A közelmúltig úgy tűnt, akár egy tucatnyi ország is hajlandó lenne a saját harckocsijaiból felajánlani kisebb nagyobb mennyiséget.
Nyugati részről szemmel láthatóan felgyorsítanák az új és modernebb haditechnikai eszközök felajánlását. Ezt azonban számos körülmény nehezíti.
Az orosz–ukrán háború, valamint az USA és Kína rivalizálása szinte teljesen elvonta a figyelmet a Közel-Keletről. Összefoglaltuk a legfontosabb eseményeket.
Interjú Kajári Ferenc vezérőrnaggyal, a koszovói KFOR-misszió októberig szolgáló parancsnokával.
A pénzből jut az Ukrajnának átadott fegyverek pótlására, Kijev további támogatására és Tajvan megsegítésére is.
A gyártókapacitások utóbbi évtizedekben történt leépítése miatt nem könnyű feladat a tüzérségi eszközök beszerzése.
Bár a kontextus eltérő, a két hadgyakorlat mégis azt a látszatot keltheti, mintha az ukrajnai háború egy új, veszélyesebb szakaszába lépett volna.
Norvégiában az elmúlt napokban hét orosz személyt tartóztattak le drónok illegális reptetése miatt, közülük utolsóként az orosz államvasutak egykori igazgatójának fiát, a brit állampolgársággal is rendelkező Andrej Jakunyint. Ez indokolt vagy túlzott óvatosság?
A programban évente két-három alkalommal tízezer ukrán újonc kiképzése történhet meg.
Mit jelent a háború kimenetele szempontjából 300 ezer fő mozgósítása, mikorra állhatnak fel az új orosz alakulatok, és hogyan alakul Oroszország megítélése saját partnereinek körében? – a többi között ezekről kérdeztük Szenes Zoltánt, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnökét.
Katonai és diplomáciai feladatai is vannak a magyar parancsnokság alatt futó koszovói NATO-missziónak.
Vigóczki Máté Györggyel, az MCC kutatójával arról beszélgettünk, ki is volt Darja Dugina, milyen szerepet játszott ő és édesapja az orosz politikában. Vigóczki 2017-ben személyesen is találkozott az orosz fővárosban Duginával.
A Washington Post friss oknyomozó cikke azt mutatja be, hogy 2021 őszére a Biden-adminisztráció a hírszerzési források alapján már biztos volt az orosz támadásban, majd hosszú időn át azzal küszködött, hogy erről meggyőzze Ukrajnát és szövetségeseit.
Egy éve foglalták el a fundamentalista tálibok Afganisztán fővárosát. A káosz és a csalódottság keltette félelmet a nyugati érdektelenség váltotta fel, miközben az óvatos normalizálódás ellenére az afgánok élete továbbra is nyomorúságos.
Salah Abdeslam tényleges életfogytiglani büntetést kapott Párizsban a 2015–2016-os terrortámadásokban való részvétele miatt. Milyen tanulságokkal szolgál az ítélet, és hogyan áll a dzsihadista terrorizmus manapság Európában?
A balti országok legalább tízszer ennyi NATO-katonát szeretnének hazájukba, a realitás a 3-4-szeres növekedés.
Naponta ezer halott és sebesült lehet ukrán oldalon, a harcoló alakulatok vesztesége a haditechnikai eszközök tekintetében 30-50 százalék körül van.
Ülésezett a NATO védelmi minisztereinek tanácsa.
Joe Biden beiktatása óta inkább csak barátságtalan gesztusokat tett Szaúd-Arábia felé, de most szüksége lehet Rijádra, hogy csökkentsék az olajárakat.
Kijev egyelőre képtelen a hagyományos tengeri útvonalakon kijuttatni az Ukrajnában megtermelt gabonát az orosz haditengerészeti blokád miatt. A szárazföldi útvonalak áteresztő képessége elégtelen, így egyre inkább az a kérdés: feltörhető-e egyáltalán az orosz tengeri zár?
Az első hírek az orosz erők kivonásáról egy hete kezdtek el szállingózni a nemzetközi médiában, találgatásokra adva lehetőséget, hogy vajon véletlen
Az ország köztes helyzetéből adódóan egyszerre üzemeltetett nyugati és szovjet haditechnikát is.
A több amerikai egyetemen is tanító Fábián Sándor katonai szakértőt kérdeztük a saját elméletéről, amely szerint egyre nagyobb szükség van a modern hadviselésben az irreguláris, mégis professzionális haderőre. Mint mondja, ennek jelentőségét épp most bizonyítja be az ukrajnai háború.
Az orosz-ukrán háború árnyékában hatalmas hadgyakorlat vette kezdetét Norvégiában, ahol 27 ország 30 ezer katonája gyakorolja az együttműködést és a túlélést. A múlt héten Magyarország felett is átrepült katonai drónról viszont hallgat a NATO.
