Nem enyhült a munkavállalók kiszolgáltatottsága tavaly, bár a 2004. év hozott számukra eredményeket, hátrányos helyzetükhöz képest a változások és főként azok gyakorlati alkalmazása nem volt kielégítő – állapította meg a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) munkahelyi jogsértésekről szóló jelentése. Egyes ágazatokban, például a kereskedelemben vagy a vasútnál különösen jelentős mértékű volt a munkaügyi konfliktus.
Legtöbbször a munkaviszony létesítésénél, a munkaszerződés tartalmának kialakításakor, a munkaidő beosztásakor, a pihenőidők kiadásánál élnek vissza a dolgozók jogaival.
|
A cégek viszonylag gyakran követnek el szabálytalanságokat a munkaviszony létesítésekor és megszüntetésekor, de a munkaszerződés nélküli, illetve a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás sem ritka a mai napig Magyarországon. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) 2004 második felében 320 millió forintnyi bírságot szabott ki a munkaszerződés nélküli foglalkoztatásért, több mint hatezer munkáltatót büntettek meg egész évben.
A színlelt szerződések terén is elégedetlen az MSZOSZ. Hiába rendelkezett 2003-ban – a bírósági gyakorlatot törvényi erőre emelve – a Munka Törvénykönyve a színlelt, valójában munkajogviszonyt álcázó vállalkozási vagy megbízási szerződések létrehozása vagy fenntartása tilalmáról, e szabályok végrehajtásában gyakorlati előrelépés nem történt. A szakszervezetek különösen nehezményezik, hogy a rendelkezések végrehajtását és ellenőrzését pont a kormányzati és törvényhozási intézkedések akadályozták.
Minimálbér alatt
Sok szabálytalanságra derül fény a munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések megszegése miatt. A Somogy megyei munkaügyi vizsgálatok szerint éves szinten a büntető intézkedések hatodát munkabér kifizetésével kapcsolatos szabálytalanságok miatt rótták ki.
A munkáltatók gyakran a kötelező minimálbért sem fizetik meg az alkalmazottaknak. „Ez annál is súlyosabb probléma, mert Magyarországon magas a minimálbéren foglalkoztatottak aránya” – véli az MSZOSZ szakértője. A négymillió foglalkoztatottból mintegy másfél milliónyian vannak a minimum összegért bejelentve. A hivatalos fizetést kiegészítő pénzek zsebből zsebbe vándorolnak munkaadó és alkalmazott között.
A dolgozók érdekei a vállalatok megszűnésénél vagy felszámolásánál is a háttérbe kerülnek. Általában késve, vagy egyáltalán nem kapják meg bérüket és a felmondással járó juttatásokat.
Horror-sztorik
A Penny Market Kft. területi képviselőjének intézkedése nagy port kavart Magyarországon. A vezető a helyi jósnővel vizsgáltatta meg az alkalmazottak és a pályázók személyiségét. Aki „lopósnak” bizonyult a születési dátuma és helye alapján, azokat először felfüggesztették, majd rendes felmondással elbocsátották. A jelentkezők közül pedig csak azokat válogatták ki, akik a jósnőnek is megfeleltek. A munkavállalók végül is a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének segítségével pert nyertek az ezoteriára hajlamos vezető ellen.
Hasonló történet egy kormányzati szervnél dolgozó vezető intézkedése: felszólította beosztottját, hogy keresse meg jósát, mert egy démon van benne lekötözve, aki negatív hullámokat bocsát ki rá, és ezáltal csökken a munkateljesítménye. A szakszervezeteket egyébként sem támogatják a vállalatok. Az egyik szervezet arról tett jelentést, hogy egy nemzetközi vállalat egyértelműen kijelentette: ha létrejön a szakszervezet a magyarországi leánynál, elhagyják az országot.
