Piaci elemzők, gazdaságkutató cégek rendre kedvezőtlenebbre módosították előrejelzéseiket. A kutatók a korábbi reményeiknél kisebb mértékű – bár még így is jelentős – növekedést várnak, és pesszimistábbak az inflációra és a fizetési, külkereskedelmi pozíciókra vonatkozó kilátások megítélésében, mint az év elején.
Végre belátták…Az előrejelzések felülvizsgálatából ezúttal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sem maradt ki. A jegybank immár 8,8 százalékra becsüli az idei átlagos pénzromlást, az eddigi – még Járai Zsigmond elnök pénzügyminisztersége idejéből származó – hivatalos inflációs előrejelzés 5-7 százalék volt. A jelek szerint a kormányfő is könnyedén tudomásul vette a kincstári prognózis kényszerű felülvizsgálatát – nem úgy, mint Varga Mihály pénzügyminiszter, aki sokáig érthetetlenül ragaszkodott a korábbi, irreális előrejelzéshez -, és a kormány 8-9 százalékra módosított.
Mi lesz az inflációval?
A jegybank most már az év második felére várja a drágulás nagyobb mértékű fékeződését. Decemberre 6,9 százalékos inflációt jelez előre, mintegy pontosítva az MNB elnöke által egy hete jelzett 6-7 százalékos sávot. Tavaly év végén 10,1 százaléknyi fogyasztói áremelkedést mértek, vagyis az MNB decemberre 3,2 százalékpontnyi dezinflációt jósol. E csökkenésen belül 2,3 százalékpontot a külföldi drágulás enyhébb hatásától vár a jegybank, 0,4 pontot a mérséklődő hazai mezőgazdasági áremelkedéstől, 0,3 pontot a munkaerőköltségek csökkenő nyomásától, a többit pedig az egyéb kedvező hatásoktól reméli.
Az évi átlagos drágulásra vonatkozó jóslat most már nagyjából egybeesik a kutatók, elemzők – szintén jelentősen felfelé módosított – előrejelzéseivel. Ami azonban az év végét illeti, az előrejelzők jóval borúlátóbbak. A Reutersnek nemrég – de még az MNB felülvizsgálata előtt – válaszoló szakértők 7,8 százalékos decemberi drágulást jeleztek, és a GKI Gazdaságkutató Rt. is hasonló, 7,5-8,0 százalékos mértékről nyilatkozott. A Kopint-Datorg Rt. (amelynek elnöke, Oblath Gábor újabban a jegybanktanácsban is helyet foglal) bizonyosra veszi ugyan, hogy az importált infláció mérséklődni fog, de szerintük sem az euró markáns erősödésében, sem pedig a nyugodt nemzetközi olajpiacokban nem lehet feltétlenül bízni. A magyar inflációs ütem az egyik legnagyobb az Európai Unió (EU) tagjelöltjei között, s mivel a közösségben a pénz vásárlóerejének megóvása kiemelkedő prioritást élvez, számítani kell arra, hogy az infláció alakulása jelentős negatívumként szerepel a hazai gazdaság külföldi megítélésében – fejti ki a Kopint-Datorg.
Lassuló világgazdaságÚjabban világszerte azt várják, hogy az amerikai gazdaság gyarapodása az idén nem fogja elérni a 2 százalékot, és bár az EU-ban a növekedés jelentős marad, az ott várt 2,7 százalékos tempó érzékelhető lassulást jelent a tavalyi 3,4 százalékhoz képest. A hazai gazdaság nyitott szerkezete miatt pedig ez negatívan érinti a magyar növekedési mutatókat is.
•Az USA és a recesszió >>
•Lassuló Európa >>
Lanyhuló növekedés
Közben egyöntetűen borúlátóbbra váltottak az elemzők növekedésre vonatkozó előrejelzései is. Most már alig akad elemző, aki osztja az 5 százalékot meghaladó idei magyarországi növekedésről szóló kormányzati előirányzatot. Igaz viszont – teszik hozzá többen -, hogy a megtermelt jövedelmeket ezúttal nem csapolja meg a cserearány-romlás.
Még látványosabb a pesszimizmus a várható külkereskedelmi, illetve fizetésimérleg-pozíció megítélésében. A GKI és a Pénzügykutató Rt. több mint egymilliárd euróval többre becsüli a készáruforgalomban várható behozatali többletet, mint három hónapja (aminek a GKI-nál ellentmondani látszik, hogy a cég a korábbi előrejelzéséhez képest kisebb rést jósolt az import és az export idei gyarapodása között). Széles körben észrevételezik, hogy a deficitet immár távolról sem fedezi az adósságot nem generáló tőkebeáramlás. Egyelőre nem teljesen világos, hogy az ezzel járó eladósodás pontosan milyen hátrányokkal jár. A múlt év óta, amikor a fizetési deficithez képest elmaradás mutatkozott a külföldiek tulajdonosirész-szerzéseiben, a rést a külföldiek állampapír-vásárlásai, azaz a forintban fennálló külföldi adósság gyarapodása tömte be.
Fellendülő beruházásokVitathatatlanul kedvező képet festenek a kutatók a beruházások várható alakulásáról: úgy látják, e téren is gyorsul a növekedés, ámbár a kormány 11 százalékos előrejelzését kételkedve fogadják. Illetve, egyedül a GKI jósol ilyen látványos ütemet. Tavaly a beruházások reálértéke 6,6 százalékkal nőtt, a Pénzügykutató 9, a Kopint 8, az Ecostat 7-8 százalékos növekedést vár. Ha ezek közül a legalacsonyabb prognózis jönne be, még az is tekintélyes gyarapodás lenne.
Bővülő belső fogyasztás
Általános vélemény, hogy azért romlik a fizetési – és ezen belül főként az áruforgalmi – mérleg, mert a növekedést immár erőteljesen fokozza a hazai kereslet gyarapodása is. A belföldi felhasználás bővülését a kutatók lényegesen 5 százalék fölé teszik (illetve az Ecostat 4,5-5,5 százalékra), ami a dagadó külkereskedelmi hiány logikus következménye. A Pénzügykutató a fiskális és a jövedelempolitika fellazulására, a reálbérek 3,9 százalékos gyarapodására számít, mely utóbbi szerinte meghaladja a termelékenység várható emelkedését. A GKI azt vetíti előre, hogy a nominális béremelkedés a tavalyi 13,5-ről idén 14,5 százalékra gyorsul, az államháztartásban pedig a GDP 2 százalékénak megfelelő kamatterhek nélküli tavalyi többlet 2001-ben hiányra vált át – mármint amennyiben nem a büdzsében kimutatott, hanem a tényleges költekezést vesszük figyelembe. A Kopint-Datorg viszont leszögezi: nem a fogyasztás, hanem a beruházás és a termelő felhasználás keresendő az import meglódulása mögött, ám, mint írja, “nem világos, mi és mikor fogja megállítani” a külkereskedelmi mérleg romlását. Ugyanakkor a Kopint legfeljebb 4,5-5,0 százalékos, a tavalyinál lényegesen nagyobb reálkereset-gyarapodást jósol (a gyermekek után kapott adókedvezmény növekedésével együtt).
Mindezzel összefügg az az egyöntetű vélemény, hogy a háztartások fogyasztása az idén gyorsuló mértékben bővül, miközben a megtakarítási hányad (a háztatások megtakarításának GDP-hez viszonyított mértéke) tovább csökken.
Korrigált gazdasági
elõrejelzések 2001-re |
|||||||||||||
Mutatók |
Kopint-Datorg
|
ECOSTAT |
GKI
|
Pénzügy-kutató
|
Reuters**
|
||||||||
prog. | vált.* | prog. | vált.* | prog. | vált.* | prog. | vált.* | prog. | vált.* | ||||
GDP növekedés |
4,8
|
-0,5
|
4,5-5
|
-0,5
|
5,0
|
0,0
|
4,9
|
-0,2
|
4,8
|
-0,5
|
|||
Fizetési mérleg hiánya (Mrd euró) |
2,6
|
+0,2
|
2,5
|
+0,6
|
2,7
|
+0,2
|
2,7
|
+0,3
|
2,5
|
+0,5
|
|||
Külkereskedelmi mérleg hiánya (Mrd euró) |
4,6
|
+0,4
|
N/A
|
N/A
|
5,3
|
+1,3
|
4,9
|
+1,2
|
N/A
|
N/A
|
|||
Infláció |
9,0
|
+1,0
|
7,6-8,6
|
+0,15
|
9,0
|
+0,5
|
9,2
|
+0,7
|
9,0
|
+0,5
|
|||
* A tavaly év végi, 2001-re vonatkozó |