Évente hatezren veszítik el a látásukat – aki közülük dolgozni akar, elemi rehabilitációra van szüksége. Éves szinten 1200 főnek biztosan hiányozni fog a szolgáltatás, mert sehol nem fogadják őket március 1-jétől. A megszűnő országos hálózat állította talpra a látássérülteket új élethelyzetükben: felkészültek az önálló életvitelre, közlekedést, számítógépes ismereteket tanultak, és ennek köszönhetően esélyt kapnak a munka világába való visszatérésre is, hogy adózó állampolgárok legyenek és ne eltartottak.
Az európai uniós anyagi forrás február 28-ig tartott, ezért a Szempont Alapítvány – ahogy az ország másik hét regionális központja – az állami támogatás hiányában március 1-jén kénytelen befejezni a munkáját. A Szempont Alapítvány közleményében úgy fogalmazott: az eredmények igazolják, hogy ennek súlyos következményei vannak már most.
Fehér bot napja 2010-ben.
Fotó: Mohai Balázs / MTI
Álláspontjuk szerint a létrehozott szolgáltatás jelenlegi szinten való, szünetelés nélküli fenntartása minden érintett közös érdeke. Évente 1200 látássérült folyamatosan európai szintű ellátáshoz jut, ezáltal életminősége lényegesen javul, és adózó munkavállalóként hozzájárul az ország fejlődéséhez.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyelőre nem adott konkrét indoklást az állami támogatás megszüntetésével kapcsolatban. Mintegy 300 millió forint biztosíthatná a központok működését az őszi uniós pályázati lehetőségek igénybevételéig. Addig is nem tehettünk mást, felmondtunk a rehabilitációs szakembereknek – áll a közleményben. A Szempont Alapítvány kényszerből 31 munkatársától vált meg. A speciálisan kialakított ingatlanok bérleti jogviszonyát fel kell mondanunk.
Ha a szolgáltatás későbbi időpontban újra indulna, akkor is nagy költséget jelentene, ha a mintegy 300 millió forintot érő eszközpark a rehabilitációs központok szerződésben vállalt kötelezettsége alapján megmarad. Mivel a rehabilitációs szakemberek képzése nagyobbrészt jelen projekthez kötődött, így a most szolgáltatást nyújtó szakemberek más területen való elhelyezkedése esetén a szolgáltatás folytatásához nem kapcsolódhatnának be.
Új szakemberek kiképzése hosszú idő és jelentős költség lenne. Az ingatlanok bérlése kedvezőtlenebb feltételekkel történhet és egy új helyen, újbóli kialakítása szintén költséges.
A Szempont Alapítvány szerint a regionális központok képviseletében a Látássérültek Elemi Rehabilitációs Szervezetei Szakmai Műhelye mindent megtett a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal való hatékony együttműködés érdekében, de a szakmai műhely általa ősszel kezdeményezett és csak januárban indult tárgyalások eddig nem vezettek eredményre. A tárgyalások folytatására látunk még reményt, de az esetleges folytatás esetén is a mostani szolgáltatási szünet bizalmi válságot okoz az ellátás nélkül maradó látássérültek és a velük foglalkozó elbocsátott szakemberek részéről. Továbbá olyan anyagi ráfordítást igényel, amire a minisztérium gondos tervező munkája esetén nem lett volna szükség.
