Miközben a bankok sorra nyitják fiókjaikat az ország kistelepülésein, a „vidék bankjai”, a takarékszövetkezetek versenyképes alternatívát kínálva betörtek a fővárosi kkv-ügyfelekhez – némelyik mára már hat fiókkal. A takarékszövetkezetek mindig is azokat a kisvállalatokat szolgálták ki, amelyekkel a bankok már nem foglalkoztak. Mostanra viszont több szövetkezet összeállva, akár a közép- és nagy cégeknek is tud konzorciális hitelt nyújtani – magyarázza Boris Jánosné, az egyik legnagyobbnak számító Monor és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke. Szerinte vidéken az ügyfelekkel való személyesebb kapcsolat, Pesten a versenyképes árú konstrukcióik miatt keresik őket a kkv-k.
Az integrált takarékszövetkezetek csak bő két éve indultak el az önálló vállalati devizahitelezéssel – ismeri el Egerszegi Ádám, a 133 érintett intézmény „ernyőbankjának” (refinanszírozójának, elszámolóházának s részbeni termékfejlesztőjének) számító Takarékbank igazgatója. Több tagvállalatuk, például a monoriak, épp a következő hónapokban startolnak saját svájcifrank- és euróalapú kkv-kölcsöneikkel, másoknál ezek legalább egyike már ma is elérhető, így a Polgári, az Esztergom vagy az integráción kívüli HBW Express Takarékszövetkezet fővárosi fiókjaiban.
Számos szövetkezet kereskedik jelenleg is értékpapírokkal, kínál cégeknek (is) befektetési alapokat. Idén január végén jelentette be a Takarékbank és partnere, a német VR Factorem GmbH, hogy megvették az egyik legnagyobbnak számító független itthoni faktoringcéget, a Next Faktor Zrt.-t. Így hamarosan faktorálási lehetőséggel is bővül a kínálat.
Az Allianz Biztosító ugyan nemrég partnerként és tulajdonosként is kiszállt a Takarékbankból, de máris új – s persze cégbiztosításokat is nyújtó – szövetségest találtak, a Signal Biztosítót. Az „ernyőbank” német kisebbségi tulajdonosa, a DZ Bank csoportjához tartozó hazai Lombard Lízing Zrt.-nél pedig lízingügyeiket intézhetik a szövetkezeti ügyfelek.
Csábító kínálat
A szövetkezeti hitelintézetek portékájából nem hiányoznak a kis cégek számára vonzó kkv-számlacsomagok sem. Az Esztergom Takarékszövetkezet például 690 forintért, a kifejezetten a fővárosi vállalkozásokra specializálódott HBW Express Takarékszövetkezet pedig 499 forintért kínál ilyet. Utóbbinál készpénzbefizetési díj sincs a számlánál, miközben számos bank már bevezette ezt a furcsa jutalékformát.
Magától értetődően a takarékszövetkezetek többségénél elérhető a Széchenyi-kártya. Ennek nyújtásáról – és az egyéb hasonló, például a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által kifejlesztett finanszírozási termékek forgalmazásáról – általában nem egyenként a takarékszövetkezetek állapodnak meg, hanem nevükben a takarékbank (de az egyes takarékok a konstrukció szabta keretek között egyedileg árazhatnak).
Az integráció 69 tagintézménye ráadásul VOSZ Pontként is működik, azaz általuk közvetlenül kapcsolatba lehet lépni az egyik legnagyobb hazai vállalkozói érdekképviselettel. Tavaly szeptember óta érhető el az integráció saját, agrárvállalkozóknak és őstermelőknek kifejlesztett gazdahitele. Ez egy bankkártya segítségével éven túli kölcsönt kínáló megoldás, jellemzően a mindenkori jegybanki alapkamatot 3 százalékkal meghaladó tarifával.
Az integráción belül a takarékszövetkezetek kétféle internetbanki rendszert kínálnak ügyfeleiknek – közel azonos szolgáltatási tartalommal. A világhálós szövetkezeti csatornát használó ügyfelek száma dinamikusan nő, egyedül a takarékok által legnagyobb számban alkalmazott internetbanki rendszert több mint 60 ezer ügyfél használja.
Néhány további szövetkezeti piaci szereplő különösen fejlett netbanki szolgáltatást ajánl. A HBW Express weboldala több bankot megelőzve, 2001-től érhető el, állításuk szerint az összes ügyféltranzakció 60 százaléka a világháló segítségével bonyolódik le.
Biztos hitel
Sok vállalkozó fülének csenghet kellemesen, hogy a takarékszövetkezetek többsége átláthatóan és szándékoltan egyszerűen hirdeti meg finanszírozási tarifáit. Ez azt jelenti, hogy az itteni kondíciós listák többségében nem az „egyedi árazás” kitétel olvasható, hanem konkrét kamatmértékek. Persze azért az eltérő hitelképességű ügyfelek miatt jellemzően 5–6 százalékpontnyi mozgásteret még ők is meghagynak maguknak.
„Nálunk is van sztenderdizált, pontozásos (scoring) alapú hitelbírálat, de mi egy banknál így is alaposabban, részletes dokumentációval, egyedileg nézzük meg a vállalati ügyfeleket” – jelzi Salamon János, a HBW Express Takarékszövetkezet vezérigazgatója. Így eshet meg, hogy többször olyan kkv-ügyfélnek is kölcsönt tudnak folyósítani, aki előzőleg nem tudott átmenni valamelyik bank hitelbírálati rostáján.
A HBW Express egyik fő erőssége ráadásul épp a bankszektorban meglehetősen rizikósnak tartott építőipari, lakásfejlesztő cégek finanszírozása. A takarékszövetkezetnél azt állítják: gondos kölcsönbírálattal, s a kintlévőségük folyamatos monitoringjával igenis e szektorban is lehet biztonságosan hitelezni, s emiatt „hitelbukási” arányuk is kedvezőbb több bankénál.
A logika szabályai szerint, ha takarékok a bankokénál általában kisebb méretű ügyfeleket szolgálnak ki, azt drágábban, nagyobb fajlagos költséggel tudnák csak megtenni. Csakhogy jó néhány szolgáltatás árának összehasonlításánál kiderül, hogy ez az állítás mégsem igaz. Salamon János úgy látja: az a titok nyitja, hogy a bankokénál jobban le kellett szorítaniuk saját működési költségeiket. „Nekünk nem kell hatalmas bankközpontokat sem eltartani” – teszi ehhez hozzá némi éllel Boris Jánosné, aki főképp gyenge országos marketingmunkájukat okolja azért, hogy mindezt ma kevés ügyfél ismeri.
De már nem is olyan kevés. A hazai kkv-k mintegy harmada takarékszövetkezetnél vezeti számláját, vagy egyéb üzleti kapcsolatban áll vele – jelentette ki 2007 végén Demján Sándor, az integrált intézményeket összefogó Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke az érdekképviselet Nálunk című saját lapjának.
Rögtön ötleteket is adott, miképp tudnának a szövetkezetek még több helybéli – akár vállalati – ügyfelet szerezni. Demján receptjei: a civil szféra és helyi önkormányzatok rendezvényeinek folyamatos szövetkezei szponzorálása, a nagy számban várható helyi uniós pályázatok önrészének meghitelezése és – ha netán valahol leépítik a postai hálózatot – törvénymódosítással a postai szolgáltatások beolvasztása a takarékszövetkezetekbe.
Banki jövő
A legsikeresebb takarékszövetkezeteket persze előbb-utóbb utoléri a bankká alakulás „végzete” – mint első fecskeként a tavaly óta már a büszke Kinizsi Bank nevet viselő, nagyvázsonyi székhelyű intézményt. A volt Kinizsi Takarék mára már közép-dunántúli régiós bankként univerzális termékkínálattal és saját jogú devizahitelezéssel a fővárosban is két fiókot üzemeltet.
Bár korábban több, őket követni akaró intézményről szóltak pletykák, mostanáig nem lehetett hallani konkrét újabb tervről. A HBW Express azonban – amelyik még az idén 5 újabb fővárosi és Pest környéki fiókot is nyit – a közeli jövőben tervezi a bankká alakulást, főképp termékpalettája és hitellimite kiszélesítése érdekében – osztotta meg a legfrissebb hírt az Üzlet & Sikerrel a takarékszövetkezet vezérigazgatója.
A jelenlegi kedvezőtlen gazdasági környezet, a korábbinál nagyobb kockázattal járó hitelezés felelőssége alól persze a takarékszövetkezetek sem tudják kivonni magukat. Mégis többük vezetője úgy vélte: a mostani gondok összehasonlíthatatlanul kisebbek a kilencvenes évek elejéhez képest, amikor valóban számos vállalati ügyfelük hagyott fel tevékenységével. Ma a jó elgondolással dolgozó kkv-k megélnek a piacon, és biztos ügyfélhátteret jelentenek – persze körültekintő hitelezés esetén.
