Élet-Stílus

Megmérgeztük az uniós sasok ötödét

Újabb 5 parlagi sast mérgeztek meg a Jászságban. Ezzel az elmúlt két évben már 44-re nőtt az értelmetlenül elpusztított fokozottan védett állatok száma. Csak tavaly a teljes uniós parlagisas-szaporulat egy ötödét irtották ki Magyarországon.

Tavaly december végén Jásztelek határában nagy valószínűséggel egy lelőtt kutyába helyeztek mérget ismeretlen tettesek, amelyből két rétisas táplálkozott, és el is pusztult. Január 3-án pedig innen mintegy 15 kilométerre, Jászárokszállás határában került elő mintegy 20 fácán teteme. A tetemekből lakmározó három parlagi sasból kettő, és további három egerészölyv elpusztult. A harmadik még életben levő sast a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai kezelik – közölte a Magyar Madártani Egyesület (MME).

A korábbi ügyekhez hasonlóan a mostani két esetben is nyomozást indított a Jászberényi Rendőrkapitányság, és ha bebizonyosodik a szándékos bűncselekmény ténye, akkor az elkövetők akár 5 évig terjedő börtönbüntetésre és több milliós pénzbírságra is számíthatnak. 1998 óta összesen 72 fokozottan védett és 625 védett madár esett bizonyítottan mérgezés áldozatául hazánkban, amelyek természetvédelmi értéke meghaladja a 77 millió forintot.



Megmérgeztük az uniós sasok ötödét 1

A legújabb áldozat – KÉPGALÉRIA! (forrás: MME)



Különösen kritikussá vált a helyzet az elmúlt két évben, amióta minden korábbinál nagyobb mértékű pusztítást jelentettek országszerte a természetvédelmi szakemberek. 2006 áprilisa óta 23 parlagi-, 16 réti-, egy szirti sas, valamint egy vándor- és egy kerecsensólyom is mérgezéses tünetekkel került kézre, amely madarak természetvédelmi értéke 41 millió forint. Legkritikusabban a parlagi sast érintették a mérgezések, hiszen a megtalált 23 példány a tavalyi egész európai uniós szaporulat mintegy ötödét teszi ki.


Nálunk költ az uniós állomány többsége


A felderített mérgezéseket minden esetben bizonyítottan illegálisan használt növényvédő szerek okozták, amelyeket legtöbbször szándékosan raktak csaliként kihelyezett állattetemekbe a különböző szőrmés és tollas ragadozók irtására. Az egyesület szerint a felderített esetek csak kis részét képezik a valódi pusztításnak, így a közelmúltban elharapózott mérgezési hullám az elmúlt évtized egyik legsúlyosabb természetvédelmi károkozásának számít Magyarországon.



Megmérgeztük az uniós sasok ötödét 2

Szomorú a statisztika (forrás: MME)


Mind a parlagi-, mind a réti sas fokozottan védett faj, egyetlen példány természetvédelmi értéke egymillió forint. Rétisasból 150, míg parlagi sasból mindössze 83 pár költ Magyarországon, azonban ez utóbbi fajból így is nálunk található az Európai Unió állományának 60 százaléka.


Értelmetlen pusztítás

Miért zavar valakit egy sas? Mert megeszi a nyulat, ezért konkurenciát jelenthet a vadászoknak – nyilatkozta korábban a FigyelőNetnek Palatitz Péter, az (MME) szakértője. A varjú is kárt okozhat a mezőgazdaságban, amikor például drótférgek után kutatva kifordítja a földből a kukoricát. Senki nem gondolhatja azonban komolyan, hogy a hazánk területén élő párszáz sas minimálisan is veszélyeztethet bármilyen nyúlpopulációt – tette hozzá.

Ezek alapján a vadgazdálkodás és a mezőgazdaság rosszul felfogott érdeke lehet a madarak pusztítása. Városokban például azért üldözik a varjakat, mert lármásak, és meglepő módon telepeik alá piszkítanak. A megtorlás azonban sokkal durvább, mint az elszenvedett „sérelmek” – fogalmazott Palatitz.

Az emberekkel meg kellene értetni, hogy természetes rendszerben gazdálkodnak, amelyben korántsem ők az egyetlen szereplők. Együtt kell élni a madarakkal, amelyek amúgy sem jelentős vetélytársak, sőt, a „kártevők” pusztításával hasznot is hajtanak. A mérgezési esetek egyedül az emberi kapzsiságról és tájékozatlanságról árulkodnak, miközben helyrehozhatatlan károkat okoznak a természetben – mondta a szakember.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik