A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az Imperial Tobacco Magyarország Kft.-nek 2015. június 24. napján a dohánykiskereskedelmi-ellátói feladatok elvégzésére benyújtott ajánlatával kapcsolatban a következőkről tájékoztatja a közvéleményt:
Az NFM kézhez vette és át is tekintette az Imperial Tobacco Magyarország Kft. („Ajánlattevő”) ajánlatát a dohánykiskereskedelmi-ellátási feladatok elvégzésére, amelyből azonnal és nyilvánvalóan kiderül, hogy az nem felel meg a törvényi feltételeknek, és alkalmatlan arra, hogy azt a nemzeti fejlesztési miniszter – a koncessziós törvény 10/D. §-ának megfelelően – elfogadja.
Az NFM kénytelen az Ajánlattevő ajánlatát – mint érvénytelent és értelmezhetetlent – az Ajánlattevőnek elfogadás nélkül visszaküldeni. A tárca hangsúlyozza: bár a koncessziós szerződést a szolgáltatásra – az egész ország területére vonatkozóan – már megkötötte ugyan, és ezért eleve kénytelen lenne az Ajánlattevő ajánlatát visszautasítani, az ajánlat elfogadásra e körülménytől teljesen függetlenül is alkalmatlan.
1. A tárca a fentiekkel kapcsolatban szükségesnek tartja először is rámutatni arra, hogy a koncesszióról szóló törvény és a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról szóló törvény egyértelmű követelményeket támaszt az ajánlattevővel szemben. A megbízható dohánykereskedő köteles – a törvényben meghatározott minimális tartalmú – ajánlatot tenni, amelynek sorsáról a miniszter dönt. Amennyiben az ajánlatot a miniszter elfogadja, úgy a lényeges kérdésekben a felek között a megállapodás létrejön, és ezt követően 30 nappal a felek kötelesek a részletes koncessziós szerződést aláírni.
Sajnálatos módon azonban az Ajánlattevő ajánlata maga zárta ki azt, hogy az ajánlata valóban – a törvény értelmében – elfogadható ajánlatnak minősüljön. Az Ajánlattevő jogilag nem kötelező erejű, legfeljebb tárgyalási alapnak szánt, s nem a miniszter által elfogadható ajánlatnak nyilvánította a saját Ajánlatát, amelytől ő maga bármikor, jogi kötelezettségvállalás nélkül visszavonulhat.
2. Az Ajánlattevő ajánlata a vállalt koncessziós díj mértékét a törvénnyel ellentétes módon korlátozta. A koncesszióról szóló törvény értelmében ugyanis a koncessziós szerződés aláírásától kezdődő 5. évtől a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg azt, hogy mekkora legyen a koncessziós díj mértéke: ugyanakkor az Ajánlattevő ezt csak akkor tartaná magára nézve kötelezőnek, ha ez az összeg nem nagyobb, mint a nettó nyereségének 45 százaléka. Ilyen, a törvény konkrét rendelkezésével ellentétes vállalást az NFM nem is hagyhat jóvá.
3. Külön rá kell mutatni arra, hogy az ajánlatnak feltűnő fogyatékosságai vannak. Először is: nincs benne semmilyen számítás vagy minimális üzleti terv sem. Ebből következően a miniszter felelősséggel nem is tudja megítélni hogy van-e bármilyen reális alapja annak, hogy a vállalt koncessziós díjat – amely egyébként a csökkenő piac mellett soha nem érné el a sajtóban megjelent ajánlati összeget – az Ajánlattevő egyáltalán teljesíteni tudja-e. Másodszor: az ajánlat szinte teljes egészében eshetőleges, nem kézzel fogható kijelentéseket rögzít, és egyáltalán nem tartalmaz semmilyen jogkövetkezményre (pl. kötbérre) vonatkozó vállalást arra az esetre, ha az Ajánlattevő az amúgy is bizonytalan igérvényeit megszegné.
4. Kérdéses – és az ajánlatból egyáltalán nem kideríthető – az, hogy az Ajánlattevő és annak tulajdonosa valóban átlátható szervezetnek minősül-e; ez pedig alapvető feltétele annak, hogy valaki a koncessziós törvény alapján ajánlatot tegyen.
5. Ugyancsak értelmezhetetlen az ajánlattevő személye is: hiszen bár az ajánlatot az Imperial Tobacco Magyarország Kft. adta, az ajánlat egyértelműen arról rendelkezik, hogy a tevékenységet nem a törvény által előírt koncessziós társaság látná el, hanem azt kiszerveznék egy külföldi tulajdonú cégnek, a spanyol Logista elnevezésű társaságnak. A tevékenység teljes kiszervezésére azonban a törvény nem ad lehetőséget. Mindez valójában azt jelenti, hogy az Ajánlattevő ajánlata a Logista helyett és nevében benyújtott ajánlatnak minősül, miközben a Logista semmilyen ajánlati vállalást nem fogalmazott meg. Megjegyzendő továbbá, hogy az Imperial Tobacco Magyarország Kft. állítólagos támogató partnerei, így a Philip Morris Magyarország és a Japan Tobacco International sem vállaltak semmilyen – jogi szempontból értékelhető – elköteleződést az Ajánlattevő ajánlata mellett.
600 millió kontra 6 milliárd
Az Imperial Tobacco Magyarország Kft., a JTI Hungary Zrt. és a Philip Morris Magyarország Kft. támogatásával szerdán lépcsőzetesen növekvő, 6 milliárd forintig terjedő koncessziós díjat ajánlott a dohány-kiskereskedelmi ellátás működtetésére, és egy versenysemleges elosztási rendszer felállítását vállalta mintegy 500 munkahely teremtése és a kiskereskedelmi árrés megemelése mellett.
Emlékeztetőül: a kormány által helyzetbe hozott Continental és BAT párosnak ennél jóval alacsonyabb, tizede ekkora koncessziós díjat kell majd lerónia. Az idén mindössze 10, jövőre 100 millió forintot kell kifizetnie a két dohánygyártó közös vállalkozásának. Igaz, 2021-től évi 600 millióra rúg majd ez az összeg.
A 6 milliárd forint tehát elvileg elég nyomós érv lehetett volna amellett, hogy a trojka ajánlatával érdemben foglalkozzon az NFM… Szakértők egyébként 5-12 milliárd forint közé saccolták a trafikellátó hasznát.
A kormány szerint blöff az egész
Lázár János blöffnek minősítette a mai Kormányinfó tájékoztatón a 3 dohánymulti (egyébként általa nem ismert) ajánlatát, célozva arra, hogy egy nullával megtoldották az elfogadott ajánlatot. Hangsúlyozta, hogy az ajánlat nem érdemi, nincs mögötte az üzleti terv. Gíró-Szász András kormányszóvivő újságírók kérdését azzal szakította meg, hogy a 3 multi ajánlatával kapcsolatban a semmiről beszélgetnek.
Lázár János azonban azt is hozzátette, hogy inkább azokat a cégeket hozzák helyzetbe, akiknek itthon van gyártókapacitásuk. A BAT-nak és a Continentálnak ugyanis van dohánygyára Magyarországon, a másik három multinak viszont nincs. Azt is többször emlegette, hogy a Philip Morris 3 ügyben is bepanaszolta Magyarországot az EU-nál, többek között a dohánycégek különadója miatt. Pedig azt a kormány jó célra fordítaná, az új budapesti kórház építésére – tette hozzá. Lázár visszautasította, hogy a nyertes pályázó, a Continentál vezetője, Sánta János barátja lenne. Ő az a Sánta János, aki az egész trafiktörvény “megírásában” részt vett. Csak ismerősének tekinti.
Lázár János erről nem beszélt, de amikor elfogadták a BAT és a Continentál ajánlatát, úgy volt hogy nyilvánosságra hozzák. Ez azóta sem történt meg. A trojka ajánlata nyilvános. Így azonban nincs mihez hasonlítani.
