Kapcsolódó cikkeink:• Mihez kezdjen a pénzével? >>• Mit csináljon félmillió forinttal? >>
• Mit csináljon két millió forinttal? >>• Mit csináljon öt millió forinttal? >>
• Ha lenne 20 millió forintom… >>• Elmarad a Mikulás-rally a tőzsdén? >>• Meddig kell még várni a külföldi befektetési alapokra? >>
Kevesen vannak, de dinamikusan növekszik azoknak a befektetőknek a száma, akik megelégelve a hazai szegényes kínálatot és az utóbbi évben meglehetősen alacsony vagy inkább negatív hozamokat, külföldi részvényekbe fektetik pénzüket.
A magyar értéktőzsde hivatalos indexe, a BUX idén eddig 24 százalékot veszített értékéből. Esésével a magyar tőzsde ugyan nem áll egyedül a nemzetközi porondon, de az esés mértékével a sereghajtók közé tartozik. E mellett elmondható, hogy a magyar börze papírjainak árfolyammozgása – a feltörekvő és fejlődő országok tőzsdéihez hasonlóan – leginkább a hullámvasúthoz hasonlatos: egyszer fent, egyszer lent. Márpedig a befektetők két tulajdonságot nem szeretnek a részvényekkel kapcsolatosan: a negatív hozamot és a volatilitást.
Az elérhető hozamokat tovább mérsékeli az új adójogszabály is, amely szerint januártól 20 százalékos adó terheli a tőkeszámlán tárolt részvények után elért árfolyamnyereséget (Bővebben az adóváltozásról >>).
Így ha a tőkepiacokon kívánja befektetni megtakarított pénzét, talán érdemes kitekinteni más országok tőzsdéire, hátha ott kedvezőbb szelek fújnak!
Nagyobb választék
A nyugat-európai és amerikai tőzsdék egyik előnye, hogy sokkal szélesebb iparági kínálatból válogathatunk. A BÉT néhány tucat részvényével szemben a nyugati tőzsdék kínálata több ezer. Ez a nagy kínálat pedig sokkal nagyobb kockázatmegosztásra ad lehetőséget még egy kiszemelt iparágon belül is (diverzifikáció).
Szakértők eddig a legnagyobb akadálynak azt tartották, hogy a kis- és közepes befektetők sokkal kevesebb információhoz jutnak a külföldi vállalatokról és papírjaikról. Mára azonban úgy tűnik, megváltozott a helyzet: ha a befektetők egy brókercéghez fordulnak, vagy használják az internetet, akkor napi – akár azonnali – információkat szerezhetnek a történésekről és az árfolyamalakulásokról.
Ami tiltva vanA mai magyar devizapiaci szabályozás az 1995. évi XCV. Devizatörvény értelmében nem ad lehetőséget arra, hogy magyar állampolgár külföldi brókercégeket közvetlenül felkeressen és tőkepiaci műveleteket végeztessen általuk. Ezt a korlátozást a január elsejével változó devizajogszabályok sem oldják fel. Ennek ellenére néhányan megpróbálnak internetes brókercég közvetítésével külföldi papírt venni. Bár a költségek alacsonyabbak, mint ha mindezt magyar brókerrel bonyolítanák, de a kockázat a kapcsolattartásban nagyobb, másrészt itthoni brókercégek napi információkkal és elemzésekkel látják el a befektetőket.
Hogyan lehet külföldi papírokat vásárolni?
A törvény a közvetlen kereskedést ugyan tiltja, magyar brókercéget megbízva azonban szabadon lehet külföldi papírokat vásárolni. A jogszabályok még így sem engedélyezik minden piacon a részvényvásárlást: csak az OECD tagállamok börzéin van rá lehetőség.
Az itthon nemzetközi részvényekkel foglakozó brókercégek számára két lehetőség kínálkozik, ha ilyen szolgáltatást akarnak ajánlani. Keresniük kell egy külföldi bejegyzésű értékpapírcéget, amelyi az adásvételt az ottani tőzsdén lebonyolítja, majd a papírokat egy elszámolóház segítségével el lehet juttatni az itthoni befektetőknek. Ez azonban riasztóan magas adminisztációt és jó néhány napot igényel. Éppen ezért inkább a másik utat választják: a cég anyabankjának külföldi brókercégein keresztül köti meg az üzleteket, így a tranzakció néhány perces átfutási idő alatt lezajlik, akár day-trade-re (napon belüli adásvétel) is lehetőség van.
Befektetői szokásokA befektetők kezdetben főleg az ismert, nagy nemzetközi cégek papírjait keresték, s hosszú távú befektetésként kezelték ezt a vásárlást, addig ma már egyre többen vannak, akik önállóan hozzák meg döntéseiket – nem igénylik a kereskedők tanácsait -, és kockázatot vállalva akár nagyot is kaszálhatnak…
Erősödő verseny – jobb kondíciók
A magyar brókerpiac – érzékelve a befektetői érdeklődés változását – a feltételrendszer javításába kezdett. A magyar és külföldi tőzsdéken való befektetés körülményeinek kiegyenlítése irányába hatnak a deviza- és tőkenyereség-adózásról szóló törvények változásai is. Sőt, mivel a külföldi részvényen elért árfolyamnyereségből a devizaárfolyam-nyereség rész nem adózik, csak a külföldi devizában mért nyereség, így szinte csak a reálhozama terhelt, szemben a magyar papírokon elszenvedett nominálhozam-alapú adóval.
A devizaváltás, vagyis az elszámolásnál használt devizaárfolyam a legtöbb brókercégnél a középárfolyamhoz nagyon közeli. Az üzletkötői jutalékok pedig a magyar piacra érvényes díjaknál már alig drágábbak…
További előnye a külföldi piacoknak, hogy ott az elszámolási idő a hazai 5 nappal szemben akár kettő is lehet, így gyorsabban juthat pénzéhez a befektető tovább javítva likviditását.
Néhány piaci szereplő:
A nemzetközi értékpapír-kereskedéssel is foglalkozó hazai brókercégek tapasztalatai szerint az őket megkeresők főleg az Egyesült Államokra és a német piacokra fektetnek be. De e két népszerű piac mellett elméletileg elérhető bármelyik OECD tagország piaca, amely nagyobb diverzifikációra ad lehetőséget. A brókercégek képviselői általában a 3 millió forintos összeget tekintik a piacra lépés ajánlott feltételének.
• Német Befektetési Rt. – A külföldi értékpapírok adásvételére minimum 50 eurós díjat számolnak fel, az induló jutalék pedig 0,95 százalék. A forgalom emelkedésével a felszámított jutalék fokozatosan 0,6 százalékos szintre csökken 100000 euró befektetési összeg fölött.
• CA IB Értékpapír Rt. – A piaci igények változását látva szakít eddigi nagybefektető-orientált gyakorlatával és februártól a kisbefektetők felé is nyit. A közvetítői jutalék náluk a kötési érték 1 százaléka, viszont a banki háttér előnyeit kihasználva már kisebb összegeknél is deviza-középárfolyam közeli áron történik az elszámolás.
• Concorde Értékpapír Rt. – A cég ennél még kisebb befektetőket is fogad, náluk ugyanis a befektetés minimumösszege 1 millió forint. Az 1 százalékos jutalék minimumösszege 20 000 forint.
• IE-New York Bróker – A cég olasz anyabankja segítségével éri el a nyugati piacokat. Január 1-jétől on-line kapcsolata lesz az amerikai tőzsdékkel (Nasdaq, NYSE) a Xetrával és az olasz elektronikus tőzsdével. A kötési jutalék 1 százalékkal kezdődik, de nagyobb összegnél egyéni megállapodás alapján csökkenhet. A minimumösszeg európai piacokra 15 000, amerikaiakra 25 000 forint.
