Az emberek és az egerek géntérképe rendkívüli módon hasonlít egymáshoz, a kisállat 30 ezer génjéből csupán 300-nak nincs emberi megfelelője – állítja egy tudósokból álló nemzetközi konzorcium a Nature e heti számába. Az ember és az egér tulajdonképpen közeli rokonok, mindketten a kisemlősöktől származnak, amelyek 75 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszok korának vége felé kezdtek el két különböző irányba fejlődni.
Párhuzamos költséges kutatások
Az egér géntérképét még ez év májusában tették közzé: a kutatásban két amerikai, – Whitehead Institute Cambridge, Mass. és a Genome Sequencing Center Washington University School of Medicine in St. Louis –, valamint egy brit – Sanger Institute Cambridge – kutatóintézet vett részt. A kutatást a londoni National Institutes of Health and the Wellcome Trust finanszírozta. A konzorciummal párhuzamosan egy másik társaság, az amerikai Celera Genomics Corporation of Rockville és közzé tette eredményeit.
Bár valószínűleg a csimpánzok és más emberszabásúak esetében még nagyobb lenne az egyezés, ám az egér nagy előnye, hogy méreténél fogva ideális laboratóriumi állat. A felfedezés meggyorsíthatja az emberi géntékép mélyreható megismerését, sőt elvégezhetővé válnak végre olyan tesztek, amelyekkel etikai megfontolásból embereken nem kísérleteznének.
Az emberi géneknek az egér géntérképén való azonosítását követően, a kutatók egy-egy génrész működésképtelenné tételével, szakszóval „kiütésével”, képesek lesznek adott gén funkciójának, működésmódjának tesztelésére. A kutatók szerint az eredmény mérföldkő, amely által lehetővé válik az emberi betegségek és gyógykezelési eljárások széleskörű megértése.
Hibahatáron belül
Mindkét kutatócsoport körülbelül 30 ezerre becsüli mind az emberek, mind az egerek génjeinek számát. Eltérően becsülik viszont az egér DNS-egységeinek hosszát: a Celera szerint 2,51 millió, a nemzetközi konzorcíum szerint azonban 2,475 millió egységből tevődik össze a DNS szál.
A DNS hosszú molekulája (sok rostos, fonalas természetes anyaghoz hasonlóan) kisebb egységek összekapcsolódásával épül fel. Négy ilyen – egymástól kissé különböző szerkezetű – egység létezik, ezeket a biokémikusok kémiai nevük kezdőbetűivel: A, C, G, T jelölik. Ezek az egységek a természetes DNS molekulákban meghatározott, de nem szabályos sorban követik egymást, ahogy egy értelmes, bármely nyelvben írott szövegben a betűk. És ez nem csak hasonlat: valóban erről van szó. Az A, C, G, T betűkkel jelzett elemek sorrendje testesíti meg az “üzenetet”, az “információt”, a “hírt”, amely raktározza és átadja az örökletes tulajdonságok meghatározását.
Hangsúlyeltolódások – miben mások az egerek?
Az egérnek az embernél jóval kifinomultabb szaglása például azzal magyázható, hogy sokkal több ezért felelős génnel rendelkezik. A kutatók 25 olyan gént azonosítottak, amelyből az embernek csak egy darab van, a kisállatnál viszont több gén, sőt géncsoportok felelős az adott funkcióért.
A géncsoportok feltehetőleg úgy alakultak ki, hogy egy gén véletlenül többször is lemásolódott, és egy mutációt követően az összes génnek jutott feladat. Az egér esetében 14 ilyen géncsoport a szaporodáshoz kapcsolódik, ide tartozik például a feromonok, azaz a szexuális kisugárzásért felelős hormonoknak az embernél markánsabb érzékelése. Az, hogy a szaporodáson az egereknél nagyobb a hangsúly, tulajdonképpen nem csoda, ha belegondolunk abba, hogy a rágcsálók és a főemlősök szexuális szokásai merőben különböznek egymástól.
