A startup egyik ötletgazdája, Kalmár Péter a Világgazdaságnak elmondta, hogy azok, akik szakácsként regisztrálnak a Yummberbe, a menüt – ez akár két adag töltött káposzta is lehet, ami a vasárnapi ebédből megmaradt – az általuk megszabott áron legkésőbb az aktuális napon tölthetik fel a rendszerbe. Aztán csak várniuk kell, hogy akad-e jelentkező a főztjükre a szintén általuk megszabott étkezési sávban. A Yummber jelzi, hogy mikor, hány fő érkezne, és a szakács ekkor még mindig dönthet úgy: az illető(ke)t profiljuk vagy értékelési pontszámuk alapján inkább mégsem engedi be a lakásába. Az ő kiléte és lakhelye csak akkor derül ki, ha elfogadta a vendégek jelentkezését. Az érkezők aktuális tartózkodási helye is nyomon követhető.
Az ételért járó fizetséget közvetlenül fogyasztás után a vendég által megadott bankkártyáról vonja le a rendszer. A vendéglátók keresetüket hetente, a következő csütörtökön kapják meg az összesített elszámolással együtt.
Ami az adóügyi és egyéb előírásokat illeti, Kalmár Péter szerint érdemes végigolvasni a jogi és számviteli szakembereik által összeállított tudnivalókat, de ők senkit nem fognak kötelezni arra, hogy eleget tegyenek például a lakáséttermekre vonatkozó bejelentési kötelezettségnek.
„Mi csak a rendszert üzemeltetjük, ami összehozza a keresletet és a kínálatot. Ahhoz nem kell engedély, ha az ember a családjára vagy a barátaira, ismerőseire főz. Mi is egy ilyen nagy családnak számítunk. Valójában a közösségi gazdaság vagy sharing economy az egész világon a szürkezónába tartozik” – mondta.
A szerdán startoló magyar kezdeményezés heteken belül kockázati tőkebefektetői támogatást is kap, így a Yummber hamarosan Bangkokban és Buenos Airesben is indul.
