Élet-Stílus

Szocializmust épít a borsodi kis Kuvait

Ingyenvíz, -csatorna, kábeltévé, nyomott áras élelmiszerbolt, térítésmentes iskolai étkezés, betelepedési és házfelújítási támogatás – mindez 2008-ban, egy ezerfős kisfaluban, Berentén. A titok: a vegyi gyár által a településnek fizetett évi 6-700 milliós adó. A falu ugyanakkor az egyik leginkább katasztrófaveszélyes település az országban.

A tél a legrosszabb arcát mutatja, amikor megérkezünk a gyáraktól ölelt kis borsodi településre. A szürke ködből felsejlő kémények, üzemek között gurulunk be az ezerfős falucskába, amely épp a gyárak miatt évente egymilliárdos költségvetéssel gazdálkodhat. A környező ipari üzemek – leginkább a Borsodchem, de ezen kívül az AES Hőerőmű és a Linde – tetemes adót fizet Berentének, amelyből az önkormányzat máshol elképzelhetetlen támogatásokat ad az itt lakóknak.

Tavaly Berentének a bevételi főösszege 1,26 milliárd forint volt, amelybe egy 300 milliós hitel is tartozott. Idén Juhász József polgármester 900 milliós saját bevételt prognosztizál, ehhez jön az állami normatíva, így egymilliárd fölött lesz a 2008-as berentei büdzsé is. (A 35 ezres lélekszámú Kazincbarcikának 2007-ben 8,2 milliárd folyt be a kasszájába, tehát mindössze hétszer annyi, mint az ezerfős Berentének.)

Kerítés, kolbász

„Azért nincs kolbászból a kerítés Berentén sem” – mondja nevetve az 1993-ban időközi választáson függetlenként nyert, és azóta is a települést vezető polgármester kérdésünkre. Hozzáteszi, nem élnek rosszul, de ez csak az önkormányzat gazdasági helyzetére értendő, nem a lakosok életszínvonalára. Berentén harmincszázalékos az idősek aránya, akik nyugdíjból vagy nyugdíjszerű ellátmányból élnek, az aktív korúak közel 20 százaléka pedig munkanélküli.

„Tény, hogy nagyon sokféle módon támogatjuk a lakosságot” – kezdi a felsorolást Juhász. Minden berentei kapott például tízezer forint értékű vásárlási utalványt karácsonykor, most családonként 20 ezer forint fűtéstámogatásról döntött az önkormányzat. Az ivóvíz havi 4, a csatorna 5 köbméterig szintén ingyenes. Nem kell fizetni a kábeltévéért és kedvező áron jutnak a berenteiek internethez is. Az önkormányzat megtéríti a Kazincbarcikáig szóló buszbérletek árát is. A berenteiek lakáskorszerűsítésre egymillió forint kamatmentes kölcsönt vehetnek fel a hivataltól.

Olcsó kenyér, ingyenebéd, műfű

Az önkormányzat üzemeltet egy élelmiszerboltot, ahol tőkehús, hentesáru, száraztermék, füstölt áru, sajt is van. Az üzletben mindössze 10-12 százalékos árréssel dolgoznak, sőt a berentei lakosok további 3 százalékos kedvezményt kapnak. A mesterségesen nyomott árakat szintén az önkormányzat büdzséje pótolja ki: idén 10 millió forint körül lesz a rezsi, és az önkormányzat alkalmazottjaként dolgozó nyolc eladó bére.

A berentei harangláb

A berentei harangláb

Évek óta ingyenes minden berentei diáknak az iskolaszer, a tanszer és a napi háromszori étkezés. Berentén kevés gyerek él ahhoz, hogy megkapja a helyi általános iskola az állami normatívát, ezért a szomszédos Alacskai intézménnyel alakítottak társulást. Iskolabusz hozza-viszi az alacskai gyerekeket, akiket természetesen szintén megilletnek a többi diáknak járó kedvezmények.

Az iskola udvarára műfüves focipályát építettek, amin délután a berenteiek ingyen focizhatnak. Épp most épül egy vizesblokk, hogy ne kelljen bemenniük az iskolai zuhanyzóba egy-egy meccs után a felnőtteknek. A pályát e mellett többek közt a kazincbarcikai és a diósgyőri focicsapat is szeretné kibérelni edzésekre.

Idősek otthona, Berente konyhája

Tavaly év végén adták át a 800 milliós beruházással megvalósult, 35 főnek munkát biztosító idősek otthonát. Ez is önkormányzati tulajdonban marad, úgynevezett részben önálló gazdálkodási egységként. A térítési díj 67 ezer forint havonta, ami országos szinten is alacsonynak számít, pláne ha hozzávesszük a berentei otthon komfortfokozatát, ápolási színvonalát. Természetesen az alacsony díj is annak köszönhető, hogy az önkormányzat évi 10-15 millót áldoz e célra.

Mivel szétvált a betegszállítás és a sürgősségi szállítás, s emiatt a berentei betegeknek egész napokat kellett várniuk a mentőre, ha a városba kellett menniük, a falu vásárolt egy betegszállító autót és felvett egy sofőrt is.

Az idősek otthonában van egy négyszáz adagos konyha, amely nemcsak az ott lakókat, hanem az iskolát és az óvodát is ellátja meleg étellel. Persze a helyi lakosok is szívesen előfizetnek és hazaviszik a 400 forint körüli háromfogásos menüt.

Betelepülési támogatás

Ha valaki Berentére költözik, az is elképzelhető, hogy kap egy ingyen telket és akár még ezen felül lakásfelújításra később egymillió forint vissza nem térítendő támogatást. Az előbbinek a feltétele, hogy öt éven belül vállaljon két gyermeket, és két éven belül szerezze meg a házára a lakhatási engedélyt. Ha valaki vásárol egy ingatlant, akkor jogosult az 1 millió forint – első lakáshoz jutóknak járó – támogatásra. Mindezek csak olyan betelepülőkre vonatkoznak, akiknek még nem volt ingatlan a tulajdonukban.

„Nem célunk, hogy a lakosság létszáma drasztikusan emelkedjen – mondja a polgármester. – A település korösszetételén kell változtatni: fiatalítani kell.”

Tavat a pecásoknak

Berente egyik büszkesége a nemrég kiépített halastó, amit egyébként egy környezetvédelmi bírságból építettek. Két kúttal szívják a mélyből a 17 fokos, jó minőségű vizet. Másfél éve működik a halastó, évi 10 millió a bevétele, amit vissza is forgatnak haltelepítésre.

Berente egyik büszkesége, a halastó

Berente egyik büszkesége, a halastó

A villany, a szivattyú, a világítás, a négy halőr évi 10 millióra rúgó költségeit természetesen az önkormányzat állja. Így a napijegyek ára is rendkívül alacsonyan tartható.

Folytatás a következő oldalon! Kattintson a lenti címre!

—-Katasztrófaveszélyes település—-

Mindennek a Magyarországon szokatlan támogatáscsomagnak ára van – ezt nem tagadja a polgármester. A települést egyik oldalról teljesen lezáró Borsodchem alapanyagai között a – harci gázként is használt – foszgén és a klór is szerepel. Az országban van kilenc település, amire kiemelten, központilag is figyel a katasztrófavédelem, s ebbe Paks, Dunaújváros, Tiszaújváros, Sajóbábony mellett emiatt Berente is beletartozik – hívja fel a figyelmet Juhász. Ezek frekventáltan katasztrófaveszélyes helyek, de épp ezért fokozottan odafigyel a hatóság arra, hogy vigyázzanak a biztonságra.

“Elképzelhető, hogy nagyobb a különböző megbetegedések aránya itt, mint máshol, de nincs összehasonlítási alap arra, hogy mi volt tíz éve. Nem akarom elriasztani a lakosságot. Nyilván nem egészséges, hogy itt van a Borsodchem, de ha nem lenne itt, akkor nem lennénk ilyen gazdagok. Ha valaki irigyli, jöjjön ide” – mondja a polgármester.

A gazdagság ára: vegyigyár a falu szélén

A gazdagság ára: vegyigyár a falu szélén



Rákosi öröksége

Berente “felvirágzását” azonban közel ötven szűk esztendő előzte meg. Az ötvenes évek elejének iparosítási programja alapján a térségben építették meg a későbbi Borsodi Vegyi Kombinátot (BVK) és a hőerőművet. A kivitelezésben részt vevő, többnyire köztörvényes bűnözők részére az itt lévő három falu, Sajókazinc, Barcika és Berente területén létrehoztak a semmiből egy várost, Kazincbarcikát. Egy 1954-es minisztertanácsi rendelet szabályozta e három település összevonását, és a “békeváros” megépítését.

Ennek szenvedte el „jótékony hatását” Berente 1999-ig. A BVK az ötvenes évektől folyamatosan fejlődött, ehhez területre volt szüksége. Terjeszkedni pedig csak Berente felé tudott. Ezért letiltották a falu további építését, fejlődését. Gyakorlatilag el akarták sorvasztani.

“Örüljön Berente, hogy létezik”

Kazincbarcika a rendszerváltás után, amikor bevezették a helyi-, kommunális-, iparűzési- és telekadókat, nagyon jó kondíciókkal rendelkezett, Berentére viszont „tíz fillért” nem akart fordítani – mondja Juhász. Berente peremkerületté vált, hat kilométerre a várostól. A kötelező feladatokat a város ugyan ellátta, de nem volt aszfaltos út, csatorna, ravatalozó, gáz, ivóvíz. Az akkori barcikai polgármester, Király Bálint ki is jelentette: “Örüljön Berente, hogy létezik.”

Ez verte ki a biztosítékot. Népszavazást tartottak 1996-ban az 1954 előtti településhatárok visszaállítását követelve. Ezt egyhangúlag megszavazta a falu, az erről szóló határozatot viszont csak 1999-ben írta alá Göncz Árpád. Berente 1999. május 1-jei hatállyal önálló település lett.

Kié a gyár, kié a pénz?

A köztársasági elnök határozata viszont nem mondta ki, hogy hol legyen a települések határa, s ezért hatévi pereskedés következett Kazincbarcikával. 2000-ben első fokon kimondta a bíróság, hogy az 1954 előtti határok állnak vissza. Ezt megfellebbezte Kazincbarcika, tovább húzódott a per.

Berente eközben egy Pm-rendelet alapján a történelmi határok szerint szedte a tetemes iparűzési és telekadókat. (Ebből pedig elkezdte aszfaltozi az utakat, kiépíteni a csatornarendszert.) Ebben volt némi kockázat, mert ha végül elveszíti a falu a pert, a különbözetet vissza kellett volna fizetnie. 2006-ban a bíróság megint Berentének adott igazat.

Berente másik büszkesége, az idősek otthona

Berente másik büszkesége, az idősek otthona

Októberben Szitka Péter lett a kazincbarcikai polgármester, akivel végül peren kívül megállapodott Berente. Tavaly júliusban aláírtak egy mindkét fél által elfogadható kompromisszumokra épülő megállapodást. Ennek lényege, hogy rögzíti az 1954 előtti határokat. A Berente területén lévő Borsodchem-létesítmények továbbra is a falunak, a Kazincbarcika területén lévőek továbbra is a városnak adóznak. Arányaiban ez úgy néz ki, hogy az adó 70 százaléka a városnak, 30 százaléka Berentének megy. A megállapodás szerint viszont Berente közigazgatási területén belül, a várossal közösen a közeljövőben kialakítanak egy ipari parkot, amelynek majdani adóit fele-fele arányban osztják el.

Már van is érdeklődő, a közeljövőben 30 milliárdért várhatók beruházások. Ezek adóinak fele tovább gazdagítja a sok helyen borsodi kis Kuvaitként emlegetett település pénztárcáját.

Teniszpálya, konditerem, új út

A polgármester elmondása szerint megvannak a falu fejlesztésének további tervei. Összekötnék műúttal Berentét és Sajószentpétert (50-60 milliós költség). Olyan 15 millióba kerül a főtéri régi trafóház és garázssor elbontása, és egy igazi főtér kialakítása.

Szeretnék folytatni a halastókörnyéki szabadidőpark kialakítását szabadtéri színpaddal, teniszpályával, ahhoz tartozó öltözővel és konditeremmel. „A fiatalok sportcsarnokot szeretnének – mondja Juhász – de az azért nem piskóta egy ezerfős falunak.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik