A városi nyomornegyedek kialakulása, vagyis a szlömösödés régóta ismert folyamat (budapestieknek, józsefvárosiaknak aligha kell ezt a folyamatot bemutatni), ám az Ázsiai Fejlesztési Bank (angol rövidítéssel: ADB) legfrissebb bejelentése szerint a szegénység megállíthatatlanul terjed a világban: a következő két évtizedben várhatóan egymilliárdot tesz ki azoknak a városlakóknak a száma, akik nyomornegyedben, szlömökben élnek.
Ázsia: a városlakók fele már szlömben lakik
Warren Evans, az ADB környezetvédelemmel és szociális biztonsággal foglalkozó részlegének vezetője arra hívta fel a figyelmet a bank Sanghajban zajló éves találkozóján, hogy a már említett a szlömösödés következtében húsz év múlva a világon minden második városlakó nyomornegyedekben fog élni – a dpa német hírügynökség beszámolója szerint.
Ami Ázsia fejlődő országait illeti, kereken 1,2 milliárd ember lakik jelenleg városokban, közülük máris minden második szegénynegyedben. A szociális elégedetlenségek, zavargások kockázata igen magas e térségekben – tette hozzá Evans.
Javaslat kelet-ázsiai gazdasági közösségreAz Ázsiai Fejlesztési Bank konferenciáján a Fülöp-szigetek korábbi elnöke, Fidel Ramos azt javasolta, hogy hozzanak létre egy úgynevezett Kelet-Ázsiai Gazdasági Csoportosulást (East Asian Economic Grouping, EAEG), amely minden térségbeli államot integrálna. Egy ilyen regionális szervezet hatékonyabban léphetne fel a WTO-ban, a világkereskedelmi szervezetben az USA-val és az Európai Unióval szemben. Az EAEG révén a kisebb országok olyan piacokra koncentrálhatnának, amelyek jobban jövedelmeznek, és amelyek megfelelnek adottságaiknak, s tehetnék ezt anélkül, hogy kimaradnának a globalizáció előnyeiből.
A szegények háromnegyede ázsiai
Az ADB becslései szerint a világ szegényeinek háromnegyede Ázsiában él. Már most jellemző, hogy néhány metropoliszban nincs teljesen megoldva a tiszta vízzel való ellátás, a közegészségügyi feltételek biztosítása és a szemétszállítás. Éppen ezért a fejlesztési bank az infrastruktúra javítását javasolja.
Ezzel azonban nem a meglévő metropoliszok továbbépítését szeretnék elérni, hanem “mellékközpontok” felvirágoztatására gondolnak az ADB szakértői. Természetesen nem maradhatnak el a környezetvédelmi beruházások, akárcsak a lakosság egészségi és szociális állapotának javítását szolgáló intézkedések sem.
Az ENSZ-főtitkárt aggasztják a problémák
Az ADB persze nem az egyetlen szervezet, amely a városi szegénység, a hajléktalanság elleni küzdelemre ösztökél. Kofi Annan, az ENSZ főtitkára egy tavaly februári tanácskozásnak küldött levelében például megemlíti, hogy legalább egymilliárd ember él a Földön megfelelő hajlék nélkül. (Ez az egymilliárdos adat természetesen nem csak a városokban lakókra vonatkozik.)
A Föld országainak legfőbb vezetői ezért írták alá azt a deklarációt – hangsúlyozta az ENSZ-főtitkár -, amely szerint 2020-ig legalább 100 millió, jelenleg nyomornegyedekben élő ember lakhatási körülményeit javítani fogják. Kofi Annan hozzátette: az új millennium egyik legnagyobb kihívása a városi szegénység leküzdése, hiszen az emberiség fele immár városokban él.
