Az agglomerációt is számítva tízmillióan élnek a francia fővárosban. Nyáron a turistákkal együtt néha elviselhetetlen a tömeg. Párizs hangulata azonban mindenért kárpótolja azt, aki ott él. A történelmet idéző gyönyörű épületek, templomok, katedrálisok és a Szajna mellett a múzeumok, a pörgő kulturális élet a franciák többségét is Párizsba vonzza.
Éppen ezért a főváros nagyon drága, a lakások bérleti díja az egekben jár, és mint minden nagyvárosban, Párizsban is bőven akadnak veszélyes negyedek. Franciaország kemény bevándorlási politikájának köszönhetően a korábbi gyarmatokról jövő arabok és feketék zöme nem kap hivatalos okmányokat, ezért csoportokba verődve, tétlenül múlatják mindennapjaikat a parkokban.
Több szabadság
Franciaországban jelenleg 35 óra a hivatalos heti munkaidő. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy kevesebbet dolgoznak, ugyanolyan teljesítményt kell nyújtaniuk a rövidebb munkahét alatt. Általában kilenctől este hatig, hétig tart a munkaidő. Francia sajátosság az időközönként igénybe vehető szabadság: sok vállalat öt vagy hét évenként egy évig tartó fizetés nélküli szabadságot ad az alkalmazottaknak. Az év leteltével azonos pozícióba, azonos fizetéssel veszik vissza a munkavállalót.
Párizsnak rendkívül jó a tömegközlekedése, a tizennégy metróvonal és öt RER (a HÉV ottani megfelelője) mellett buszok és az újdonságként indított villamosok is segítik a több millió ember közlekedését. A város egyik specialitása az, hogy az egyes vonalak metróállomásai között akár tíz percig is bolyonghatunk a föld alatt. Ha szerencsénk van, mozgójárdára szállhatunk, egyébként hamar elfáradhatunk a gyaloglásban. Egy tíz darabos tömbjegy (carnet) 10 euróba kerül, a bérleteket zónákra is vásárolhatják a párizsiak. Bővebb információt a tömegközlekedésről a helyi társaság honlapján találhatunk.
Autóval nem érdemes a belvárosban közlekedni, mert a parkolóhely nagyon drága, még ha esetenként könnyebb is találni, mint más európai nagyvárosban. Ráadásul a dugók sem ritkák, éppen ezért gyakran buszra sem érdemes szállni.
Állás szinte csak nyelvtudással
A francia vállalatoknál szinte biztosan alapkövetelmény a jó francia nyelvtudás, az üzleti angol nyelv még a nemzetközi ügyfelekkel dolgozó cégeknél is kevés. Már csak azért is, mert a francia munkahelyeken szinte kötelező közösen eltölteni az akár 1,5 órás ebédidőt. Akármilyen unalmas és látszólag haszontalan, ez fontos a külföldinek a közösségbe tartozás érdekében.
Az álláskeresés során sem lesz könnyű dolga annak, akinek nem francia a diplomája, mivel a munkavállalók értékelésekor ez nagy súllyal esik latba. A francia diplomák szinte kasztokba sorolják az embereket, míg a külföldön megszerzett diplomákat nem ismerik a HR-esek és a vezetők sem.
A munkaügyi szervezet www.anpe.fr irodái nem vesznek részt szervesen az álláskeresés segítésében, egy munka elnyerése után azonban mindenképp kapcsolatba kerülnek vele a munkavállalók. Álláskeresés során érdemes a J´annonce, a Le Monde”, a 20 Minutes és az A Nous Paris újságok hirdetéseit böngészni, vagy az interneten az alábbi portálokat:
• www.travail-emploi.com
• www.lemarchedutravail.fr
• www.regionsjob.com
Zárkózott franciák
Sok külföldi panaszkodik, nehéz beilleszkedniük a franciák közé. A külföldön tanuló francia diákok többsége is csak azokkal ismerkedik, akik beszélik nyelvüket. Rosszmájúak szerint a franciák fent hordják az orrukat, és minden külföldit lenéznek egy kicsit, bárhonnan is jön. Éppen ezért francia állampolgárság és franciaországi szocializáció híján mindenképpen nehéz a dolga a Párizsba vágyó magyarnak: a franciák látszólag nyitottak, de nehéz hozzájuk közelebb kerülni, és bensőségesebb viszonyt kialakítani velük. A vállalatoknál eleve nagy a hajtás, nagy a nyomás, a munkavállalók folyamatos stressznek vannak kitéve. A franciák még egymással is távolságtartók, a külföldi mindig egy kicsit idegennek fogja érezni magát.
Párizsban hiába olcsóbbak bizonyos kerületek (mint például a 18., a 19. vagy a 20.), ezek nagyon veszélyesek is. Nem elképzelhetetlen, hogy önhibáján kívül utcai verekedésbe keveredik a környéken járó. Ennek megfelelően ezekben a negyedekben nagyon bizalmatlanok egymással az emberek, nemigen mosolyognak, inkább tartanak egymástól.
Ezekkel szemben igazán elegáns és gazdag Párizs első nyolc kerülete, ahol azonban a lakások bérleti díja is jóval magasabb. Általában legalább 700-800 euróval kell számolni egy jobb környéken levő kislakás havi bérletéért, egy ötven négyzetméteres kétszobás lakás már legalább 1000 euróba kerül havonta.
Az élelmiszerek ára nagyjából négyszerese az itthoniaknak. A legolcsóbb üzletlánc az ED és a Champion. Legtöbbször a külsőbb kerületekben vannak boltjaik, de általánosságban is elmondható, hogy Párizs belvárosában nehezen találni élelmiszerüzletet. A nyitvatartásuk is gyakran kiszámíthatatlan, vasárnap mindegyik zárva, a legtöbbjük hétfőn is. A többi hétköznapon pedig 10 és 13 majd 16 és 19 óra között vásárolhatnak a párizsiak.
Furcsa órarend
Franciaországban a gyerekek már háromévesen iskola-előkészítőbe (maternelle) járhatnak egészen hatéves korukig. Az école primaire 6-tól 12 éves korig tart, majd a college-ban folyatják tanulmányaikat 14. életévükig. A később továbbtanulni vágyók viszonta lycée-be, gimnáziumba járnak.
A Párizsban dolgozó szülőknek a gyerekek órarendjéhez kell igazítaniuk a szerdájukat, mert bár mindennap 8-12 és 14-17 óra között van tanítás, a hét középső napján kimarad a délután, hogy a gyerekek különórára járhassanak. Ha nem elég nagy a gyerek, a szülőnek kell elvinnie a magánórákra. A szombat délelőttöt viszont a szülők egyedül tölthetik otthon, mivel a francia iskolákban akkor is van tanítás.
Megélhetés
A megélhetés havi költsége körülbelül 1400 euró Párizsban.
Csak a Louvre-ban heteket tölthetnek el a művészet vagy a történelem szerelmesei, de a város rengeteg egyéb múzeumot is kínál. Az időszaki kiállítások szintén nagyon híresek, sokan csak miattuk utaznak Párizsba.
Szórakozási lehetőségekben sem szűkölködik a város, az egyik leghíresebb és legfelkapottabb hely most az ellazító hangulatáról ismert Buddha Bár, de a belvárosban szinte minden sarkon találhatunk kávéházat, kocsmát vagy táncos mulatóhelyet. Nagyon hangulatos a Rue de Lappe, ahol kiskocsmákban és barátságos éttermekben üthetik el a szabadidejüket a párizsiak.
Az árak azonban kevésbé lazítanak el. A legolcsóbb helyen is legalább 3,5 euróba kerül egy pohár bor, az éjszaki mulatozás pedig minimum 10 eurójába kerül a szórakozásra vágyónak.
Érdemes normálisan felöltözködni, mielőtt beveti magát valaki az éjszakába, mert gyakori, hogy a rosszul öltözött embereket be sem engedik a szórakozóhelyre. Az is előfordul, hogy csak párban engedik be a vendégeket. Éjszaka a párizsiak szerint veszélyes a közlekedés. Nők ne járkáljanak éjfél után egyedül a metróaluljárókban – tanácsolták többen is.
