A magyar megyék földjéből emelt dombon mondott esküt Ferenc József, ezért kapta Budapesten a mai Március 15. tér először az Eskü tér nevet.
A Vörös Khmer mozgalom 1975-ben kezdődött, nagyjából négy éves rémuralma a történelem legsötétebb fejezetei közé tartozik. Pol Potnak soha nem kellett felelnie tetteiért.
„1916. november 11-én a halál átlépte a schönbrunni kastély küszöbét és megritkult őszi fák között elindult az egyszerű katonaágy felé.”
A dagerrotípia a világ első, gyakorlati használatba kerülő képrögzítési eljárása volt, csak a Brit Birodalom területén nem lehetett szabadon használni.
Veszélyes volt a tündéreket megidézni, lehettek szexuális csábítók, gyermekrablók, de sok értékes tudást lehetett tőlük megszerezni.
Ki lehetett Hasfelmetsző Jack? A korabeli pletykák bevándorlókat, zsidókat, orvosokat, sőt a királyi család tagjait is emlegették.
A Lockerbie-re zuhant gépen négy magyar is utazott 1988-ban: Kadhafi nagy valószínűséggel azt követően adott parancsot a terrortámadásra, hogy egy amerikai légicsapásban 4 éves nevelt lánya is életét vesztette.
New Yorkban 100 év alatt három megálló készült el, míg korábban egy egész vonal építésére négy év kellett. A „kisföldalattira” két év kellett, a négyes metróról ne is beszéljünk. Miért?
Személyes és reformelvekben megmutatkozó ellentétek is nehezítették a két magyar hazafi kapcsolatát. A kortársak szemében mégis egyértelmű volt, melyikük érvei nyomósabbak.
Amit mi címernek ismerünk, az japánban a jelkép jelentéssel bíró mon volt. Mais találkozhatunk velük akár Európában is.
Szolzsenyicinnek nem volt baja a rendszerrel, míg saját bőrén meg nem tapasztalta gyilkos voltát: saját Gulag-élményei alapján írt műve bemutatta a sztálinizmus valódi arcát.
Balassa Jánost Bécsben fényes orvosi karrier várta, ám ő hazájában akart gyógyítani. Evangélikusként viszont csak azért dolgozhatott Pesten, mert bravúros műtétet hajtott végre a kancellár testvérén 1843-ban.
Rómában lépten-nyomon az alkotásaiba botlunk, átformálta az örök város arcát, Gian Lorenzo Bernini mégsem tartozik a legismertebb itáliai művészek közé.
A ismeretlen indiai civilizáció rajzai 10 ezer évesnél is idősebbek lehetnek, és meglepő módon afrikai állatokat is ábrázolnak.
Csúnyán kinevették a vegetáriánusokat, akik eleinte kiálltak az élveboncolás ellen, a szegénység ellenharcoltak, nudistának és szexuálisan szabadosnak bélyegezték őket.
A balkézről született gyerekek felnevelése és „szégyene” sokáig egyedül az anyákat terhelte Nagy-Britanniában, majd besegített az egyház. Ha az apát sikerült felkutatni, fizetnie kellett, vagy börtönbe került már a XVIII. században.
Az orrdíszek hagyománya az ókorba nyúlik vissza, a lenge öltözetű hölgyek, szentek vagy állatok a hajó lelkét voltak hivatva jelképezni. A tengerészek akár életüket is feláldozták értük.
Abraham Lincolnról az a hír járta, hogy nem egy jó vágású férfi, az ebből eredő pletykák pedig már választási esélyeit veszélyeztették. Sebaj, egy jól beállított fotó már a XIX. században is csodákra volt képes.
Száz éve, 1918. november 16-án szimbolikus külsőségek között kiáltották ki a köztársaságot a Parlament előtti téren. Egy évre rá Horthy Nemzeti Hadserege bevonulásakor szándékosan visszájára fordították a jelképes üzeneteket.
A norvégok többsége gyűlölte a náci megszállókat és velük együttműködő honfitársait, de a terror idején a kisember kezében egyetlen fegyver marad: a humor. Éltek is vele.
Az első világháború örökre megváltoztatta a világot, be nem gyógyuló környezeti sebeket és feldolgozhatatlan emberi traumákat okozott.
Mustafa Kemal Atatürk elképesztően rövid idő alatt egy teljesen átalakított országot hagyott maga után, nem csoda, hogy a törökök őszintén nemzetük atyjának tekintik.
Hisztéria, feszültség, félreértés és egy hadgyakorlat. Ennyi kellett 1983-ban, hogy az emberiség létét fenyegető atomháború csaknem valósággá váljon.
Riasztó nem volt, a betörőket állványzat segítette bejutni az éppen felújítás alatt álló épületbe 1983-ban: összesen hét képet emeltek le gond nélkül a falról 1,5 milliárd forint értékben.
BBC History
A múltunk néha sokkal érdekesebb, mint amit az iskolában kaptunk belőle. A BBC History megmutatja a történelem izgalmasabb oldalát.
Címlapról ajánljuk
Még döbbenetesebb a 40 napig a kolumbiai dzsungelben bolyongó gyerekek története, ha a kutatásban résztvevőktől halljuk
2023. május 1-jén az Amazonas őserdejében zuhant le egy kisrepülőgép, a balesetet csak négy gyermek élte túl. A testvérek történetét a Netflix dolgozta fel egy új dokumentumfilmben, és bár sok részlet eddig is ismert volt, a beszámolók még részletesebben feltárják az időnként elkeseredett kutatás részleteit.
