Gazdaság

MNB: 1,6 százalékos infláció jövőre

Sok a bizonytalanság és az inflációt rontó tényező a magyar gazdaságban – ez tükröződik a jegybank „Jelentés az infláció alakulásáról" című tanulmányából.

A hosszabb távú kitekintést is magában foglaló jelentés 2006-ra 1,1 százalékos maginflációt, illetve 1,6 százalékos fogyasztóiár-emelkedést vár. Ezzel szemben 2007-ben újra megugrik az infláció. Két év múlva a maginfláció 3,2, míg a fogyasztóiár-emelkedés 2,9 százalékos lesz. A jegybank ezzel módosította korábbi előrejelzéseit, amelyben 2006-ra 3,4 százalékos árszínvonal-emelkedést várt.


A teljes évre idén 2,2 százalékos maginflációt, illetve 3,6 százalékos árszínvonal-emelkedést jelez az MNB.


A jelentés


A jelentés szerint az elmúlt időszakban az inflációs folyamat kedvezően alakult, a fogyasztóiár-index 3-4 százalék közé, a maginfláció 2 százalék alá csökkent. A maginfláció mérséklődéséhez hozzájárult a stabil árfolyam mellett fokozottan kibontakozó importverseny belföldi árakat fegyelmező hatása és a fogyasztási kereslet vissza-fogott növekedése. A vállalati béremelkedés alacsonyabb inflációs környezethez való alkalmazkodása megindulni látszik. Eközben a gazdaság egyensúlyi pozíciója is valamelyest javult, de a folyó fizetési mérleg hiánya továbbra is magas.


A kedvezőtlen egyensúlyi helyzet kockázati megítélésre gyakorolt hatását azonban jelenleg ellensúlyozza a nemzetközi tőkepiacok nagyon erős kereslete a kockázatosabb befektetési kategóriába tartozó eszközök iránt, így a hazai pénz- és devizapiacokat az elmúlt néhány hónapban viszonylagos stabilitás és a hozamok mérséklődése jellemezte.


A büdzsé ismeretében többet tudnak


A gazdasági folyamatok 2006-2007-es alakulását jelenleg a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság jellemzi. Ennek legfontosabb forrása az, hogy a kormány számos olyan jövőbeni intézkedést jelentett be, amelyek számottevő mértékben befolyásolhatják a növekedés, a fizetési mérleg és közvetett módon a kockázati megítélés alakulását, ugyanakkor – mivel az intézkedések nem teljeskörűek – csak a következő évekre benyújtott költségvetések ismeretében lehet felmérni összhatásukat.


Ha csak az eddig bejelentett kormányzati intézkedéseket és az idei évben meg-hozott egyenlegjavító intézkedések átmeneti jellegéből fakadó determinációkat vennénk figyelembe, ellentételező intézkedések hiányában 2007-ig a költségvetési deficit a GDP arányában több mint 3 százalékkal növekedne, amit a folyó fizetési mérleg számottevő romlása kísérne. Egy ilyen gazdasági pálya hosszútávon nem fenntartható, mivel a gyorsuló eladósodás megkérdőjelezné a gazdaság finanszírozhatóságát, és a növekedés tartós és jelentős lassulását eredményezné.


Alternatív pályaként feltételezhető, hogy a kormány a konvergenciaprogramban vállalt hiánycsökkentés érdekében teljes mértékben keresletcsökkentő lépésekkel ellensúlyozza a már bejelentett intézkedések hatását, és érdemben csökkenti a költségvetési egyensúlytalanságot. Bár e pálya egyértelműen a hosszú távú fenntarthatóság irányába mutat, az ez esetben olyan nagymértékű hiánynövelő hatás ellensúlyozására lenne szükség, ami az államháztartás strukturális reformja nélkül nem tűnik elérhetőnek – írja a jelentés.


Ezért a jelentésben a jegybank egy köztes megoldást alkalmazott. Feltételezi, hogy az államháztartásban a következő két évben alacsony ütemben emelkednek a bérek, stagnálnak a működési költségek és a beruházások. Ez esetben 2006-ban még így is keresletbővítő hatású maradna a fiskális politika, 2007-re viszont már kisebb mértékű keresletszűkítés következne be. Az inflációs előrejelzés szempontjából igazán fontos feltételezés azonban az, hogy szokásos módon rögzített árfolyamra és változatlan kamatszintre írták fel az előrejelzéseket, azaz implicit módon arra számítanak, hogy a pénzpiacok elégségesnek tekintik ezt a fiskális alkalmazkodást, így fennmaradhat a jelenlegi kedvező kockázati megítélés.


Mindezek hatásra arra számítanak, hogy a fiskális lazítás hatására a kereslet bővülése erőteljesebb lesz a korábban vártnál, ennek inflációs hatásait azonban ellensúlyozzák a kínálati oldalt érintő intézkedések, így az előrejelzési horizonton az infláció 3 százalék körüli szinten történő stabilizálódására számítanak, a 2006-os átmeneti csökkenés után.


A gazdasági növekedés élénkülését a fogyasztás – kormányzati intézkedések hatására várható – gyorsabb növekedése okozza. Az áfacsökkentés miatt várható fogyasztóiárindex-esés, a személyi jövedelemadó csökkentése, valamint a család-támogatási rendszer bővítése mind emelik a lakosság reáljövedelmét.


Kínálati oldal


Kínálati oldalon ellentmondásos folyamatok várhatók. A 2006-ra bejelentett nagyarányú és differenciált minimálbér-emelés hatásai nehezen számíthatók ki előre, összességében az elmúlt években megfigyelhető bérinfláció-mérséklődésnek csak átmeneti megtorpanását feltételezi a jelentés. A várható termelékenység-növekedéssel együtt a fajlagos munkaköltségek oldaláról hosszabb távon dezinflációs hatású lehet.


Kockázatos infláció


Az inflációs előrejelzés kockázati eloszlásában – szokásainkhoz híven – most sem számszerűsítik a forint kockázati prémiumának megváltozásából eredő potenciális hatásokat, bár e területen a szokásosnál nagyobb bizonytalanságot érzékelt a jelentés. A feltételes inflációs előrejelzés ezért felfelé és lefelé irányuló kockázatai nagyjából kiegyensúlyozottak. Magasabb infláció felé irányuló kockázatot jelenthet a fogyasztás gyorsabb növekedése, valamint az, hogy a minimálbér-emelés az azonnali munkaköltség-emelkedésen túl hosszabb távon tovagyűrűző, bértorlódási hatással is járhat. Alacsonyabb infláció valószínűségét növeli viszont, ha a 2006-os átmeneti inflációcsökkenés hosszabb ideig mérsékli az inflációs várakozásokat. További, immár szokásos előrejelzési bizonytalanság forrásaként jelenik meg az olaj világpiaci ára, a hazai árszabályozás, illetve a Magyarországon kiugróan ingadozó nyers élelmiszerek áralakulása.


További, a szokásosnál nagyobb bizonytalanságot jelent a külkereskedelmi folyamatok alakulása, ami közvetlenül érinti a folyó fizetési mérleg és esetleg a gazdasági növekedés képet, és közvetve a gazdaság kockázati megítélését is. Az EU-csatlakozás miatt tavaly módszertani változás következett be a külkereskedelmi adatok számbavételében, a korábbi vámhatáron történő statisztikai számbavételt felváltotta az önbevalláson alapuló kimutatás.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik