A helyzet bizarr
Sommer, csakúgy mint Messier nyaka körül azért szorul a hurok, mert a vállalat agresszív terjeszkedési politikájának köszönhetően óriási adósságot halmozott fel, romlott a cég profitabilitása, a részvények ára pedig jelentősen mérséklődött.
“A tech-buborék kialakulása idején a befektetők szerették az önelégült, agresszív vezetőket, stratégiai lépéseikhez üdvrivalgások közepette tapsolt a szektor” – nyilatkozta a CNN-nek az ABN Amro befektetési bank elemzője. “Amióta azonban beköszöntött a medve piac, a befektetők újra a hagyományos pénzügyi mutatókra koncentrálnak” – tette hozzá az elemző.
A Sommer körüli kritikák azután erősödtek fel, miután a Deutsche Telekom felvásárolta a VoiceStream amerikai mobilszolgáltatót, valamint harmadik generációs mobilhálózatok működtetéséhez szükséges licenszeket szerzett Európa-szerte.
A DT adósságai jelenleg 67 milliárd euróra rúgnak, ezt Sommer néhány részleg eladásával kívánja csökkenteni. Ígérete szerint 2003 végére az adósságállományt 50 milliárd euróra redukálja.
De a gigantikus adósságállomány nem az egyetlen probléma, amivel szembe kell néznie a cégnek: májusban a DT sorozatban a hatodik negyedévben könyvelt el adózás előtti veszteséget. Az első negyedévben a veszteség 1,8 milliárd euró volt, szemben az egy évvel ezelőtti 358 millió euróval.
Mérföldkövek a Deutsche Telekom részvényárfolyamában• 1996. november 18.:
A Deutsche Telekom első részvénykibocsátása a tőzsdén. Kibocsátási árfolyam: 14,57 euró.
• 1999. június 28.: Második részvénykibocsátás. Kibocsátási árfolyam: 39,50 euró.
• 2000. március 6.: Az árfolyam 103,50 eurós csúcson.
• 2000. június 19.: Harmadik részvénykibocsátás. Kibocsátási árfolyam: 66,50 euró.
• 2000. július 24.: 47 euróra esik az árfolyam, miután a Deutsche Telekom bejelenti, 50,7 milliárd dollárért megvásárolja az amerikai VoiceStream mobilszolgáltatót.
• 2000. augusztus 16.: 46,95 euró az árfolyam. A DT ekkor szerzi meg nyolcmilliárd euróért az UMTS-licencet.
• 2002. március 5.: Az első veszteséges év a Deutsche Telekomnál. Az árfolyam 16,72 euróra zuhan. Az éves mínusz 3,5 milliárd euró.
• 2002. május 27.: Az árfolyam 12,45 euró.
Forrás: Die Zeit
Kereszttűzben
Ron Sommer jövőjéről a DT felügyelő bizottsága dönt kedden. A helyzet pikáns: Sommer közölte, hogy önként nincs szándékában lelépni. Ezenkívül szolidaritásáról biztosította a cég pénzügyi igazgatója, Karl-Gerhard Eick. A Goldman Sachs vezérigazgatója, a Deutsche Telekom fő pénzügyi tanácsadója is annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Sommer távozásának negatív következményei lennének a DT tőkepiaci megítélése terén.
Sommer ezentúl élvezi a DT 18 ezer alkalmazottjának, valamint a kisebbségi tulajdonosok egy részét tömörítő SdK szövetségének a bizalmát is. A vezérigazgató eltávolításán munkálkodik viszont a német kormány 43 százalékos részesedését felügyelő Pénzügyminisztérium.
Ki is ez a Ron Sommer?
Ron Sommer az izraeli Haifában született 1949-ben. Édesanyja Oroszországból érkezett a Közel-Keletre, és ott 18 éves korában házasodott össze egy németországi menekülttel. Ron Sommer így életének első hét évét Izraelben töltötte, majd amikor édesanyja másodszorra egy osztrákhoz ment feleségül, az ötvenes évek végétől Ausztriában nevelkedett.
Az érettségi után matematikát tanult a bécsi egyetemen, és 1971-ben miniszteri különleges engedéllyel, 22 éves korában, már doktori fokozatot is kapott a rendkívüli tehetségként számon tartott fiatalember.
Karrierje ezután sem tört meg: előbb Ausztriában kapott munkalehetőséget, majd két évvel később, 1973-ban az Egyesült Államokba települt át, ahol egy apró számítástechnikai céghez, a Q1 Corp.-hoz igazolt. Kisvártatva (1974-ben) azonban a társaságot felvásárolta a német Nixdorf Computer AG, és a német vállalat első embere, Heinz Nixdorf csakhamar újra Európába hívta Sommert. A nagyvállalat központjában, Paderbornban töltött évek után a még mindig csak 28 esztendős Sommer 1977-ben a Nixdorf francia leányvállalatának irányítását vehette át.
Két év múlva megint a Nixdorf-központban találjuk a fiatal menedzsert: a konszern tengerentúli tevékenységének koordinálását bízták ekkor rá. 1980-ban Sommer a japán Sony németországi leányvállalatához került. Hamarosan a Wega Electronic GmbH ügyvezetője lett. (A Wega is a Sony egyik cége volt.) 1982-ben bekerült a Sony németországi vezetőségébe, 1986-tól pedig már a Sony Deutschland első embereként tevékenykedett.
Nagyívű karrier a Sony-nál is
1990-ben megint Amerikában dolgozik Sommer: a Sony Corp. of America alelnöke, 1991-ben pedig már elnöke és vezérigazgatója az amerikai leányvállalatnak. 1993-ban visszakerült Európába a topmenedzser, itt a második helyet foglalhatta el az elektronikai világcég kontinentális hierarchiájában.
A gazdasági nehézségek és a személyi konfliktusok azonban kiélezték a viszonyát a Sony első számú európai vezetőjével, Jack Schmucklival. 1994-ben ezért átszervezték a Sony egész európai szervezetét, egy év múlva pedig távozott a konszerntől Sommer.
Topmenedzserből bukott ember?
Sommer 1995-ben jutott karrierje csúcsára, amikor májusban a Deutsche Telekom igazgatósági elnöki posztját kapta meg. Feladata volt a cég átalakítása és tőzsdei bevezetése. Ez egy darabig igencsak jól ment az időközben sztármenedzserré kikiáltott üzletembernek, a távközlési szektor visszaesése azonban megtépázta Sommer hírnevét.
Bukása azért tűnik elkerülhetetlennek, mert a 2002-es esztendő választási év Németországban, a nehézségekkel küzdő szociáldemokrata kormány pedig gyors eredményeket akar látni a gazdaságban. A gyors eredmények elérését pedig határozott személyi döntésekkel szeretné ösztökélni a szövetségi kancellár, Gerhard Schröder.
