Az IMF és magyar kormány még ezen a héten nyilvánosságra hozza a megállapodás részleteit. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mekkora összeggel segíti majd a szervezet az Európai Unió Központi Bankjával (EKB) és több gazdag állammal karöltve Magyarországot (Izlandnál Norvégia és Oroszország is segítő kezet nyújtott), de ennél is lényegesebb, hogy milyen gazdaságpolitikai feltételeket szabnak.
Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezetője egy hivatalos közleményben megjegyezte, hogy regionális és más nemzetközi szervezetek is részt vesznek majd az úgynevezett készenléti hitelcsomagban, amelyet bármikor lehívhat a magyar kormány, ha a további támadások hatására még nagyobb lenne a baj.
Korábban napvilágot látott információk szerint 12 milliárd dollár értékű keretről van szó (az FN által megkérdezett nemzetközi hitelszakértők 12 és fél milliárd dollárt említettek). Ennek a kamata 1,9 százalék. Az IMF a saját valutájában (SDR) nyújt hiteleket, többnyire a harmadik világ országainak és a pénzügyi gondokkal küszködő országoknak. Az SDR-t egy speciális képlet alapján keverik ki a legnagyobb befizető országok pénzeiből (amerikai dollár, euró, japán jen, angol font).
Néhány ország diktál
Az alap hiteleinek feltételeiről az igazgatótanácsban döntenek, a hozzájárulások alapján oszlanak meg a szavazati jogok. A 34 milliárdos SDR-ből az Egyesült Államok 6,4; japán és a német nemzeti bank egyenként 3,5; az Egyesült Királyság és Franciaország pedig külön-külön 2,5 milliárddal részesedik. Két nagyobb befizető még Olaszország és Szaud-Arábia. Ezek az országok határozzák meg a szervezet politikáját.
A bejelentést követően rögtön megindultak a találgatások, hogy mit kér majd cserébe a valutaalap. Több közgazdász is arra számít, hogy a szociális kiadások és a közigazgatás lesznek az áldozatok, ezt támasztja alá Gyurcsány Ferenc saját pártjának tegnap este tartott rendkívüli tájékoztatója. A tervek szerint 13. havi nyugdíjat csak az kaphatna, aki betöltötte a korhatárt, de a rokkantaknak továbbra is folyósítanák. A 13. havi nyugdíj összege nem haladná meg a 82 ezer forintot. A közszférában megszűntetnék jövőre a 13. havi bért.
Az MTI információi szerint összesen 300 milliárdos kiadáscsökkentést kell elérni, illetve a költségvetésben növekvő helyett csökkenő gazdasággal kell számolni.
„Kíméletes megoldás lehetne, ha tekintettel a válságra az EKB enyhítene a közös valutára történő átállás feltételein, és így drasztikusabb lépések nélkül lehetne bevezetni az eurót” – vélekedett az FN-nek Andor László, az EBRD egyik igazgatója (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) .
Az önkormányzatoknál is kellene sepregetni
Az országnak hatalmas terhet jelentő önkormányzati rendszer gyorsabb átalakítását is kérheti az IMF. Ezt a szükségszerű, de politikailag igencsak fájdalmas lépést a pártok csatározásai nehezítik, a külső nyomás ebből a szempontból hosszú távon még kedvezhet is Magyarországnak. Közgazdászok becslései alapján egy európai normáknak megfelelő önkormányzati rendszerrel, évente ezermilliárd forintot lehetne megtakarítani.
Tűntető Argentínában 2001 Forrás: MTI
„Meg lennék lepődve, ha az elmúlt évtizedek után az IMF Magyarország esetében is az állami kiadások drasztikus lefaragását és szigorú megszorításokat követelne meg, az államcsődök egyértelműen bebizonyították a politika tarthatatlanságát” – mondta el az FN-nek, egy másik nemzetközi pénzügyi szervezet vezetőségi tagja. A szakértő hozzátette, hogy Argentína, Mexikó és Venezuela példáján már bebizonyította a valutaalap, hogy nem tartható ez az út.
—-Az IMF eredményei: kudarc és csődök—-
A Világbank egykori elnökhelyettese, a Nobel-díjas Joseph E. Stiglitz (Clinton egykori tanácsadója) több munkájában is éles kritikát fogalmazott meg az IMF-fel szemben. A világhírű közgazdász szerint a szervezet a gazdasági liberalizmus, a privatizáció és a szigorú költségvetési politika erőltetésével többet árt, mint használ.
A délkelet-ázsiai országok például évtizedeken keresztül óriási fejlődést mutattak, aminek az alapja a magas megtakarítási hányad, a jó beruházások, a kormányzati garanciák, valamint a központilag kidolgozott ipari, kereskedelmi és pénzügyi politikák voltak. A kormányok támogatták az exportot, korlátozták az importot, és csak fokozatosan, a hazai ipar megerősödésének ütemében engedtek a liberalizálásnak, az állam egyensúlyi költségvetéssel működött.
A gyors ázsiai növekedés csábítására óriási spekulációs pénzek áramlottak a térségbe. A bajok közvetlen oka a koreai vállalatok túlzott eladósodásáról és a térség bankjainak hitelfedezeti problémáiról kipattant hírek, a thaiföldi spekulációs ingatlanpiac összeomlása és a külföldi tőkéknek a helyi valuták leértékelődésére játszó spekuláció voltak.
Az IMF azonnal az állam leépítésével és a további pénzügyi liberalizációval reagált. A kamatemelések tovább nehezítették a túlzottan eladósodott, de technikai színvonalukat tekintve teljesen egészséges vállalatok helyzetét. Ázsiában keresletnövelő politikára lett volna szükség Stiglitz szerint. Az állami kiadások csökkentése fölösleges terheket rótt az állampolgárokra.
Az IMF Oroszországban is káoszt hozott
Oroszországban 1991 (a Szovjetunió összeomlása) és 1998 között hatalmas volt a gazdasági visszaesés, de az orosz bankok hatalmas vagyonra tettek szert. Tőkeáramlás indult meg a fejlett országokból, a részvények ára rekordmértékben nőtt, mégis kipukkadt a pénzügyi luftballon, és a spekulatív befektetők elkezdtek menekülni. Az IMF 22 milliárd dolláros gyorshitelt nyújtott, szigorú költségvetési és monetáris politikát követelt, a közkiadásokat visszafogták, de ez csak a reálszféra összeomlásához vezetett.
A bajokat tetézte, hogy a valutaalap pénzeinek jó része eltűnt a korrupció mocsarában. Az orosz titkosszolgálatok mellett az ügyészség és a központi bank is kereste a milliárdokat, végül a svájci államügyészség járt eredménnyel. Kenneth Timmerman oknyomozó újságíró (20 éven át közel-keleti tudósító) egy Wall Street Journalban megjelent cikkében (2000. április 13.) leírta, hogyan utalták át az eltűnt 5 milliárd dollárt New Yorkból Ausztráliába, majd onnan Londonba – forrásként az orosz parlament nemzetbiztonsági tanácsának elnökét említi.
A pénz fele végül egy olyan társaság számlájára került, amelynek 25 százaléka Tatjana Diacsenkó, Borisz Jelcin lányának tulajdonában volt. A fekete dollárok egy másik része Roman Abramovics, az angol Chelsea Football Club tulajdonosának egyik bankjában landolt. A svájci nyomozót hamarosan vérbe fagyva találták, az orosz ügyészt pedig azonnali hatállyal elbocsátották, és feketelistára tették.
Megegyeznek a magyar politikusok?
Nem örül az IMF-es segítségnek Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, és kijelentette, hogy korábban úgy gondolta, az ő életében Magyarországnak erre már nem lesz szüksége.
Gyurcsány Ferenc a mai napra ötpárti egyeztetést hirdetett meg. A Fidesz frakcióvezetője szerint titkos alkut készül kötni a kormány az IMF-fel és ezért nem hozta eddig nyilvánosságra a miniszterelnök az összes részletet. A legnagyobb ellenzéki párt egyébként – utolsó közleményük szerint – részt fog venni az egyeztetésen.
A lengyelek is veszélyben vannak
Magyarország számára legutóbb 1996 márciusában hagyott jóvá kétéves készenléti hitelcsomagot a valutaalap, amelynek összege 387 millió dollár volt, amit végül nem hívott le Budapest. A legnagyobb összeget, – körülbelül 800 millió dollárt – 1991 februárban vette fel a magyar kormány, a kölcsön visszafizetése hét évvel később befejeződött.
Demonstrálók Törökországban “IMF kifelé!” 2001 Forrás: MTI
A nemzetközi szervezetnél többen is kopogtatni fognak. A New York Times szerint napról napra bővül a fenyegetett országok sora, már olyan korábban szilárd helyzetű felzárkózó gazdaságok is bajba jutottak, mint Brazília, Dél-Afrika és Törökország. „Térségünkben Lengyelország lehet a következő ország, amely hamarosan bajba kerülhet, a zlotyi árfolyammozgásán már látszanak vészjósló jelek” – vélekedett az FN-nek egy nemzetközi pénzügyi szakértő.
