Varsó, Bukarest és további két környező ország fővárosának képviselőivel tárgyal a TriGránit vállalatcsoport, egy a budapesti Millenniumi Városközponthoz hasonló városrész felépítéséről. A kiszivárgott hírek szerint a másik két főváros Zágráb, továbbá Prága vagy Kijev lehet. Nem könnyű a választás – tegyük hozzá -, hiszen a térségben összesen tizenkét olyan város van, ahol alkalmas környezet kínálkozik a budapesti komplexum lemásolására. Ráadásul szinte mindenütt együttműködik az országos és a városi vezetés.
Az érdeklődés nem véletlen, hiszen, ahogy Demján Sándor, a TriGránit elnöke kifejtette: ha a budapesti városközpontban a színház mellett a régóta várt kongresszusi központ és a szállodák is megépülnek, akkor tízszeres bevételt érhet el a főváros és az ország. Annak köszönhetően, hogy a kongresszusi turisták kereslete éppen ennyivel több, mint az átlagos turistáké, akik csak átszaladnak az országon.
|
Különösen erős pörgés jellemzi az utóbbi hónapokban a Demján-birodalmat. A kelet-európai fővárosok meghódítása csak az egyik a mesés tervek közül. Tavaly tavasszal a magyar film két világháború közötti nagy, s hangsúlyozzuk, hogy exportképes korszakát fémjelző sztár, a berlini UFA-stúdióban elhíresült Rökk Marika halálhírével egy időben jelentették be, hogy gyermekkora színhelyén, Etyeken építi fel Demján Sándor a magyar Hollywoodot.
Az amerikás Andy Vajna producerrel közösen nem kevesebbet vállaltak, mint hogy létrehozzák a világ legnagyobb filmstúdióját. Azóta az építkezés már meg is kezdődött, s tervek szerint a nagy amerikai produkciókat ide vonzó infrastruktúra legalább 2 ezer helybélinek ad majd munkát, az ingázó filmes szakembereken túlmenően.
Millennium mint exportcikk
Első hallásra talán merésznek tűnik a Demján-terv a budapesti Millenniumi Városközpont eszméjének exportjára. Még annak fényében is, hogy a TriGránit nem csupán hazai szinten könyvelhet el komoly beruházási sikereket, mivel Bulgáriában is a legkomolyabb ingatlanfejlesztők közé tartozik.
Vegyük észre, hogy Demján Sándor kimondottan jól tájékozódik a posztszocialista térségben. Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen maga is a kádári Új Gazdasági Mechanizmus szülötte, ezen a terepen van igazán otthon. Annak idején a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Főiskolát a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének ösztöndíjával elvégző fiatalember karrierje ugyanis 1968-ban vett váratlan fordulatot, amikor is az új mechanizmus egyik kísérleti „laboratóriumába” vetették oda ÁFÉSZ-vezetőnek a magukat azért még a „lombikba zárt kapitalizmustól” is féltő elvtársak.
Nos, Demján a később elhíresült Gorsium ÁFÉSZ-nél nem csupán megállta a helyét, de a szakma mellett a kelet-európai hatalmasokkal való tárgyalási metódust is kitanulta. Más szóval, ha Demján például Kijevbe Milleniumi Városközpontot álmodik, jó okunk van azt gondolni, hogy az ukránoknak hamarosan lesz egy ilyen városközpontjuk. Valami millenniumi alkalmat meg majdcsak kitalálnak hozzá.
