Belföld

1988: A százak klubja – élénkülő mozgások

A száz legnagyobb magyar cég '88-ból, a szocialista ipar termelési értékének 54,4 százaléka. Megjelent: 1988. július 21-én.

A Központi Statisztikai Hivatal együttműködésében készített 1987. évi ranglista a 100 legnagyobb termelési értéket előállító iparvállalat különféle mutatóit tartalmazza. A százak klubjába tartozó vállalatok a szocialista ipar termelési értékének 54,4 (1986-ban 56) százalékát adták. A FIGYELŐ-ranglistából kiderül: 1986-hoz viszonyítva 1987-ben valamelyest nagyobb arányú volt a vállalatok közötti helycsere, a mobilitás intenzitása kismértékben erősödött.


Az 1987. évi termelési érték alapján összeállított iparvállalati sorrend szerint a százak klubjának hét (l986-ban ö) új tagja van: a Tartósítóipari Kombinát (58.), Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat (77.), a Ganz Villamossági Művek (83.), a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat (86), a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat (88.), az Alkaloida Vegyészeti Gyár (92.) és a Magyar Gördülőcsapágy Művek (100.). A Ganz Villamossági Művek visszatérő klubtag (1986-ban esett ki a százak klubjából).


A százak klubjának búcsút mondott (az 1986. évi rangsor szerint): a Kaposvári Húskombinát (82.), a Pest—Nógrád Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat (84.), a Zalai Kőolajipari Vállalat (91.), a Hajdú-Bihar Megyei Állatforgalmi Vállalat (92.), a Labor Műszeripari Művek (96.), a Szolnok Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat (98.) és a BRG Mechatronikai Vállalat (amely 1986-ban került be a százak klubjának 100. helyére).


Az élmezőnyt alkotó tíz legnagyobb vállalat sorrendjében 1980 óta nincs érdemleges változás. A listavezető 1987-ben is a Dunai Kőolajipari Vállalat. Az élmezőnyben a 8. helyről a 7. helyre került a Papíripari Vállalat, a 9-ről a 8. helyre a Videoton Elektronikai Vállalat. A Magyar Villamosművek Tröszt a 7. helyről a 9. helyre került.


A vállalati rangsorban a nagyobb arányú helyváltoztatás gyakorisága hasonló volt az 1986. évihez, vagyis nem jelentős. Az előrelépők közül az Észak-dunántúli Áramszolgáltató 44 pozícióval, a Budapesti Elektromos Művek 39 pozícióval, a Tiszántúli Áramszolgáltató 25 pozícióval, a Mecseki Szénbányák 17, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat 14 és a Magyar Hűtőipari Vállalat 12 pozícióval lépett előbbre. A pozícióvesztők közül a legnagyobbat léptek vissza a következők: a Gyulai Húskombinát (36 hellyel), a Győr-Sopron Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat (27 hellyel), a Szekszárdi Húsipari Vállalat (34 hellyel), a Pápai Húskombinát (26 hellyel), a Magyar Optikai Művek (21 hellyel), a Budapesti Húsipari Vállalat (15 hellyel), a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát (12 hellyel) és a Borsodi Szénbányák (11 hellyel).


A számottevő mértékben előrelépők tehát elsősorban az áramszolgáltatók. A pozícióvesztők között elsősorban a húsipari vállalatok szerepelnek. Az élelmiszeriparon kívüli feldolgozóipari vállalatok mozgásában nem fedezhető fel említésre méltó, strukturális szempontból markáns, jellemző tendencia.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik