A látszólag bugyuta játéknak megvan a maga pszichológiája, taktika és rátermettség éppúgy kell a sikerhez, mint szerencse. Főleg, ha valaki Magyarország legjobbjait akarja megverni.
A kierőszakolt ébredés, de főleg a sötétben indított nap sokkal megterhelőbb és károsabb, mintha este egy órával előbb megy le a nap
Óriási zivatarláncok ostromolták hazánk nyugati területét, volt ahol egy nap a szeptemberi átlagos csapadék másfélszerese hullott. Az özönvíznek vége, de zivatarokra a továbbiakban is gyakran számíthatunk.
Egy hidegcsepp egyszerre szolgáltat ki a nyárnak és az ősznek, később peremhelyzetbe kerülünk, ami azt jelenti: izzadós és elázós lesz ez a hét.
A hőség öl, főleg ha olyan rekord hosszú ideig tart, mint idén júliusban és augusztusban. De nemcsak a kánikula lehet gyilkos, hanem a hirtelen hőmérsékletváltozás is, mindkettőben volt részünk.
Magyarországot a folyói látják el ivóvízzel, mi viszont leginkább az árvízveszélyt látjuk bennük. Az optimális vízgazdálkodás érdekében nagyobb teret kellene engednünk a természetnek.
A természet semmit nem ad ingyen, reggel fizetjük meg az árát, ha az EU állandósítja a nyári időszámítást és téli délutánokon tovább lesz világos.
Nem mértek kiugró értékeket, a meteorológiai szolgálat szerint mégis példátlan volt az idei nyár. Nézzük, miért.
A méhek rászokhatnak a rovarirtóval kezelt táplálék ízére, tudatosan kereshetik a mérgező nektárt, ami nagy tömegben okozza pusztulásukat.
Az önálló, független magyar állam bukásának három mérföldköve Nándorfehérvár eleste, a mohácsi csata és Buda elvesztése. Mindhárom augusztus 29-én történt, nem hiába vált ez a dátum Nagy Szulejmán szerencsenapjává.
Alacsony a Duna szintje, meleg a vize, az aszállyal a Paksi Atomerőműnek a leállásra is fel kell készülnie, ráadásul nem fűtheti 30 fok fölé a folyót. Elmagyarázzuk a napokban megjelent hírek hátterét és azt, hogyan befolyásolja Paks II-t a klímaváltozás.
Amikor eljött Sopron átadásának napja, a Nemzeti Hadsereg tisztje megtagadta az engedelmességet, Ágfalvánál pedig támadásba lendült a Rongyos Gárda – 1921. augusztus 28-át írunk.
Indul a nagy madárvonulás, a léha kakukkok ki tudja már merre járnak, de szárnyra kapott a szigorú időbeosztással élő fehér gólyák többsége is. A fecskék még erőt gyűjtenek.
Kedd hajnalban mérhetjük az elmúlt hetek, talán hónapok legalacsonyabb hőmérsékletét, két nappal később pedig már újra 30-31 fokban fogunk izzadni.
A remény és egyes híradások kicsit megszépítették a tényeket, de az igazság az, hogy a várva várt lehűlés csak vasárnap érkezik. Addig pedig talán a mostaninál is rosszabb lesz.
Dunavirágok milliárdjai lepték el az elmúlt éjszakákon a folyó hazai szakaszát, „felnőtt” életük egyetlen szerelmes éjszakából állt. Sokukat viszont idejekorán elpusztítanak a lámpák és az aszfaltutak – a rovarok visszatérése hazánkba mégis valódi örömhír.
A bevett gyakorlattól eltérően Szent István ünnepe nem halálának napja. Politikai okból kellett „elhalasztani” csaknem ezer évvel ezelőtt.
A magyarok megnyitották a határt, NDK-sok százai tódultak át a szabad világba 1989 augusztusában, a Páneurópai Piknikről. Kohl kancellár szeme könnybe lábadt, a berlini falból kihullott az első tégla.
Idő kérdése, hogy milyen mennyiségben jutnak az italba káros hatású ftalát-vegyületek, de a PET-palackokat már csak a gombák és vírusok felszaporodása miatt sem szabad otthon újratölteni.
Amikor az Úr 1038. esztendejében végzetes betegség döntötte le a lábáról a magyarok első királyát, már csak egy kérése maradt: Mária mennybemenetelének ünnepén távozzon az árnyékvilágból. Imája meghallgattatott, ma 980 éve hunyt el Szent István.
A parton felforrósodott testtel vízbe ugrani pillanatnyi döntés, de ugyanennyi idő alatt vége is lehet mindennek. A jelenséget leginkább hirtelen halált okozó szívritmuszavarnak nevezhetjük.
2018. 08. 14. 17:07
Senki ne várjon sokat a keddi hidegfronttól, ameddig a szem ellát marad a kánikula.
Bizonyítottan halálos fenyegetést egyelőre csak madarakra, főleg feketerigókra jelent, de itt van, folyamatosan mutálódik, könnyen nagy baj lehet belőle.
A második mohácsi csatának is nevezett nagyharsányi ütközet 1687-ben nemcsak a „ki nevet a végén?” kérdését válaszolta meg frappáns módon, de többé-kevésbé keretbe is zárta Magyarország török megszállásának időszakát.
