A közszolgálati törvény is kész
A Kormány 2002. szeptemberében kötelezettséget vállalt a közszolgálat megújítására és az új közszolgálati törvény megalkotására, ezért 2002. októberében létrehozta a Közszolgálati Reform Kormánymegbízotti Hivatalt, Vadász János vezetésével. Ennek fő feladata egy új törvény előkészítése, mely a közszolgálat új munkajogi, bér- és szociális kérdéseit szabályozza. Az új közszolgálati törvény hosszú távra ható, rendszerépítő rendelkezései fokozatos életbe léptetése 2006-2010 között történik majd meg. Batiz András kormányszóvivő a FigyelőNetnek elmondta: azzal, hogy a tervezet megvalósítását elhalasztották a következő ciklusra, nem kevesebbet, hanem többet nyújtanak majd, mivel a Sárközy Tamás professzor által kidolgozott közigazgatási reformmal összhangban valósítják majd meg a tervezetet. Az első lépést, azaz a törvénytervezet kidolgozását Vadász János kormánymegbízott elvégezte, ezt követően azonban a miniszterelnök – a szakértő kérelmére – felmentette. Vadász János a FigyelőNet kérdésére elmondta, ő teljesítette az általa ígért két pillért az új törvény létrejöttéhez: kidolgozta az ígért koncepciót, valamint a törvényjavaslatot is. Ám miután a kormány elhalasztotta a megvalósítást és azt jövőre más reformtervezetekkel együtt viszi véghez, jelenléte megítélése szerint okafogyottá vált.
A szakértői és a szakszervezetekkel folytatott egyeztetéseket követően hamarosan – másfél éves megbízásának lejártakor – a miniszterelnök asztalára teszi Sárközy Tamás kormánybiztos a kormányzati struktúra reformjáról szóló javaslatát. A tervezet sorsa innentől a jelenlegi, illetve a következő kormány elgondolásától függ. Kidolgozója szerint a reformot egészében már csak a választások után lehet megvalósítani, de az új kormányprogramba könnyen beilleszthető.
Nem leépítés, átstrukturálás
Sárközy Tamás javaslata a központi közigazgatás átalakítására vonatkozik. Elgondolása szerint a „vízfejet” kell kipukkasztani, tehát – az úgynevezett skandináv modell szerint – a vezető állásokat kell megnyirbálni. „A központi közigazgatásban jelenleg 30-35 ezer ember dolgozik, és – az ország méretéből, GDP-jéből, illetve a lakosság számából kiindulva – körülbelül 20-25 százalékos leépítést kell végrehajtani. Ezeknek az embereknek egy részét azonban felszívja majd a regionális államreform. A tervezet a köztisztviselői állásokhoz általában nem nyúl, véleményem szerint inkább vezető állásokat kell megszüntetni” – mondta Sárközy Tamás a FigyelőNetnek. A kormánybiztos hangsúlyozta, pusztán ebből a javaslatból nem következik óriási létszámleépítés. A reform célja ugyanis nem az elbocsátás, hanem a rendszer modernné tétele. „Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány hatszáz embernek mondta azt, hogy vezető beosztást nem tud adni, de munkát igen. Én is ezt tudom mondani: a közszférában van munka, bár nem biztos, hogy mindenkiből államtitkár lesz” – mondta Sárközy Tamás. Hozzátette: a gazdaság sem bírna ki egy százezres leépítést.
Hatékonyabb és olcsóbb állam kell
A kormánybiztos javaslata a racionalizálásról, és így a rendszer hatékonyabbá tételéről szól, de hosszú távon ez gazdaságilag is megtakarítást jelentene az államnak. „Pusztán attól, hogy ötezer embert elbocsátanak, még nem lesz olcsóbb az adminisztráció. Ennyi bér nem nagy megtakarítás, főleg, ha végkielégítést kell fizetni. Viszont ha hatékonyabban, és ellenőrzöttebben működik a rendszer, akkor kevesebb pénz kell a fenntartásához” – magyarázta Sárközy Tamás.
A politikának kell megvívnia harcát
A szakértő kitért a javaslat esetleges politikai vonzataira is. Mint elmondta, az államapparátus nem véletlenül duzzadt fel ekkorára: a gazdaságból kivonult embereket ez a szféra szívta fel. „Ha valamelyik kormány felvállalja, hogy végrehajtja a reformot, a politikának meg kell vívnia saját harcát: egyrészt az embereinek pozíciót kell adnia, másik oldalról viszont a vízfejet fel kell számolnia, mert a lakossághoz közelebbi közigazgatás kell. Ez egy valós konfliktus, amit a politikának kell megoldania” – véli Sárközy Tamás.
Politikai egyetértés van a célok tekintetében
A tervezet oldalsemleges, és a nyugati példát tartja szem előtt, ahol a kormányok váltják egymást, de az apparátus mindig azonos marad. „Egy olyan központi kormányzati rendszer kialakítása lenne a cél, amelyben ha szociáldemokrata és kereszténydemokrata kormányok váltják egymást, de az apparátusban minimális a változás” – véli a kormánybiztos.
Sárközy Tamás úgy látja, ezekkel a célkitűzésekkel a Fidesz elnöke is egyetért, hiszen több helyen – például legutóbb a munkaadók képviselőivel találkozva – hangsúlyozta: kisebb államra és kevesebb politikára lenne szükség. Orbán Viktor kabinetfőnöke, Navracsics Tibor is hasonlóan gondolkodik, pusztán a megvalósítás részleteiben lehetnek nézeteltérések. „Ahogy beszélgettünk, ő is kisebb, erősebb apparátust szeretne. Bár ő például az angol kabinetrendszert tartaná megvalósíthatóbbnak, szerintem viszont az nem annyira hatékony” – hangsúlyozta Sárközy Tamás. Lapunk egyébként több alkalommal kereste Navracsics Tibort, hogy ossza meg velünk álláspontját a Fidesz átalakítással kapcsolatos elképzeléseiről, a kabinetfőnök azonban nem tudott időt szakítani arra, hogy kérdéseinkre válaszoljon.
Hatékonyabb, koncentráltabb minisztériumok
Sárközy Tamás nem szívesen árult el konkrétumokat, mert – mint mondta – ha egy politikai koalícióban valakinek adni kell egy minisztériumot, akkor lesz minisztérium, pár példát azonban említett. „Úgy gondolom, erős kultuszminisztériumra van szükség, amely nincs annyira szétaprózva, mint a jelenlegi. Szükséges egy, a gazdasági fejlődéssel foglalkozó tárca is, oda azonban nem valóak olyan ágazati feladatok, mint például jelenleg a közlekedés. Ezen kívül kulcskérdés egy tisztább, kisebb és hatékonyabb Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kialakítása is” – véli Sárközy Tamás. Szerinte ugyanis a MeH-nek egyszerre kellene a kormány és a miniszterelnök komplex hivatali munkaszervezetének és a központi közigazgatási irányítás intézményének lennie. Szakágazati feladatok, alhivatalok viszont nem lehetnek alárendelve, a dekoncentrált, illetve úgynevezett országos hatáskörű szervek száma jelentősen csökkentendő.
Új szervtípusok: kormányügynökség, közintézet
A nem minisztériumi formában működő kormányhivatalok helyett Sárközy Tamás kormányügynökségeket javasol. „Ez eddig is létezett, ilyen például a Magyar Turizmus Rt. vagy az ITDH, csak társasági formában. Nem helyes, hogy állami szervek Kht. és Rt. formában működnek, ezért javaslatom szerint át kellene venni az angol-amerikai ’agency’ fogalmát. Ezek egyszerre közigazgatási szervek és társaságszerűen működő intézmények. Ugyanilyen új típus lenne a közintézet és a közüzem” – sorolta a kormánymegbízott. Hozzátette: ezek – a háború előtt egyébként már Magyarországon is létező intézmények – tisztább, világosabb és olcsóbb rendszerek lehetnének, ha sajátos költségvetési szervként működnének.
A miniszterek szerepfelfogásán is változtatni kell
„A kormánynak elsősorban minisztériumokat vezető miniszterekből álló testületnek kell lennie. Radikálisan le kéne csökkenteni a tárca nélküli miniszterek és a kormánybiztosok számát. Az egyes miniszterek szerepfelfogásán is változtatni kell. Jelenleg a tárcavezető inkább ágazati érdekképviselő, aki kijárja a pénzt és osztogat. Ezzel szemben én úgy látom, hogy a miniszter alapfeladata az összkormányzati stratégia és szemléletmód érvényesítése a tárcánál, és csak másodlagos a minisztériumhoz tartozó szakágazatok szempontjainak beépítése a kormányzati szervezetbe. Leépítendő a tárcák hatósági, intézményirányító és támogatáselosztó tevékenysége is” – magyarázta Sárközy Tamás.
Prezidenciális helyett testületi kormányzás
A tervezet szerint Magyarországon nincs szükség kancellári, prezidenciális kormányzásra. „Erről persze vita van, sokan úgy gondolják, a modern médiakormányzás megköveteli a prezidenciális vezetést. Ez politikailag igaz is, a választások előtt Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc fognak vetélkedni, nem pedig a pártprogramok ütköznek majd. Közjogi szempontból azonban testületi kormányzásra van szükség, mert ha valaki megnyeri a választásokat, akkor el kell kezdenie kormányozni” – mondta az egyetmi tanár. Hozzátette: az ország vezetése csapatmunka, és hiába van egy sztárjátékos, a futballválogatott 11 tagból áll. „Ha valaki nem hozza fel a labdát, Ronaldo nem fog gólt lőni. Ugyanígy rossz miniszterekkel sem lehet sikert elérni” – véli Sárközy Tamás.
Már most is késő a reform
Sárközy Tamás szerint öt-tíz éven belül valamit tenni kell, mert már így is elkéstünk a szervezetrendszer reformjával. „Az ember a lakását is tízévente modernizálja, a szervezeti korszerűsítésnek is itt az ideje. Az persze kérdés, hogy a politika képes lesz-e a választások után egy ilyenbe belevágni. De egyre nagyobb a nyomás. Ha például nem csináljuk meg a területi államreformot, a régiókat, a Magyarországnak szánt uniós pénzek felét nem tudjuk kihasználni. Ráadásul a gazdasági szféra is adócsökkentést sürget, ez azonban ekkora államapparátus mellett nem valósítható meg. Egy biztos: minél később kezdjük el, annál több lesz a költség és a feszültség” – jelezte a kormánybiztos. Hozzátette: már 5-6 éve meg kellett volna kezdeni az átalakítást, sőt, ebben a kormányzati ciklusban is túl későn jött a megbízás a konkrétumok kidolgozására. „Amikor beléptünk az Európai Unióba, végképp eljött a cselekvés pillanata” – véli Sárközy Tamás.
