők között. A kormány döntött arról is hogy akik adminisztrációs hiba miatt nem kapták meg a támogatás első részletét ők pótlólag megkapják azt, a Pénzügyminisztérium adatai szerint 6642 ilyen jogosult van.

Átalakul az élelmiszerlánc-felügyelet rendszere: a járási hivatalok szervezeti egységeit megyei szintre integrálják, a Nébih pedig közvetlen szakmai irányítási jogköröket kap az eddigi lassú és rugalmatlan rendszer helyett.

A kormány elfogadta az Országos Élő Környezet Felügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló előterjesztést. Az új, önálló zöldhatósági csúcsszerv 2027. január 1-jétől kezdi meg a működését, és környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint állat- és klímavédelmi feladatokat is ellát majd.

Az új főhatóság környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, géntechnológiai, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, valamint vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat lát majd el. Országos szintre emeli az akkumulátorgyártáshoz és akkumulátorhulladék-kezeléshez kapcsolódó környezetvédelmi engedélyezést ellenőrzést és szankcionálást.

A fő hatóságon belül létrejön a zöldőrség, amelytől gyors és határozott fellépés várható az állatkínzással és állatbántalmazással, az illegális hulladéklerakással, az erdőkárosításokkal, az illegális kútfúrásokkal és kutyaviadalokkal szemben. A hatóságot létrehozó törvényről a kormány társadalmi egyeztetést indít.

A miniszterelnök közösségi oldalai azzal megjegyzéssel osztották meg az eseményről szóló közvetítést, hogy „az eddigi egyik legfontosabb kormánytájékoztató”.

Orbánék a közpénzek kiszivattyúzása érdekében több tízezer milliárd forint értékben létrehozták a haveroknak a világ talán legnagyobb autópálya-koncesszióját 35 évre. Ennek most véget vetünk,

írta péntek reggeli Facebook-bejegyzésében Magyar Péter miniszterelnök, aki mellett beszélni fog Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is. A tervek szerint 10 órakor kezdődik a sajtótájékoztató.