A korábbi évek első fordulóival összehasonlítva, a részvételi arány dolgában az idei volt a második legérdektelenebb országgyűlési választás 1990 óta. Csak 1998-ban – a Fidesz első győzelmekor – volt kisebb a választói kedv. Ennek is köszönhető, hogy bár 2002-ben Orbán Viktor pártja elvesztette a választásokat, akkor több voksot kapott, mint most, 2014-ben.
Csongrád megyében is alacsonyabb volt a részvétel, mint az előző parlamenti választások idején. 2010-ben például a szavazásra jogosultak 62,15 százaléka, idén a választópolgárok kevesebb mint 59 százaléka járult az urnákhoz.
Kevesebben voltak a megyei urnáknál, mint négy éve.
(Fotó: Vásárhely24/Frankó Máté)
A hódmezővásárhelyi központú 4-es választókörben is a megyei adatoknak megfelelő volt a részvétel. A választók valamivel több mint fele nyilatkozott az általa támogatandó képviselő személyéről. Ezen voksok 43,66 százalékát szerezte meg Lázár János.
Bár 20 ezernél is többen húztak ikszet a neve mellé (lényegesen többen, mint négy éve), a választókerülete megnövelt nagysága miatt ez a szám, százalékban kevesebb, mint 2010-ben.
Nyert, de többen szavaztak ellene.
(Fotó: Bornemissza Péter)
A parlamenti mandátuma ugyanakkor egy pillanatig sem volt veszélyben. A választókerület mind a 199 szavazókörében az államtitkárra érkezett a legtöbb voks, de szoros verseny is csak a makói fülkékben volt (a Jobbik és az MSZP jelöltje is a hagymavárosi szavazóhelyiségekben teljesített a legjobban). Hódmezővásárhelyen a szavazatok kicsivel több mint 45 százalékát szerezte meg. A legnagyobb arányú győzelme Erzsébeten volt.
A számokkal játszadozva az is kitűnik, hogy bár a szavazók több mint fele ellene voksolt, sem egy jobboldali-ellenzéki, sem egy baloldali (fiktív)koalíció nem tudta volna megverni, ahogy az is jól látszik, hogy a választókörben szavazók 70 százaléka a jobboldallal szimpatizál.
