Belföld

Mit húzott ki Orbán? A gyufát

A kormány szociális bolthálózat létrehozásáról döntött. Ezt hétfõn akarta bejelenteni a miniszterelnök, de végül kihúzta a napirend elõtti felszólalásának szövegébõl. Orbán Viktor tudja, hogy a végtörlesztés jogellenes.

A stabilitási törvény és az otthonvédelmi terv között akart beszélni a miniszterelnök a szociális bolthálózatról is. A kormány ugyanis olyan szociális bolthálózat létrehozásáról döntött, ahol csak a rászorulók vásárolhatnának, speciális, egyszerûbb csomagolású, olcsóbb árucikkekbõl. A szociális bolthálózat létrehozása késõbbi intézkedés lesz – mondta a miniszterelnök szóvivõje.

A napirend elõtti felszólalása szövegében még szerepelt, hogy a legszegényebb családoknak nehéz beszerezni a mindennapi szükségleti cikkeket is, és amit tegnap még sikerült megvásárolni, arra lehet, hogy holnap nem marad pénz a magasabb törlesztõrészlet mellett. Végül ezt a részt Orbán Viktor kihúzta a szövegbõl, derült ki az origo.hu fotójából. A honlap fotósa a miniszterelnöki beszéd leiratát is lefényképezte a karzatról.

Szociális bolthálózat egyébként már mûködik, azt a Magosz hozta létre. A lényege, hogy a gazdáktól közvetlenül vásárolt terméket adják el. A beszerzõi kört és az árat is a Magosz határozza meg, de nemcsak rászorulók vásárolhatnak ezekben a boltokban. Az elsõ üzlet két éve nyílt Ferencvárosban, jelenleg országosan harminc bolt van – emlékeztet az InfoRádió.

A Magosz azonban átalakítaná a rendszert. Korábbi laphírek szerint a magyar termelõk áruit kínáló üzletek egy része tönkrement. A hazai termelõk áruinak forgalmazására létrejött „üzletek” áruhiánnyal küzdöttek. A köztévé Este címû mûsorában tavasszal meg is kongatták a vészharangot, mondván, a hálózat csõdközeli helyzetben van.

Orbánnak szóltak, hogy a tûzzel játszik

A kormányfõ annak tudatában jelentette be a végtörlesztési lehetõséget, hogy az borítékolhatóan jogellenes. Az Index birtokába került elõterjesztés szerint erre már aznap szakértõi anyag figyelmeztette, amikor még csak felvetõdött a javaslat.

Szeptember kilencedikén pénteken ugyanis már készen állt az a jogi szakvélemény, amit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kormánynak készített és amely lényegében jogellenesnek minõsíti a hivatalosan a kormánypárti frakciókhoz köthetõ kezdeményezést. A kormány szakértõinek véleménye egyértelmû: olyan mértékû beavatkozásról van szó visszamenõleges hatállyal a polgári szerzõdésekbe, amit akár a magyar Alkotmánybíróság – még korlátozott jogkörével is –, akár az Európai Bíróság szinte biztosan elfogadhatatlannak minõsít majd.

A jogi helyzet annyira egyértelmû, hogy Orbán Viktor sem kerülhette meg beszédében. Erre utalt, amikor azt mondta: a szabályozást megtámadóknak lesznek válaszaik. Ha az Európai Bíróság elmarasztalja Magyarországot, akkor mintegy 260 milliárd forintot kellene visszafizetni. Ez az az összeg, amit – akár kamatostul – a magyar államnak a saját szakértõi szerint is borítékolható uniós eljárás után ki kéne fizetnie, a kérdés politikai szempontból nyilván csak az, hogy még ebben a ciklusban, esetleg éppen a választások elõtt megszületik-e az ítélet, és ezzel megérkezik-e a számla – írja az Index.

Az Európai Bizottság aggódik

Az Európai Bizottságnak elsõ ránézésre aggodalmai vannak azzal kapcsolatban, hogy a terv a devizahitelek egyösszegû, a mostani piacinál alacsonyabb árfolyamú törlesztésének elfogadására kötelezné a bankokat – mondta az Európai Bizottság egyik szóvivõje a testület keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva.

Amadeu Altafaj Tardio úgy vélte: miközben egy ilyen intézkedés valóban csökkentheti a háztartások válságnak való kitettségét, negatív hatása lehet a bankrendszerre.

A végtörlesztést érintõ külföldi reakciókra a miniszterelnök szóvivõje azt válaszolta: pénzügyileg tartható megoldást hoz a kabinet javaslata. Azoknak a bankoknak, amelyek mögött erõs anyabankok állnak külföldön, semmilyen módon nem kell aggódniuk, ahogyan a magyar hátterû pénzintézeteknek sem – mondta.

Szerdán ismét tárgyal a kormány a devizahitelesek végtörlesztésérõl, és ha jóváhagyja a Nemzetgazdasági Minisztérium által elõkészített jogszabálytervezetet, a parlament a jövõ héten elkezdheti annak tárgyalását.

Amint a Ház elé kerül a javaslat, az ellenzéken múlik, hogy azt egy vagy két hét alatt, vagy adott esetben egy nap alatt fogadja el az Országgyûlés – mondta Szijjártó Péter kedden.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik