Az FN cikkei a minimálbérről• Minimálbér: lehet a kevésnél kevesebb?
•A minimálbér-emelés hatása az inflációra
A MAT azt javasolta, hogy a minimálbér-emeléssel összefüggő kompenzációban csak az öt főnél több dolgozót foglalkoztató vállalkozások részesüljenek, és a támogatás alsó határa foglalkoztatottanként havonta 10 ezer forint legyen, valamint a pályázó azt maximálisan három hónapra igényelhesse. Parragh László, az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a MAT döntése közgazdaságilag nem megalapozott, a magyar vállalkozások semmilyen érdemi beavatkozást nem érzékelnének, és a ráfordítás jelentős részét felemésztené az adminisztráció.
Parragh a FigyelőNet-nek elmondta, hogy azért tartották rossznak a megszületett döntést, mert jellegzetesen rossz kompromisszum született az alkufolyamat végén. Az a javaslat, amit a kamara a Gazdasági Minisztériummal közösen kidolgozott, az az érintett munkavállalóknak 2800-3000 forintot jelentett volna fejenként, havonta. Ezzel szemben az elfogadott változat fejenként csupán 235 forintról szól. Az MKIK elnöke szerint valójában az történt, hogy a kamara és a GM közös javaslatát nyújtotta be a kormány a Munkaerőpiaci Alaphoz, és abban a javaslatban csak a 20 főnél nagyobb vállalkozások kaptak volna kompenzációt. Mindezt ráadásul csak azok, amelyek olyan szektorban működnek, ahol jelentős a munkanélküliség – hogy legalább a meglévő, alacsony foglalkoztatottsági szint megmaradjon.
Ehhez a javaslathoz a kormány 2-3 milliárd forintot ígért, de tapasztalva, hogy a háromoldalú tárgyaláson sem a munkavállalók sem a munkaadók képviselői nem fogadták el a kormányzati javaslatot, úgy döntöttek, hogy csupán 1 milliárd forintot hajlandóak felajánlani az ügy érdekében.
Javaslatok minimálbér-kompenzációra
Járai Zsigmond pénzügyminiszteri minőségében még tavaly ígéretet tett arra, hogy kompenzálni fogják azokat a kis- és középvállalkozásokat, amelyeket a minimálbér 25.500 forintról 40.000 forintra történő emelése különösen hátrányosan érint.
A kompenzáció kidolgozásával a kormány a Gazdasági Minisztériumot és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát bízta meg. Bár a tárgyalások még nem zárultak le, az biztos, hogy a vállalatot érintő munkaerőre rakódó költségnövekmény 25-75 százalék közötti részére nyújt támogatást. Az MKIK és a GM javaslata szerint a segítség vissza nem térítendő támogatás formájából a Munkaerőpiaci Alapból érkezne, és januárig visszamenőleg kapnák meg a vállalkozások. Megállapodásuk szerint a támogatásra pályázniuk kellene a cégeknek. A GM és az MKIK azt javasolta, hogy az elbírálásnál élvezzenek előnyt a 10 százalék feletti munkanélküliségi rátájú megyék, a 20 fő feletti vállalkozások, és a legjobban sújtott iparágak, így a textil- vagy bőriparban tevékenykedő cégek.
A vállalkozók véleményének mellőzése
A munkaadói és munkavállalói szervezetek a kompenzációt szükségesnek tartották, ám többségük az MKIK által javasolt kritériumokat nem fogadta el, és keveselték a Munkaerőpiaci Alapból rendelkezésre álló egy milliárd forintos keretet. A BKIK egy idei felmérése szerint az általuk megkérdezett 216 mikro-, kis- és középvállalkozás döntő többsége a legmegfelelőbb kompenzációs formának a tb-járulék további csökkentését (33,2%) és az egészségügyi hozzájárulás eltörlését (30,6%) tartja. A vállalkozások a kompenzációs intézkedések közül szimpatizáltak még a munkaadói járulék csökkentésének lehetőségével 814,4%), a tavalyi és az idei minimálbér közötti különbözet járulékainak elengedésével (9,4%), a különbözet állami hozzájárulásként történő kifizetését pedig 5,3 százalékuk tartotta csak jó ötletnek. (A BKIK felmérése >>)
