Európa védelmezői szabadon engedték a külföldi embercsempészeket.
A kormánypárti szándék szerint a jövőben nem lesz büntethető sem a rágalmazás, sem a becsületsértés, ha azt valamilyen sajtótermékben követik el. De, ha bárki fölrakja a Facebook-oldalára, rögtön azzá válik. Sándor Zsuzsa elmagyarázza, mi ez a képtelenség.
Óriási felháborodást keltett a svájci farkas lelövése. De mit is tudunk pontosan az esetről és az elkövetőről? Alig valamit, miközben tízezrek követelik a gyilkos vadászra a lehető legsúlyosabb büntetést. Sándor Zsuzsa azonban óvatosságra int.
Ez egy egyszerű jogi kérdés. Vagy mégsem? Sándor Zsuzsa szemügyre vette az utcanévadásra vonatkozó tiltó rendelkezéseket, és furcsa dolgokra bukkant.
Sándor Zsuzsa elemzi a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparanccsal kapcsolatos jogi érveket, és egyértelmű következtetésre jut.
Sándor Zsuzsa a nemrég megszületett jogerős döntés után azt elemezte, miért lett a Budaházy-ügyből egy olyan történet, amelyből az összes szereplő vesztesen került ki.
Nemcsak erre a kérdésre válaszol Sándor Zsuzsa, de azt is elmagyarázza, mi az értelme annak, ha egyezséget köt az ügyész a vádlottal, és ezt a bíró szentesíti.
Lassan tíz éve, hogy a törvény a korábbinál szigorúbban csap le a közveszéllyel fenyegetőkre, mégsem lett kevesebb a kamu bombafenyegetés. Sándor Zsuzsának van egy elmélete arról, hogy miért nem.
A kormány társadalmi vitára bocsájtotta az igazságügyi reform tervezetét. Sándor Zsuzsa összegyűjtötte, mit javasolnak-kérnek a szakmai szervezetek a módosításokkal kapcsolatban. Akad néhány javítanivaló.
Pontosabban veszélyhelyzetben. Most éppen kétfélében, de voltunk már háromfélében is. Sándor Zsuzsa összeszedte, miként használta ki az Orbán-kormány jogalkotásra a permanens veszélyhelyzetet. Számos friss jogszabályt talált, amelyeknek semmi közük a migrációhoz, a pandémiához vagy a háborúhoz.
A köztársasági elnök nemrég kegyelemben részesítette a Budaházy-per hét vádlottját. Sándor Zsuzsa ennek apropóján felidézi, milyen indokokkal élhet ezzel a jogával az államfő, illetve milyen kegyelmezési gyakorlat rajzolódik ki az elmúlt évtizedek legismertebb esetei alapján.
Az Alkotmánybíróság a minap elutasította azt a beadványt, amely szerint a kormány értelmetlenné tette a pedagógusok munkabeszüntetését. Sándor Zsuzsa véleménye a testület döntéséről és indokolásáról.
A választ még nem tudja Sándor Zsuzsa, de azt végigveszi, mi az a négy feltétel, amelyeket a magyar kormánynak az igazságszolgáltatás területén teljesítenie kell, hogy megszerezhessük az uniós forrásokat.
Egy friss hazai felmérés szerint az embereknek csupán a 12 százaléka készít végrendeletet. Arról nincs adat, hogy a népesség hány százalékának vannak érdemi ismeretei az öröklés szabályairól. Sándor Zsuzsa most felhívja a figyelmet néhány gyakori tévedésre.
Nem véletlenül jutott eszébe Sándor Zsuzsának a címben idézett szólásmondás. És nem véletlenül fogalmazta át, miután górcső alá vette, miért is ugrott neki a teljes kormánymédia annak a két bírónak, akik találkozni merészeltek az amerikai nagykövettel.
Sándor Zsuzsa elemzi, hogyan zárulhat az öt kirúgott pedagógus munakügyi pere.
Sándor Zsuzsa korábban kamunak nevezte a büntetőeljárási törvénynek azt a tervezett módosítását, amellyel a kormány az európai unió kérésére erősítené a korrupció elleni küzdelmet. Később átírták a módosítást, amit azóta az országgyűlés el is fogadott. Milyen lett a végeredmény?
Az abszurd címet egy abszurd jogszabályból vettük, amelybe Sándor Zsuzsa botlott bele, miközben kifejezetten jogi szempontból vette górcső alá Pintér Sándor szívhangrendeletét.
Vajon érdemi előrelépést hozhatnak-e azok a törvénymódosítások, amelyeket a magyar kormány megígért az Európai Bizottságnak, és az előkészítésükkel a kormányfő már meg is bízta a felelősöket. Sándor Zsuzsa kissé szkeptikus.
2006 óta kormánypárti politikusok és jobboldali médiumok folyamatosan össztűz alatt tartják Vasvári Csabát, a Fővárosi Törvényszék bíráját. Sándor Zsuzsa összeszedte, milyen képtelenségekkel és hazugságokkal vádolták meg mostanáig az Országos Bírói Tanács szóvivőjét.
Legalábbis így értékeli Sándor Zsuzsa a büntetőeljárásról szóló törvény tervezett módosítását, amellyel a magyar kormány szeretné közelebb hozni a megegyezést az Európai Bizottsággal. Ezzel a jogszabály-változtatással azonban egy lépést sem teszünk előre.
A jogi probléma a holttest nélküli ügyekben az, hogy mit, miket tekint a bíróság „kétséget kizáró” bizonyítéknak. A volt büntetőbíró, Sándor Zsuzsa cikke.
Nemrég igen csak felkavarta a 24.hu olvasóit, amikor egy gyilkossági ügyben első fokon 20, illetve 18 évet szabtak ki a vádlottakra, ám a jogerős ítélet ezt az egyharmadára enyhítette. Ez hogy lehetséges? Sándor Zsuzsa elmagyarázza.
Az biztos, hogy segíteni fog, de valószínűleg csak nagyon lassan. Hogy miért, ezt magyarázza el Sándor Zsuzsa.
