A Guardian újságírói az eurózóna négy nagyvárosában az átállás buktatói mellett arra is kiváncsiak voltak, hogy mi kapható egy euróért Berlinben, Párizsban, Brüsszelben, Madridban és a bevezetésből kimaradó Londonban.
Berlin – 50 centért könnyebb
Hacsak nem a Berliner Volksbank ügyfele vagy, kedd nulla órától a bank ATM-jeiből 1 százalék, de minimum 3,50 eurós díjjal lehet pénzt felvenni. Nem kell hozzá Wim Duisenbergnek lenni, hogy kikalkuláljuk 50 euró felvételénél ez pontosan 7 százalékos díjat jelent az ügyfél számára.
A pedáns németek egyébként nemcsak az ATM-eket, hanem például a nyilvános WC-ket is átállították január elsejére. Az eddigi 50 pfenning helyett mostantól a rászorulók 50 eurócentért – azaz csaknem kétszeres áron – juthatnak be a köztéri toalettekbe. Egy euró tehát két vécéhasználati lehetőséggel ekvivalens.
Brüsszel – nem fizetne inkább belga frankkal?
Az Európai Bizottság szóvivője január elsején egy órakor büszkén jelentette, hogy az eurózóna lakosai lelkesen ürítik a feltöltött ATM-eket. Ezt támasztotta alá az is, hogy Brüsszel központi pénzkiadóiból délután már igen csak szűkösen lehetett 10 és 20 eurós bankjegyet felvenni. 50 eurós bőven akadt, ebből viszont a boltosok nem tudtak visszaadni, így az ezzel fizetőknek igyekeztek a belga frank előnyeit ecsetelni.
Egy euróért egyébként többek között egy doboz kólát, egy üveg belga sört, egy zacskó Caesar kutyaeledelt, illetve Whiskas macskatápot vagy 10 deka belga csokoládét lehetett az Újév napján vásárolni Brüsszelben.
Madrid – elfogadhatom a francia eurót is?
A Guardian újságírója szilveszteri macskajaj elleni szert keresve tért be január elsején egy ügyeletes gyógyszertárba. A patika szokottnál nagyobb forgalma arra utalt, hogy az új valuta kipróbálásához többen választották ezt a biztosan éjjel-nappal nyitva tartó üzletet. Nagy mennyiségű papírzsebkendő, köhögés elleni cukorka és óvszer kelt el az új év első napján a gyógyszertárban, ám az emberek elsősorban azért tértek be, hogy saját fülükkel hallják a kérdést: “Pezetában vagy euróban fizet?”
Kisebb fennakadást okozott, hogy az újságíró nemcsak, hogy euróval, hanem ráadásul francia euróval kívánt fizetni. A különbség az, hogy míg a spanyol 2 eurós érmén Juan Carlos király képe és az “Espana” felirat díszeleg, a francián az életfa és a “Liberté, Egalité, Fraternité” felirat olvasható.
“Ezt nem fogadhatjuk el” – mondta az első eladó, ám egyik kolléganője gyorsan kijavította: “Dehogynem, ez is ugyanannyit ér.” Majd egy doboz, 1,32 euróba kerülő Aspirin után még az aprót is pontosan vissza tudták adni.
Madridban egyébként 99 centért már kapható egy pohár presszókávé, 96 centért egy 0,33-as dobozos Mahou sör, 67 centért édes péksütemény, pontosan egy euróért pedig non-stop üzletben akár 10 kamillás teafilter is vásárolható.
Párizs – kétvalutás kuncsaftok kíméljenek!
Párizsban 99 centért vásárolhatunk croissant-t, 93 centért egy almát, pontosan egy euróért baguette-et, 1,02 euróért pedig hatdarabos garnélarák csomagot.
Párizs központjában, a Rue des Martyron január elsején nem villámsebességgel haladtak a sorok. Sokan ugyanis, bár elnyűtt francia frankkal fizettek, a visszajárót új eurócentekben szerették volna megkapni.
A boltosok számára komoly agymunka volt az első nap: nem hiába kérték korábban a kuncsftokat, hogy a kezdeti nehézségekre tekintettel óvakodjanak a kétvalutás tranzakcióktól. Az újdonság varázsa azonban erősebb volt.
London – euróban minden drágább
Bár a gyanakvó és óvatos britek ez év elejétől nem csatlakoztak az eurózónához, fizetőeszközként ezentúl ők is elfogadják. Nyaralás után nem kell többé átváltani a megmaradt eurót, levásárolhatják otthon is. Az euró mindennapi használata pedig mérsékelheti a britek erős ellenérzését a közös valutával szemben. (58-százalékuk még mindig kifejezetten ellenzi az euró bevezetését.)
A kereskedők a kétvalutás rendszert elsősorban extraprofit lehetőségeként fogják fel. Van olyan hely, ahol 10 euróért csupán 5,41 fontot, máshol viszont 6,37 fontot adnak. Az árfolyam tehát széles sávban ingadozik, sőt mindezt megtetézve a felfelé kerekítés pénzrabló intézményével, előfordul, hogy az euróban számított ár 320 százalékkal is magasabb, mint a fontban számított.
