Megszűnhetnek a lánctartozások?

Úgy tűnik, Magyarország részben megelőzte az uniót a lánctartozások elleni harcban. Az EU ugyanis még csak most készül előírni az általános fizetési határidőt. Ez hatósági (állami, közintézményi, hivatali, stb.) megrendeléseknél maximum 30, vállalkozások beszerzéseinél pedig 60 nap lenne. A maximum 30 napos fizetési határidő nemcsak a közbeszerzésekre, hanem minden hatósági beszerzésre vonatkozna.

Magyarországon közben már tavaly szeptember közepe óta él a szabály, hogy a közbeszerzésekben 15 nap az általános fizetési határidő (uniós finanszírozású pályázatoknál 45 nap), és az alvállalkozók elsőbbséget élveznek a kifizetésben a fővállalkozóval szemben.

Az irányelv-módosítási javaslat szerint szigorúbb szankciók lennének a késedelmes fizetésekre is. A késedelmi kamat külön fizetési felszólítás nélkül esedékessé válna, s ezenfelül egy minimum 40 euró összegű átalányt is kellene fizetniük a behajtási költségek megtérítésére azoknak, akiknél esedékessé válik a késedelmi kamat.

Hogy mikortól lépne életbe az új szabály, azt még pontosan nem tudni. Az Európai Tanács január végén már áment mondott a módosításra, de még nem hirdették ki az új irányelvet. Ha ez megtörténik, rá egy évre lesz kötelező a magyar jogba is átültetni és alkalmazni.

Ismerve a magyar fizetési fegyelmet, és felszámolási mutatókat, ideje rendet vágni a területen. Persze kérdés, mennyire lehetne betartatni az új előírásokat. Hiszen szabályok eddig is voltak, ha nem is ennyire szigorúak, de a betartásukkal koránt sem volt minden rendben. Piaci szereplőket kérdeztünk, ők mit gondolnak a már bevezetett új magyar rendről, és a beígért uniósról.

Alvállalkozók előnyben

Fontos, hogy a közbeszerzésekben (tavaly szeptember 15-től) 15 nap lett az általános fizetési határidő (EU-s pályázatoknál 45 nap), de az, hogy a kifizetések rendjét is szabályozta a jogalkotó, talán még ennél is fontosabb – mondta az fn.hu-nak a Magyar Közbeszerzési Intézet vezető oktatója, Barna Orsolya hivatalos közbeszerzési tanácsadó.

Ez azt jelenti, hogy az új szerződések kifizetésénél előnyt élveznek az alvállalkozók. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy minden a teljesítésben részt vevő szereplőnek le kell adnia: a vállalásból mennyit, és milyen értékben fog elvégezni. Ha pedig elkészült a munka, akkor a leadott nyilatkozatok alapján a megrendelő először az alvállalkozókra eső részt utalja át az ajánlattevőnek, aki kifizeti őket, és ezt az alvállalkozók vissza is igazolják. Amíg ez meg nem történik, addig az ajánlattevő (fővállalkozó) nem kaphatja meg az ellenszolgáltatás rá eső részét.
Barna Orsolya szerint önmagában az elv jó, mert a jellemzően alvállalkozói körbe tartozó kkv-kat védi. A nagyobb ajánlattevőknek azonban vannak kétségeik, hogy ez a modell mennyire lesz működőképes – tette hozzá.

Mi kell ahhoz, hogy a 15 nap valóban 15 nap legyen?

Barna Orsolya azt is megemlítette: ahhoz, hogy a kifizetések rendben legyenek, az is kellene, hogy már a kiíráskor pontosan, részletesen rögzítsék, hogyan fogják ellenőrizni a munkát. Ennek ma még sok területen nincsenek kidolgozott sémái, ami miatt a megrendelők (kicsik és nagyok is) nem ritkán tanácstalanok, mit is fogadjanak el teljesítésnek. A 15 napos fizetési határidő betartása csak akkor nem okozna nehézséget a megrendelőnél, ha a teljesítés ellenőrzése is egyértelmű lenne – fejtette ki.

A közbeszerzésekben Magyarország tehát megelőzte az EU-t, hiszen már most rövidebb fizetési határidőket enged, mint 30 nap. Egyedül az EU-s finanszírozású közbeszerzéseknél kell majd a 45 napból lefaragnunk, ha az új szabályt alkalmazni kell. Ahhoz azonban, hogy ezeknél a pályázatoknál be lehessen tartani a 30 napot, az adminisztrációs terhek további csökkentése szükséges – jegyezte meg Barna Orsolya.

Még nem érezni a hatását

Az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) alelnöke, Koji László szerint kevés idő telt el, ezért még nem igazán érezhető annak hatása, hogy a közbeszerzésekben az új szerződéseknél rövidültek a fizetési határidők. Régóta vártak erre a szabályra és azt remélik tőle, hogy a jövőben fokozatosan és egyre jobban csökkenjen a sorban állások száma és összege és javuljon a közbeszerzésben részt vevő cégek likviditása.

Ez a szabály azonban önmagában nem elég – tette hozzá. Az építőiparban ugyanis a munkák fele magánmegrendelés, ahol szintén probléma a kifizetés. Ilyen nehéz piaci helyzetben átmenetileg ezeknél a megrendeléseknél is elő kellene írni (az építési törvényben), hogy mikor fizessen a vevő. Ha ez megtörténne, ezt a piacot is rá lehetne szoktatni, hogy időben fizessen – valószínűsítette.
Másrészt ahhoz, hogy minden szereplő ki legyen fizetve, az is kell, hogy ne irreálisan alacsony áron szerződjenek a vállalkozók. Mert ma minden szinten ez megy. Ha pedig egy munka ellenértéke 100 egység, és 70-ért vállalják el, „akkor előre lehet tudni, hogy valaki abból nem lesz kifizetve” – jelentette ki.

A másik nagy probléma a teljesítés elfogadtatása (nemcsak az építőiparban). Hiába van ugyanis megszabva, hogy hány napra kell fizetni. Ha a megrendelő nem akarja kiegyenlíteni a számlát, akkor egyszerűen nem fogadja el a teljesítést. Ezzel a taktikával ma igen sokáig húzhatja az időt. Ha viszont az ÉVOSZ javaslata szerint a szerződésekben kötelező lenne rögzíteni, hogy teljesítési vita esetén kinek a véleményét fogadják el a felek (alávetési nyilatkozat), akkor megszűnne az időhúzás lehetősége.

Kellene az EU-s szabály is

Gunter von Verhagen, az EU volt biztosa szerint az uniós pénzek 62 százaléka érkezik késve a vállalkozókhoz akkor is, amikor a pénzek már az államnál vannak. A magyar vállalkozások közül is sokan ezért vannak aktív vagy passzív BAR-listán – állítja az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöki tanácsadója, az Európai Unió Kézműves Kis és Középvállalkozói Szövetségének (UEAPME) alelnöke Kassai Róbert. Aki pedig felkerül erre a listára, az 5 évig viselheti a következményeket: nem kap hitelt, és nagy az esélye, hogy a partnerei is csak készpénzfizetés ellenében hajlandóak kiszolgálni. Ezért is reméli, hogy minél hamarabb átkerül majd a magyar jogrendbe, hogy 30 napos fizetési határidők legyenek az uniós finanszírozású közbeszerzésekre is.

Más kérdés, hogy a vállalkozás nem tudja vagy nem meri a közbeszerzővel szemben érvényesíteni a jogait, így a késedelmi kamatot sem. Hogy ez ne így legyen, ahhoz Kassai Róbert szerint az állami szerződések mellékletében kötelezően rögzíteni kellene, hogy ha a megrendelő késve fizet, akkor automatikusan járjon a vállalkozónak a késedelmi kamat. Az EU még azt is hozzáteszi, hogy érvényesítse felmerült kárigényét. E nélkül a vállalkozóban benne van a félsz, hogy ha követelőzik, akkor kihúzza a gyufát – vélte. Az uniós tervezet alapján Kassai Róbert javaslatának nem lenne akadálya, hiszen a szerint az a szerződés lenne tisztességtelen, amely kizárná a kamatfelszámítás lehetőségét.

A szerződési szabadságot védték volna

Az új irányelvet minden tagállam támogatta, de a részmegoldásokkal már nem mindenki azonosult. Finnország azt nyilatkozta ugyanis, hogy bár a tervezet egészét támogatja, szerinte elsősorban a hatóságok gyors kifizetését kellett volna sürgetni. A magánvállalkozások közötti kereskedelmi ügyleteknél azonban hagyni kellett volna a szerződési szabadság elvét. Szerintük ezen a területen nem volt szükség a korlátozásra.

Lettország pedig az adósok jogait védte volna annyiban, hogy a hitelezőknek csak akkor írt volna elő kártérítési jogot, ha már lépéseket tettek a behajtásra (például fizetési felszólítást küldtek).

A szabályok és a szankciók azonban egyelőre úgy tűnik, hogy nyilatkozataik ellenére is hatályba fognak lépni.

Hogy mennyire nincsenek rendben a kifizetések, azt jelzi a BellResearch legfrissebb felmérése is, amelyben a megkérdezett közel ezer kkv döntéshozói továbbra is a lánctartozást látják a legnagyobb problémának.