Az ipari termelés az előző hónapok hullámzását folytatva szeptemberben jelentősen nőtt, de a várakozások egyelőre nem ígérik e tendencia tartósulását – írja a K&H Bank együttműködésével készült elemzésében a GKI Gazdaságkutató Rt. Az első kilenc hónapban a nem vámszabad-területi ipari export emelkedett a legjobban, míg a belföldi értékesítés stagnált. Az ipari termelés növekedési üteme idén nem éri el a 3 százalékot. Ugyanakkor rendkívül gyorsan, több mint 20 százalékkal fejlődik az építőipar, több mint 10 százalékkal a kereskedelem.
Az a tény, hogy Magyarország 2004. évi EU-csatlakozása gyakorlatilag eldöntöttnek tekinthető, biztonságosabbá teszi a forintbefektetéseket. Ez és a rendkívül magas belföldi kamatok arra sarkallták a külföldi pénzügyi befektetőket, hogy növeljék forintra átváltott megtakarításaikat. A jegybank november 19-ei kamatcsökkentése nem volt elegendő e folyamat megfékezésére, ezért további kamatmérséklés várható.
Az első kilenc hónapban a keresetek a versenyszférában 14 százalékkal, a költségvetésiben csaknem 30 százalékkal emelkedtek. A következő hónapokban e különbség fokozódására lehet számítani. A reálbérek idén átlagosan több mint 13 százalékkal, a GDP növekedésének négyszeresével emelkednek. A lakosság nettó pénzmegtakarításai viszont alig nőnek, ami a rendkívül gyors ütemben emelkedő fogyasztás, ingatlan-beruházás és nem utolsó sorban a lakáshitelek dinamikus bővülésének tudható be.
A nyár végén – mint az előrelátható volt – megtört az infláció csökkenési folyamata. Az augusztusi 4,5 százalék után szeptemberben 4,6, októberben pedig már 4,9 százalékos volt az infláció. Az év végéig további emelkedés valószínű. Ezt indokolja a tavalyinál magasabb olajár, a dohány jövedéki adójának emelése, a dinamikusan növekvő belföldi kereslet, majd jövőre az eddig mesterségesen elfojtott áremelések beindulása. Az elkövetkező egy évben a fogyasztói árszínvonal emelkedése 5 százalék körül várható.
Az államháztartás hiánya idén – a közgazdaságilag a 2002 előtti éveket vagy 2003-at terhelő kiadások idei elszámolásával együtt – a GDP 8,5 százalékát fogja kitenni. A külkereskedelmi mérleg egyelőre kedvező, az első háromnegyed évi hiány kisebb a tavalyinál, miután az export és az import is jelentősen lelassult, de az előbbi mégis kisebb mértékben csökkent. Ebben paradox módon az importigényes export leállításának (például IBM) átmeneti egyenlegjavító hatása is szerepet játszik. Az év egészében azonban a fogyasztás dinamikus emelkedése miatt a behozatal gyorsulása várható. A folyó fizetési mérleg romlása viszont markáns, különösen az idegenforgalom aktívuma mérséklődik.
