Az SZDSZ kísértetkarja rángatja Matolcsyt?

Elárult már néhány részletet Matolcsy György a februárban bejelentendő “strukturális reformokról” (alias szerkezeti átalakítások, vagy ahogyan nem szabad nevezni: kiadáscsökkentő megszorítások).

Az egyik reformlépés a gyógyszerkassza csökkentése lesz, a másik a Munkaerő-piaci Alap költségvetésének apasztása. Hogy az azonos hatóanyag-tartalmú gyógyszerekből az orvos az olcsóbbat írja föl, erre már a szocialista párt is tett kísérleteket. A Munkaerő-piaci Alap apasztása az SZDSZ egyik kedvelt ötlete volt, amely az adócsökkentési elképzeléseik egyik forrása lett volna.

Kidobott pénz?

Nem érdemes egy 84 százalékos munkanélküliségű faluban virágkötőket képezni, ha ezt a pénzt járulékcsökkentésre költenénk el, az alacsonyabb járulékok által az olcsóbb munkaerő hatékonyabban növelné a foglalkoztatottságot – mondta az fn.hu-nak Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője még 2008-ban. A Munkaerő-piaci Alap egy jelentős része ugyanis a munkanélküliek képzési támogatására megy el.

Matolcsy György ugyanezidőtájt úgy fogalmazott: rokonszenvesek az SZDSZ-javaslatok, mert mind jó irányba mutatnak (ekkoriban már az SZDSZ is ellenzéki párt volt). 2010-ben pedig így egy lapunknak adott interjúban: A Munkaerő-piaci Alapnál a munkanélküli segélyek és az EU-források összege nem reformálható, de a többi igen. Ami pedig a „többi”, azok leginkább a képzési támogatások, illetve ami még nagyobb tétel: itt számolnak el közfoglalkoztatási célra 64 milliárd forintot (amiből már aligha lehet faragni). Matolcsy szerint 100 milliárd körüli megtakarításra van lehetőség az alapnál, ez nehezen képzelhető el a képzési támogatások lefaragása nélkül (sőt, azzal együtt is nehezen képzelhető el – lásd keretben az alap kiadásait).

Nehezen tartható állítás lenne, hogy az átképzési pénzeket értelmetlenül költenék el, mivel a munkanélküliek mintegy fele tud a tanfolyam elvégzése után 3 hónapon belül elhelyezkedni. Nagyobb arányban azok, akik maguk választják ki a képzést (csak támogatást igényelnek hozzá), mint akik a munkaügyi központ által ajánlottat végzik el.

Versenyképességi hátrány

A – még Kovács Árpád vezette – Állami Számvevőszék 2009-es tanulmányából kiviláglik: a részben a Munkaerő-piaci Alapból finanszírozott magyar felnőttképzési rendszerrel akadnak ugyan problémák, de aligha olyan természetűek, amelyek a források drasztikus csökkentését indokolnák. Az ÁSZ szerint az egész életen át tartó tanulásban a magyar 25-64 éves népesség mindössze 3,1 százaléka vesz részt, szemben az EU25-ök 9,6 százalékos átlagával (a mezőnyt – nem meglepő módon – Svédország, Dánia és Finnország vezeti.) Az adatokból tehát inkább az következne, hogy radikálisan meg kell emelni a területre jutó forrásokat – amelyeket az uniós támogatások egyébként kiválóan kiegészítenek. Annál is inkább, mivel egy ország lakosságának képzettségi színvonala nyilvánvalóan döntően meghatározza a gazdaság növekedési kilátásait, illetve a foglalkoztatottság alakulását.

Emellett viszont nyilvánvalóan orvosolni kellene a felnőttképzési rendszer ÁSZ- jelentés által is említett problémáit: a képzetlenek nagyobb mértékű bevonását, a képzési kínálat nagyobb alkalmazkodását a tényleges szükségletekhez.

Növekedési hatás

Első körben a pénzügyi piacok azt árazzák majd, a februári szerkezeti reformok fenntarthatóvá teszik-e a magyar költségvetést – mondta lapunknak Róna Péter közgazdász. Lesz természetesen egy második kör, amikor a piacok mérlegelik majd, hogy a reformok hogyan hatnak a gazdasági növekedésre. Az biztos, hogy az oktatásra nem kellene kevesebbet áldozni, ellenkezőleg, éppen többet kellene – mondta Róna Péter.

Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint is olyan hiba lenne kevesebbet költeni átképzésekre, amelyet a piacok is negatívan értékelhetnének. Az elemző viszont elképzelhetőnek tartja, hogy Matolcsy György nem pontosan fogalmazott, amikor a várható szerkezeti reformokról beszélt, ezért meg kell várni az értékeléshez az elképzelések februári nyilvánosságra hozatalát.