Mérlegen a magyar gazdaság
A GKI Gazdaságkutató Rt. legfrissebb elemzése, melyben a magyar gazdaság tavalyi teljesítményét értékeli, fő vonalaiban megegyezik a többi kutatócég eredményeivel.
KöltségvetésAz év végén letéti számlára helyezett, és ezzel elköltöttnek nyilvánított összegekkel együtt formálisan ugyan a GDP 3,4%-át kitevő deficit jött létre, de ha a hiányt e kiadások nélkül és az ÁPV Rt.-t is figyelembe véve (vagyis az EU-módszertant közelítve) számítjuk, a deficit a GDP mintegy 3,2 százaléka volt. Ez nagy javulás az előző évi (hasonló módon számított) kb. 5 százalékos hiányhoz képest, ami a konjunktúra csúcsán részben természetes is. A fiskális kiigazítás, továbbá a reálkeresetek csak 2 százalékos, a reálnyugdíjak 1 százalékos emelkedése módot adott az amúgy is beszűkült mozgásterű monetáris politika lazítására.
• GDP
Az elmúlt időszak gazdasági konjunktúrája 2000-ben tetőzött. A magyar GDP a múlt évben 5,3 százalékkal bővült, ami mintegy 2 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál. A cserearány-romlással korrigált jövedelem-növekedés azonban csupán 4 százalék körüli volt.
• Infláció
Az infláció 10 százalék körüli sávba ragadt be. A világpiaci energiaárak növekedése 1 százalékponttal növelte a hazai árszínvonalat. (Noha e hatás jelentős részét a kormányzat belföldön mesterségesen lefogta.) A dollár erősödése az euróhoz képest szintén inflációs nyomást okozott. Az élelmiszerárak több évi nyomott színvonal után erősen emelkedtek. A rejtett költségvetési kiigazítás és adóteher-növekedés működött. A tervezett 6-7%-osnál lényegesen magasabb infláció és bérnövekedés, valamint a változatlan SZJA tábla jelentősen növelte az adóbevételeket.
• Kamatszínvonal, árfolyampolitika
A kamatok az év nagy részében csökkentek, a reálkamatok 0-1,5 százalék közé, indokolatlanul mélyre estek. Az árfolyam-politika – túl optimista inflációs előrejelzésekre építve – jelentősen felértékelte a forintot az euróval szemben, de ez a kivitelben egyelőre nem okozott nagy gondot.
Félsiker Stockholmban
Eredmények és kudarcok Stockholmban
Megállapodás született:
•a tőkepiaci integrációhoz szükséges jogszabályi keretek kidolgozási határidejének előre hozatala 2003 végére,
•a postai liberalizációs direktíva kidolgozása 2001 végére,
•az egységes európai légi irányítás kialakítása terén haladást kell elérni júniusra,
•az üzleti szférának nyújtott állami támogatásoknak csökkenniük kell (a GDP százalékában mérve) 2003-ra,
•az egységes belső piacra vonatkozó direktívák legalább 98,5 százalékának átültetése a nemzeti jogba 2002 tavaszára.
Nem született megállapodás:
•nincs határidő az áram- és gázpiaci liberalizációra (bár mindkettő szükségét megerősítették),
•nem bátorítják, csak “tudomásul veszik” az Európai Bizottság vasút-liberalizációs terveit,
•nincs megállapodás a közösségi szintű szabadalmi tanúsítvány bevezetéséről.
Forrás: Európa Tanács >>
Bizakodó hangulatban ért végét szombaton a Stockholmban tartott kétnapos EU-csúcs. Hiszen az unió állam- és kormányfői üzletbarát intézkedések és foglalkoztatási célkitűzések sorát fogadták el, igaz, több fontos gazdasági reformkérdésben nem tudtak megállapodni. A keleti bővítés kapcsán a munkaerő szabad áramlására vonatkozó EU-s tárgyalási álláspont kidolgozása állt a középpontban: e téren Gerhard Schröder kancellár szerint a többi tagállam is hajlik elfogadni a német tervet a hétéves korlátozás bevezetéséről.
A tizenötök legfőbb célkitűzése, hogy a jelenlegi 62 százalékról 67-re kell növelni a foglalkoztatottak arányát az EU-ban 2005 januárra – tűzték célul a tizenötök állam- és kormányfői a csúcs zárónyilatkozataként kiadott elnökségi következtetések között. Összehasonlításképpen: a KSH adatai szerint Magyarországon 53,2 százalék volt a 15–69 éves népességen belül a foglalkoztatottak aránya 2000 utolsó negyedévében.
Késésben a nyugdíjpénztárak
Eddig kevés nyugdíjkassza adott számot befektetési politikájáról és vagyonkezelési elveiről a pénzügyi felügyeletnek (PSZÁF), bár az erre kiszabott határidő szombatig lejár – járt utána a Világgazdaság. A kasszáknak a jövőben minden régi és leendő pénztártaggal ismertetni kell befektetett eszközeik típusait és azok megoszlását.Részletek a Világgazdaságban >>
