Egyértelmű baloldali siker született a hétvégi csehországi választásokon. Az előzetes közvélemény-kutatásokhoz képest
Vladimir SpidlaA választók szimpátiáját kevéssé bíró Milos Zeman helyett Vladimir Spidla kormányfő-jelölttel vágott neki a választásoknak a Cseh Szociáldemokrata Párt, így az eredmények ismeretében szinte biztosra vehető, hogy Spidla lesz Csehország következő miniszterelnöke. Az 51 éves politikust, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) egyik alapítóját 1998 nyaráig alig ismerte a közvélemény. Milos Zeman kisebbségi kormányában mutatkozott be munkaügyi miniszterként, majd miniszterelnök-helyettesként. 2001 tavaszán vette át a CDSS irányítását. A történész végzettségű államférfi Zemantól eltérően egyértelműen elutasítja a Polgári Demokratikus Párttal és a kommunistákkal való együttműködés lehetőségét. A szokásaiban visszafogott politikus a rendszerváltás előtt nem volt párttag, sokáig munkásként dolgozott – írja a Magyar Hírlap.
meglepően nagy fölénnyel, a szavazatok 30,2 százalékát megszerezve győzött a szociáldemokrata párt (CSSD), amely valószínűleg a 14,27 százalékot elért, Koalíció elnevezésű választási szövetséggel, Vladimir Spidla miniszterelnök vezetésével alakít kormányt.
A választási részvétel 47 százalékos volt. További két párt jutott a parlamentbe. 24,27 százalékot szerzett a Vaclav Klaus által vezetett Polgári Demokratikus Párt (ODS) és a 18,51 százalékot a kommunista párt.
Plakátok nélkül?
A jobboldal kampánya az autokrata stílusa miatt a cseh választók szemében hitelét vesztett Vaclav Klausra épült, így nem meglepő a csehországi választások kimenetele – kommentálta az eredményt a FigyelőNetnek Ágh Attila politológus.
A választási részvételen is múlik a pártok támogatásaAz alacsonyabb választói részvétel miatt idén 513 millió korona helyett csupán 441 milliót kapnak a cseh választásokon sikerrel szerepelt pártok, mint legutóbb, 1998-ban. Mégpedig azért, mert most csak a választók 58 százaléka vett részt a voksoláson, míg négy éve több mint 70 százalék. Ugyanakkor az egyes szavazatokért kifizetett összeg 90-ről száz koronára nőtt. Erre a pénzre azok a pártok jogosultak, amelyek a választáson több mint másfél százalékos támogatást szereznek. Az idén a 28 induló párt és pártcsoportosulás közül ez hatnak sikerült. Négyen közülük átlépték az ötszázalékos parlamenti küszöböt is. A legnagyobb összeg, 144 millió korona a győztes Cseh Szociáldemokrata Pártnak jár. A második helyezett Polgári Demokrata Párt 116, a harmadik helyen végzett Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja több mint 88 millió koronához jut az államkasszából. A rendszer lehetővé teszi, hogy a parlamenten kívül rekedt pártok is állami forrásból fedezhetik kampánykiadásaikat. A be nem jutott, ám ily módon bevételhez jutott pártok: a Függetlenek Szövetsége és a Zöldek Pártja.
“Sokkal meglepőbb volt számomra az – mondta -, amit közelmúltban tett csehországi látogatásom során tapasztaltam, hogy míg nekünk a választás nagy idegi megrázkódtatás, addig a cseheknél erről szó sincs. Nincsenek plakátok, nincs feszültség, és jóval kisebb az érdeklődés.”
Ágh Attila említésre méltónak tartja azt a cseh jellegzetességet, hogy a kommunisták közel húszszázalékos eredményt értek el, ez azonban nem akadályozza meg a többi politikai pártot abban, hogy tabuként kezeljék őket – hasonlóan a Munkáspárt körüli hazai helyzethez. Vaclav Havel cseh államfő a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal sem kíván tárgyalásokat folytatnia választásokat követően a kommunista párt vezetőivel.
A szociáldemokraták álláspontja szintén egyértelmű: ők sem kívánnak tárgyalni kormányzati szerepvállalásról a kommunista párttal, csak a Koalícióval. Habár így a képviselői helyek elosztása után a 200-ból csupán 101 lesz a kormányoldalé, Ágh szerint ez náluk a megszokott, már-már “unalmas” kormányzást jelenti, arról nem is beszélve, hogy külső támogatóként azért ott lesz a kommunista párt is.
Jobboldali francia győzelem
A Jacques Chirac vezette jobbközép egység meggyőző többséget szerzett a francia parlamenti választások második, vasárnapi
Olvassa el……korábbi írásainkat:
•Ma választ Csehország
•Francia lecke magyar fiúknak
•Chirac elnök lesz, Sarkozy miniszterelnök lehet
•Le Pen előretört – az EU-nak válaszolnia kell
fordulóján. A néhány hete hivatalba lépett francia elnök, aki a kampány során jelentős adócsökkentést, nyugdíjreformot ígért, és kilátásba helyezte a bűnözés elleni erőteljesebb fellépést, a védelmi kiadások emelését és – nem utolsó sorban – a nehézsúlyú francia bürokrácia fogyókúráját, hétfőn kezdi összeállítani kormányát. Chirac Jean-Pierre Raffarint, az ideiglenesen kormány elnökét kérte fel kormányalakításra.
Az exit-poll eredmények szerint a meglehetősen kevés választó (a szavazásra jogosultak alig több mint 60,69 százaléka járult az urnákhoz) az 577 nemzetgyűlési mandátumból 399-hez segítette hozzá a jobboldali szövetséget. A francia szocialisták és vezetőjük, az első elnöki fordulós vereség után visszavonult Lionel Jospin újabb kudarca, hogy az előző ciklushoz képest közel 100 nemzetgyűlési helyet veszítettek el, így mindössze 178 képviselőjük lesz. A kommunisták 21, a zöldek 3, más baloldali erők pedig 11 képviselőt delegálhatnak a nemzetgyűlésbe.
A francia jobb-közép egységAz elnökválasztási sokk első rémületében, sebtében megalakított “Unió az elnöki többségért” (UMP) nevet viselő szervezet akár egy jövendő jobboldali gyűjtőpárt kezdeménye is lehet. A francia elnöknek és kormánynak most öt év áll rendelkezésére, hogy az új alakulatot elfogadtassa a franciákkal. Az UMP három párt: a Chirac vezette RPR, a hagyományos jobboldali UDF és egy kisebb középpárt részvételével alakult meg.
Le Pen csak postásnak kellett
A Jean-Marie Le Pen vezette szélsőjobboldali Nemzeti Front egyetlen helyet sem szerzett. Ez súlyos csapás a francia újfasizmus számára, hiszen a párt elnökjelöltje az elnökválasztás első fordulójában még maga mögé utasította a baloldal jelöltjét, Jospint (igaz, a második fordulóban a már csupán 11 százalékot sikerült szereznie). Ágh Attila ezt azzal magyarázta, hogy a köztársasági elnökválasztáson kialakult szélsőjobb “nyomulás” nem Le Pennek szólt, hanem így üzentek a franciák a politikusoknak: elegük van a kormány bevándorlási politikájából.
Ágh szerint ehhez kapcsolható a választás egyik legnagyobb tanulsága is: empirikus tények igazolják, hogy a baloldali pártok nem engedhetik át büntetlenül a bevándorlási kérdést a szélsőségeknek. Az európai szociáldemokrata hozzáállásnak ebben szemléletváltásra van szüksége.
