Vincze Miklós

Feldarabolni vitték, mikor megfeneklett. Otthagyták.

Sőt, valójában a testvére halt meg a kereszten, Jézus pedig Japánba sétált, ahol rizstermesztő lett, családot alapított, és tovább élt, mint bármelyikünk fog.

„Hatása egész generációjára felmérhetetlen” – írta róla nemrég Facebook-on közzétett rövid méltatásában.

Hatvannégy éves volt.

Az ok egyszerű: annyira szegények, hogy képtelenek kifizetni a gyógyszereiket, vagy egyszerűen csak etetni őket.

A tarka folyosók és sötét sarkok birodalma akár egy új Frankenstein-film helyszínének is otthont adhatna.

Oszakában egymást érik a fura látnivalók és évezredes emlékek, de a Gate Towernél érdekesebbet keresve sem találhatnánk.

A Skin Deep projektben egy brit fotós egyszerűen leradírozza az ex-bandatagok arctetoválásait, hogy felismerjük: valójában ők sem különböznek tőlünk.

Még mindig jobb, mintha a szeméttelepre kerültek volna!

A dél-amerikai főváros legfurább vásárához egyetlen dolog mindenképpen szükséges: erős gyomor.

A bigott katolikus országként elkönyvelt lengyeleknél sokszor az ősi, pogány hagyományok keverednek a keresztény tanokkal, néha egészen érdekes módon.

Egy teafilter, az épp feloldódó fejfájáscsillapító vagy égő cigaretta is rejthet meglepetéseket.

Ennél indokolatlanabb és furább videót idén már egész biztosan nem fogunk látni.

A tökéletes szimatú spenót a modern Dr. Frankenstein találkozása a nanotechnológiával.

Szereti a ketchupot? És a bolognait? Akkor Ön bizonyára boszorkány – vagy esetleg vérfarkas.

A nehezen megközelíthető hegyek közt fekvő csodavilághoz hat napot kell gyalogolni, de a látvány minden izzadtságcseppet megér.

Az észtországi Tartuban például egy színdarabban kellett helytállni a fiatal férfiaknak.

Kívülről csak egy átlagos épületnek tűnik, a kapun belépve viszont a korok furcsa keveredésének lehetünk tanúi.

Az Egyesült Államokban elterjedt szokás gyökerei valójában Írországba és Skóciába nyúlnak vissza, sütőtök helyett pedig takarmányrépát, vagy céklát faragtak emberarccá.

Csorba Emánuel hatvanéves fotói kivételes módon színesben mutatják meg 1956 októberének utolsó napjait.

„Tisztára úgy éreztem magam, mint egy Monty Python-filmben!”

A nyolcvan évvel ezelőtti karddöntő a magyar sporttörténelem egyik dicsőséges fejezete volt, de a nagyvilág nem ezért állt értetlenül a történtek előtt.

Bebizonyítjuk, hogy a legátlagosabb növények sokszor jóval erőszakosabbak, mint ahogyan azt első pillantásra hisszük.

Ja, és szegénynek mindemellett még öt csigaszeme is volt!