Bihari Dániel

A laikus számára gyakran érthetetlen és ijesztő kórházi fertőzések kialakulása sokszor elkerülhetetlen.

A hazai tigrisszúnyogok evolúciós trükkök bevetésével válnak egyre „erősebbé”, már télen is csíphetnek.

Hogyan lehet levadászni egy Föld felé tartó kisbolygót? Ölt már embert űrből érkezett kő? Sárneczky Krisztián csillagásszal beszélgettünk néhány meteorit társaságában.

Évszázados előzmények után a XX. század második felében általánossá tették a roma megnevezést, himnusz és zászló is született, ám azt nem állíthatjuk, hogy a különböző cigány etnikumok rohamtempóban haladnának az egységes nemzetté válás felé.

Kádár János a hatalom csúcsán sem kezdeményezett, de felismerte, ha valami nem működik, és megvolt benne az önkorrekció képessége. Jöhetett volna nála rosszabb?

A hétfőn tapasztalt erejű szélviharoknak „normál esetben” nem is lett volna szabad kialakulniuk. Mi állt a háttérben?

Perceken belül életveszélyes helyzet alakulhat ki egy-egy felhőszakadásból, Magyarországon is rendre előfordulnak villámáradások.

Egy eredettörténet azt mondja, a romák madarakból lettek, míg a másik Káli ősanyától származtatja őket, egy elbeszélés pedig úgy tartja, azért voltak szegények, mert annak idején nem mutatták be őket Istennek.

Gömbös Gyula fasiszta miniszterelnök unokahúga, a csinos, sokszor ledér és meglehetősen anyagias Gömbös Sarolta tettei néhol túlmutattak azon, hogy a Horthy-korszak elitjéből származó, háromgyerekes anya megpróbál túlélni a kommunista diktatúrában Magyarországon.

A kilövés lehet a megoldás?

Még ma sem világos, pontosan milyen céllal építették Csörsz árkát az ókorban, védelmi szerepe nemigen lehetett. Sőt valójában nem is árok, hanem sánc.

Libik György nem bírta az embertelenséget és igazságtalanságot, végbélnek vagy nagy szarnak nevezett vezető kommunista politikusokat, akár szemtől szembe is, miközben a Rákosi-korszakban is embereket mentett.

Mátyás király fellépett a Szebenben dolgozó cigányok védelmében, II. Ulászló megbüntetett egy magyar nemest, mert túllépte hatáskörét.

Kádár János életének utolsó hónapjai tele vannak sorsszerű, szimbolikus eseményekkel az üres bőröndtől Nagy Imre temetésén át gyónásig és zokogós bocsánatkérésig.

Onnantól, hogy a farkas újra terjedni kezdett Európában, megítélése a társadalom részéről érzelmi kérdés. Az egyedek kilövése nem oldja fel a konfliktusokat, sőt ellenkező hatást is kiválthat.