A csak papírral dolgozó közgazdászokról több könyvelőnek is lesújtó a véleménye. Mintha az elvek gyakorlatba ültetésével nem lennének tisztában az új, 57 százalékkal megemelt minimálbért kikalkulálók. A megkérdezett könyvelők egybehangzóan állítják: az aktív dolgozókon csattan majd megint az ostor, mert ha egy cég képtelen előteremteni a megnövekedett bértömeget, akkor elküldi az eddig nyolc órában foglalkoztatottakat.
Vagy négyórás munkaszerződést köt velük – ez a kisebbik a dolgozóra mérhető csapások közül -, mert akkor csak 20 ezer forint után kell lerónia a tb-járulékot és az szja-t, vagy azt mondja neki: agyő! És felvesz helyette egy nyugdíjast vagy diákot. Aki is mellékfoglalkozásúnak számít, s nem kell utána 31 százalékos tb-t fizetni, hanem csak 5 százalékos baleseti járulékot.
Hogy látják a munkaadók?A bérnövekedés toló hatása a jelen pillanatban felmérhetetlen, bizonyos azonban, hogy regionális, ágazati és szakmai szinten számos negatív következménnyel jár – véli Dávid Ferenc, az Országos Munkaügyi Tanács munkaadói oldalának képviselője. Az 57 százalékos bérnövekedést ugyanis a legfeljebb 5 százalékos gazdasági növekedéssel is szembe kell állítanunk. Nyilvánvaló az aránytalanság.
Elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben az államnak jelentős, mintegy 105 milliárd forint bevétele származik ebből az intézkedésből (adó, tb-járulék, áfa, forgalmi adó), nemcsak hogy forrást nem ad a munkáltatónak, hanem a kért ellentételezést is kategorikusan elutasította.
Vidéken már rettegnek attól, hogy karácsonyi ajándékként a felmondó levelüket kapják kézhez a dolgozók – mondja az ugyancsak vidéken munkálkodó munkaadó.
Szerinte megoldásként kínálkozik a végelszámolás is. Ennek gyakorlatilag nincs törvényi akadálya. Felszámolják az új helyzetben veszteségesnek ítélt cégeket, s még kisebbek jönnek létre helyettük.
A szakszervezeteket képviselő Borsik János elkerülhetetlennek tartja a kollektív szerződések és a bértábla felülvizsgálatát. Félő, hogy a munkáltatók lefelé fogják nivellálni a béreket, ami óriási feszültségeket teremt majd a munkahelyeken. Arról nem is beszélve, mennyire abszurd, hogy a szakképzett, több éves tapasztalatot szerzett munkaerő nem sokkal keres majd többet egy nyolc osztályt végzett alkalmazottnál, például a takarítónőnél.
Utószó
Egyébként munkavállalói és a munkáltatói oldal egyeztetésének finisében, gyakorlatilag az utolsó pillanatban megállapodtak a mindkét fél számára elfogadható 32 ezer forintos minimálbérben. A kormány részéről azonban ez süket fülekre talált.
Mit tehetnek a nagy- és közepes vállalatok?
A tömeges elbocsátás mellett fennáll a feketemunka újbóli térnyerésének veszélye is. Arra ugyan még nem születtek konkrét számítások, hogy mi éri meg jobban, de nincs kizárva, hogy a munkáltatók célravezetőbbnek találják a rajtaütésszerű ellenőrzésnél kirótt büntetést kifizetni, mint eleget tenni a törvény rendelkezésének. Legalábbis ami a nagy és közepes vállalatok pénztárcáját illeti.
Lehetséges alternatíva az alkalmazottak vállalkozásba kényszerítése is. Ennek következtében a cég nem fizet tb-járulékot, a vállalkozói juttatást költségként számolja el, ám szomorú következményként a papíron kimutatható eredményességi mutatók zuhanni kezdenek. Másrészről még tovább gyarapodik az eddig is csak megtűrt, helyzetükkel kezdettől fogva elégedetlen kényszervállalkozók több százezres tábora.
Az érem másik oldala, hogy miközben a teljes munkaidős foglalkoztatásból kilépni kényszerülők az egyéni vagy társas vállalkozásban találnak megoldási lehetőséget, addig az állam nemhogy támogatná, hanem épp ellenkezőleg: még jobban megszorítja ezt a szférát.
Gondoljunk például a reprezentációs költségek jelentős megnyirbálásra. Az eddigi, a nettó árbevétel fél százalékáig beszámítható reprezentációs költségre a következő évben 44 százalékos kifizetői személyi jövedelemadót vet ki az új adózási rend. Emellett jelentősen beszűkül a természetbeni juttatások köre is.
Mit tehetnek a kicsik?
A mikro- és kisvállalkozásoknál várható következmény sem rózsás: feltehetően csökken a bejelentett alkalmazottak száma (vajon miből lesz nekik nyugdíjuk?), s a kényszerügyvezetők zsebből fizetik majd ki a dolgozókat.
A szürkülésnek indult gazdaság minden bizonnyal újra feketedni kezd – vélik megkérdezett könyvelőink.
Kérdezzen!Kérdése van? Tegye fel szakértőinknek! Garantáltan választ kap!
• Adótanácsadó
• HR tanácsadó
• Munkajogi tanácsadó
• Karrier-tanácsadó
• Szervezetfejlesztés
Többek figyelmeztetnek az infláció begyűrűzésére. Hiszen a tisztességes utat követő termelő vállalat kizárólag árainak emelésével tudja kompenzálni a megugrott bértömeg miatt keletkező hiányát. Ebből a szempontból a társadalom egészét, minden egyes tagját súlyosan érinti a minimálbér emelése.
Hallani azonban olyan véleményt is multinál dolgozó magyar menedzser szájából, hogy örül a minimálbér felemelésének, mert legalább nem viszi ki a profitot az anyacég az országból, mivel azt a dolgozóra kénytelen fordítani. Ami ha megvalósul – valljuk be -, vitathatatlan érdem, jó pont a kormánynak.
|
||||||||||||||||||||||||||||||
