Kikényszerítették az angol parlamentet

Korábban a témában:

Sokan szembesülnek azzal, hogy innen, Kelet-Közép-Európából szinte lehetetlen igazán megérteni a brit társadalom mélyen gyökerező polgári hagyományait. Ez részben a hihetetlen történelmi távlatok miatt lehet így:

szinte borzongató belegondolni abba, hogy 755 éve, 1265. január 20-án ült össze az első, közrendűeket is a soraiban tudó angol parlament.

Összefogtak a király ellen

Persze ahogy az lenni szokott, ezt az előremutató vívmányt nem a társadalmi igazságosságot célzó szándék hozta létre, hanem egy igen zavaros és véres hatalmi harc. Az 1216-ban trónra kerülő III. Henrik uralma ellen már 1236-tól lázadoztak az angol főurak, mivel a király francia udvaroncokkal vette magát körül, költséges és értelmetlen – például Szicília birtoklásáért vívott –háborúit pedig új adók kivetésével igyekezett finanszírozni.

A bárók konföderációja az 1258-as oxfordi províziókban rögzítette a király hatalmát a Magna Chartához képest is tovább korlátozó követeléseit, többek között egy parlamenti gyűlés évenként háromszori összehívását. Henrik ezt kénytelen volt elfogadni, de 1264-ben megpróbálta visszaállítani a korábbi állapotot.

III. Henrik koronázása. Forrás: Wikipedia

A bárók „communitas”-ához ekkor csatlakoztak a lovagok, a szabad parasztok és a városok is, de a meginduló felkelés vezetője a hangzatos jelszavak mögött valójában minden bizonnyal a trónról álmodozó Simon de Montfort, az ország egyik leggazdagabb földesura volt.

A parlament megmaradt

Miután a lázadók seregei Lewes mellett legyőzték a király hadait, Montfort vezetésével kormányzótanács alakult, amely össze is hívta 1264 végén a bárók, illetve a területi alapon képviselőket küldő lovagok és polgárok gyűlését. A parlament a következő év január 20-án ült össze, és február 15-ig ülésezett.

Montfort egyeduralma nem tartott sokáig, 1265 augusztusában csatát vesztett Henrik fiával, a későbbi I. Eduárd királlyal szemben. A kikényszerített engedmények többségét ugyan visszavonták, de a parlament megmaradt, mint a következő századokban a király egyeduralmát több-kevesebb sikerrel korlátozó intézmény.

Ajánlott videó mutasd mind

Fű alatt osztja az adófizetői százmilliókat a Magyar Turisztikai Ügynökség

Egyedi döntésekre hivatkozva, nyilvánosan meghirdetett pályázati felhívás nélkül kap pénzt Zoób Kati divattervező, Balatonboglár fideszes önkormányzata vagy éppen egy nagyvállalkozó Kis-Balaton melletti kalandparkja. A Tiborcz István volt üzlettársához köthető bodajki kastély is az eddig titkolt közpénzcsap révén újulhat meg.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.