Boldogsággyárak – ahol a legjobb dolgozni

Európában azok a munkavállalók elégedettek, akik olyan cégnél dolgozhatnak, amely figyel a vállalati értékekre – ez derült ki az amerikai

Fortune magazin által végzett felmérésből. A tanulmány egyetemi tanárok, szociológusok, tanácsadók, kutatók és újságírók közreműködésével készült: az ő véleményük és a vállalatok alkalmazottaival készült interjúk alapján választották ki azt a tíz európai vállalatot, ahol a legelégedettebbek az alkalmazottak.

Az európai kutatás amerikai testvérét már évtizedek óta elkészíti a magazin, de csak tavaly vágott bele a vén kontinens vállalatainak vizsgálatába. A kutatók előfeltevése az volt, hogy az európai munkavállalókat kizárólag a pénz motiválja, a lelelkesedés csak az amerikai dolgozókra jellemző. A két tanulmány bebizonyította, tévedtek.

Az első tíz a Fortune idei listáján:

Ferrari – Az olasz autógyár a FIAT csoport tulajdona. Amikor a dolgozói elkötelezettséggel foglalkozó szakemberek ott jártak, a dolgozók sztrájkoltak a FIAT bezárása ellen. Ennek ellenére egyáltalán nem volt ellenséges a hangulat, a vezetők természetesnek vették, hogy a Fortune szakértői ilyen helyzetben is kikérdezhessék az alkalmazottakat.

A Ferrari dolgozói szerencsésnek mondhatják magukat, munkahelyükön fitness center, kávézó és áll rendelkezésükre, évente ingyenes orvosi vizsgálaton vesznek részt, képzési igényeiket saját vállalati tréningközpont elégíti ki, de otthonukban ingyen férnek hozzá az internethez, e-learning kurzusokon akár angolt is tanulhatnak.

A munkások nem futószalag rendszerben dolgoznak, hanem munkacsoportokban, így sokféle feladatot elvégezhetnek 90 perc alatt, amíg egy autó náluk időzik. „Sokunk számára olyan itt dolgozni, mintha a Vatikánnak dolgoznánk” – foglalta össze a Ferrari munkatársainak véleményét egy vezető.

H&M – A svéd üzletlánc olcsó, jó minőségű divatos termékekkel látja el Európát és az Egyesült Államokat, neve sok országban ismert. „Hiszünk az emberekben” – mondta Rolf Eriksen igazgató. Az alkalmazottak maguk dönthetnek munkájukról, és véleményüket elmondhatják. Munkaidejüket is maguk osztják be: egyik nap dolgozhatnak akár tíz órát, de másnap négy óra elteltével hazamehetnek. A szervezeti hierarchia nem fontos, mindenkit egyenrangúként kezelnek, a névjegykártyáikon például nem tűntetik fel pozíciójukat.

Az Intel írországi üzeme – Az Intel 1989-ben alapította meg két írországi üzemét, Leixlip közelében. Az alkalmazott a munkakör rotációs rendszernek köszönhetően több feladatkörben is kipróbálhatják magukat, és az Intel hangsúlyt fektet a továbbképzésekre is. A vállalatnál rendkívül nyitott a kommunikáció, bárki megvalósíthatja ötleteit. Az alkalmazottak kedvelt helye a nagyon olcsó üzemi kávézó. A menedzsment és a beosztottak közötti kapcsolat szoros, jól működik.

Lafarge – A világ legtöbb cementjét előállító franciaországi gyárat 1833-ban családi vállalakozásként alapították, és bár ma már nem a Lafarge család a tulajdonos, továbbra is nagyon emberséges a hangulat a cégnél. Az igazgatók a részvételen alapuló vezetésben hisznek, így az alkalmazottakat minden döntésbe bevonják.

Másik alapelvük az állandó továbbképzés, a vezetők folyamatosan figyelik, milyen továbbképzésre lenne szükségük a beosztottaknak, akik saját maguk is kérhetik képzésüket. Céljuk, hogy folyamatosan tanuló szervezetté váljanak. A vezetés folyamatosan tudósítja az alkalmazottakat az üzleti döntésekről, hogy a vállalat tevékenysége mindenki számára átlátható és követhető legyen.

Bacardi Martini – A vállalatot még Don Facumdo Bacardi alapította 1862-ben Kubában, ma azonban már a nagy-britanniai Southemptonban van a központja. Az alkalmazottak szerint családias a légkör, nyitott a vállalati kultúra, és a szervezet apolitikus, mindent azért tesznek, mert annak oka van.

A vállalati ebédlő 24 órán keresztül nyitva van, mert a munka is naponta 24 órán keresztül folyik. Itt ingyen ehetnek a változatos ételekből az alkalmazottak, de a szemközti internet kávézóban is ingyen használhatják az internetet. A nyitott ajtók politikája szerint mindenki bármikor megkeresheti a főnököt.

Nestlé – A világ legnagyobb élelmiszeripari vállalatának központja a Genfi tó délkeleti partján, Vevyben található. A Nestlé több terméke is piacvezető az egész világon, mégis a vezetők arra intik az alkalmazottakat, legyenek szerények. A Nestlé alapfilozófiája szerint a munkatársaknak tudatában kell lenniük a vállalat értékeivel, és büszkének kell lenniük rá, de nem hivalkodóan.

A Nestlénél rengeteg nemzet képviselői dolgoznak együtt – svájciak, amerikaiak, németek, svédek, ausztrálok, osztrákok, mexikóiak, spanyolok -, franciául és angolul beszélnek egymás közt. Az értekezlet nyelve attól függ, hogy a jelenlevők többsége melyik nyelvet beszéli jobban. A sokféleség ellenére mindenki úgy érzi: ez az én vállalatom.

Schering – A németországi gyógyszeripari óriás fogamzásgátlókat és egyéb hormonkészítményeket, valamint rák, szívelégtelenségek és szklerózis multiplex kezelésére alkalmas gyógyszereket állít elő. A többi német vállalattal szemben itt nem fontosak a címek, mindenki azonos elbánásban részesül. Az egyenlőség elve szerint dolgoznak: a döntések azért születnek, mert indokoltak, és nem csupán azért, mert a vezetők úgy látják jónak. Az új munkatársak felvételébe is mindenki beleszólhat.

A laborokban csoportmunka folyik, és az alkalmazottaknak lehetőségük van új feladatokat is ellátniuk, a cégen belül új kihívásokat keresniük. A vállalati kultúra nyitott, és a vezetők felelősséget éreznek minden dolgozó iránt. Amikor eladták egyes tevékenységeiket, kikötötték, senkit sem bocsáthatnak el az alkalmazottak közül. Egyéb szolgáltatások is növelik az elégedettséget: az egyik épületben két emeletet rendeztek be a vállalati óvoda számára, ahol 150 gyereket tudnak fogadni.

Grundfos – A világ második legnagyobb szivattyúgyára szabadságot ad alkalmazottainak: munkaidejüket maguk oszthatják be, sőt maguk dönthetik el, hogyan végzik el feladataikat.

A cég 4100 dolgozója közül 100 mozgássérült, fogyatékos, meghibásodott szivattyúkat szerelnek szét. Számukra speciális munkakörülményeket biztosítanak. Egy másik különleges programjuk a bevándorlóknak szól, akik félmunkaidőben dolgoznak, és utána nyelvtanfolyamra járnak.

A vállalat célja, hogy a társadalom perifériáján élőket szocializálja. Dolgozóiknak lehetőséget kínálnak az előlépésre is, továbbképző programokkal itt a betanított munkásokból is lehet üzemvezető.

Unes – Az olasz élelmiszerüzlet-lánc specialitások értékestésére szakosodott. Észak-Olaszországban közel 100 boltjuk van, amelyekben különböző sajtokat, tengeri herkentyűket lehet kapni. A vezetőség mottója: szeresd az ügyfeleket és munkatársaidat, gondolkodj új ötleteken, pozitívan állj a jövőhöz, és toleráld a frusztrációt. Ez a mottó Pier Mario Vello vezérigazgatótól származik, aki 1996-ban került a veszteséges bolthálózat élére.

Ha valaki jó ötlettel keresi meg őt, azt megvalósítják, függetlenül attól, mi a munkatárs beosztása. Ennek megfelelően a menedzsment és a beosztottak közötti kapcsolat nagyon jó, a kommunikáció jól működik, és mindenki átlátja a cég üzleti tevékenységeit.

Mondragon – A Spanyolország északi részén székelő cég szelepeket gyárt erőművek számára. Az alkalmazottak szerint a legfőbb érték, hogy a vezetés nem tartja meg magának a döntések jogát, mindenkinek önálló döntési jogköre van. Ennek megfelelően az alkalmazottak tisztában vannak a vállalat működésével, folyamatosan informálják őket az üzleti döntésekről, stratégiáról, nehézségekről, veszteségről, profitról.

Demokratikus elvek szolgálnak a szervezet alapjául: a munkavállalók képviselőket választanak, akik részt vesznek az úgynevezett tanácsi üléseken. Ezeken választják például a vezérigazgatót is. A menedzserek felelősséget vállalnak alkalmazottaikért, akiket munkájuk során is segítenek, és igyekeznek megoldani, hogy egy munkavállalójukat se kelljen elküldeni.


Ha ide kattint, megtalálja a tavalyi táblázatot >>