Az ipari termelés 1999-ben 10,5 százalékkal haladta meg a megelozo évi színvonalat. A növekedés elso számú forrása, miként a korábbi idoszakokban, a kivitel gyors, 22,9 százalékos bovülése volt, de immár szerepet játszott benne a belföldi értékesítés 1,7 százalékos növekedése is. A hazai kereslet további élénkülését a rendelések legújabb adatai is igazolni látszanak; az ipar kiemelt, leginkább növekedéshordozó ágazatainak rendelésállománya 21,8 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbit. A 100 legnagyobb vállalat körében végzett márciusi Ecostat-felmérésben a belföldi kereslet csökkenésével egyetlen vállalkozás sem számolt. A külföldi kilátások ennél is biztatóbbak; e téren a növekedést feltételezo cégek aránya 19 százalékpontot emelkedett februárhoz képest – méghozzá úgy, hogy az exportban érintett válaszadók közül egyetlen vállalat sem számít visszaesésre.
A termelés növekedésének legfobb hajtóereje tavaly is a villamos gép és muszerek gyártása terén muködo multik exportja volt. E szakágazat termelése 55 százalékkal nott. A belföldi értékesítésnél szokatlanul magas, 24,3 százalékos bovülést mértek, miközben az iparág kivitele, amely 60,5 százalékkal gyarapodott, az exportlendület folytatódását jelzi. Az ipar “élenjáró” szakágazatai közül továbbra is a közúti jármugyártás átlagot jóval meghaladó, 20,3 százalékos dinamizmusa emelheto ki. Emellett a textília, textiláru, továbbá a gumi és muanyag termékek gyártása közelítette meg az átlagot. A többi ipari ágazatot továbbra is alacsony növekedés, stagnálás vagy kisebb visszaesés jellemezte. Ugyanakkor a konjunktúra élénkülését mutatja, hogy 1999 második félévében még azon ágazatok többségében is fellendülés mutatkozott, ahol az év elso felében inkább a korábbi idoszak teljesítményétol való elmaradás volt jellemzo.
Mindezek alapján – amennyiben a most kibontakozó nyugat-európai konjunktúra keresletnövelo hatása az egész 2000. évben érzékelheto lesz, s ehhez még a belföldi fogyasztás várható növekedése is “besegít” – az ipari termelés ez évi növekedése ismét elérheti az 1998-as tempót, és 112,0-112,5 százalékra rúghat.
Számolni lehet a transznacionális társaságok beruházási tevékenységének folytatódásával és ennek bázisán a termelési szerkezet muszaki színvonalának emelkedésével, összességében az unióhoz való integrálódás további elmélyülésével. A kis- és középvállalkozások eroteljesebb, a kormány által is támogatott térnyerése a hazai tulajdonban lévo gazdaság európai beágyazódását segíti elo. Néhány energiaigényes ágazat (például a vegyipar) versenyképességét azonban eloreláthatóan meggyengítheti az energiaárak év elején bekövetkezett megugrása.
Az építési-szerelési tevékenység tavaly a megelozo két évnél kevésbé, 6,4 százalékkal nott. A lassulás alapveto oka az állami beruházások visszafogásában, illetve abban keresendo, hogy az idén februárban bevezetett építési kedvezmények okán a lakásépítok keresletük egy részét elhalasztották. 1999 második felében az egyes építési-szerelési tevékenységek teljesítménye ismét növekedni kezdett. Ezt, valamint az ez év elején várható építési igénybovülést az új rendelések felfutó állományán is érzékelni lehet.
Tavaly a befejezo építések volumene nott a legjobban (25 százalékkal), ezt követte az épületgépészeti szerelés (13 százalék) és a szerkezetkész épületek építése (2,7 százalék). Területileg nézve a fejlodést, a teljesítmény-differenciálódás – az egyenlotlenül jelentkezo kereslet miatt – tovább folytatódott. A leggyorsabb tempót Észak-Magyarországon (15 százalék) és a Dél-Alföldön (11 százalék) regisztráltak, ami némileg összefüggésben lehet az ár- és belvízkárok helyreállítási munkálataival. A legkisebb (mindössze 0,8 százalékos) teljesítmény-többlettel a dél-dunántúli építoipari vállalatok dicsekedhetnek”.
Az idén szinte valamennyi olyan külso és belso ok megszunésével lehet számolni, amelyek a múlt évben fékezték az építési keresletet. Ennek köszönhetoen az építoipar teljesítménye 7-9 százalékkal bovülhet. A tényleges növekedés attól is függ, hogy az új lakásépítési támogatások bevezetése mennyire lesz széles köru és gyors. Kedvezo esetben az idén akár 26 ezer új lakás is felépülhet.
ORBÁN ISTVÁN, az Egis Gyógyszergyár Rt. vezérigazgatója: “Nem csak a makroökonómiai adatok folyamatos javulása jelzi a magyar ipar – illetve a teljes gazdaság – fellendülését, hanem a mindennapokban is folyamatosan érezhetjük a változást. A gazdaság ipari szegmensének szereploi ebben a környezetben legalább három kihívással találkoztak. Az elso az értékesítések terén erosödo verseny; a magyar vállalatok szakmailag felkészültebb, tokeerosebb cégekkel találták szemben magukat, a belföldi és a külföldi piacokon egyaránt. A második probléma a magyarországi beszállítók tömeges tönkremenetele volt, míg a harmadik kihívás az átalakult szakmai szükségletekre és a motiváció csökkenésére vezetheto vissza. A belso munkaero átstrukturálása és az ösztönzés folyamatos ébrentartása korántsem egyszeru feladat.”
A termelés növekedésének legfobb hajtóereje tavaly is a villamos gépeket és muszereket gyártó multik exportja volt.
