Tolsztoj a Háború és béke befejezése után írta meg második nagyregényét, az Anna Kareninát. Az írás előtt történelmi tanulmányokban mélyült el, főleg I. Péter cár ragadta meg figyelmét, s foglalkozott e korból származó történet megírásnak ötletével. Ugyanakkor Puskin művészete is vonzotta az orosz írót, kiváltképp az Anyegin. Tolsztoj találkozása Puskin lányával, Maria Alekszandrovna Hartunggal ugyancsak mély nyomokat hagyott, nem véletlen, hogy főhőse külsejét e hölgyről rajzolta meg.
Az Anna Karenina születését egy tragikus esemény is megelőzte 1872-ben: Jasznaja Poljanatól nem messze egy asszony tehervonat alá ugrott, mivel szerelmi csalódás érte. Tolsztoj ekkor a baleset helyszínére utazva saját szemével látta a halott, összeroncsolt nőt, ami sokáig nyomasztotta.
A mű témája egy nagy, de a társadalom szemében törvénytelen szerelem. Egy férjes asszony sorsa rajzolódik ki a műből, aki a teljes élet után vágyakozik. A főhős, Anna Karenina (Halas Adelaida) otthagyja boldogtalan házasságát és követi fiatal arisztokrata szerelmét, Vronszkijt (Szeles József). A szerelmi regény társadalmi regénnyé növekszik.
A szenvedélyes, érzelmes irodalmi alkotás megihlette Kocsák Tibor – Miklós Tibor szerzőpárost is, akiknek ezt a páratlan musicalt köszönhetjük. Igazi irodalmi és zenei csemegének ígérkezik az előadás, Szerednyey Béla rendezésében, amelyben a két már említett színész mellett Sasvári Sándort, Varga Miklóst és Trokán Annát is láthatják, hallhatják a nézők. Anna Karenina, a kor hazug életét űző társaságban az egyedüli, aki nem tud hazugságban élni. Igaz és teljes életre vágyik, ezért lázad fel a hazug konvenciók ellen. Annának Vronszkij jelenti a világot, ő azonban szabadulni próbál tőle, bár szereti Annát, de egyre gyakrabban hagyja magára. Annának egyetlen kiútja maradt: az öngyilkosság.
Kedden, szerdán és csütörtökön a Vörösmarty Színházba költözik az orosz irodalom egyik tragikus hőse, Anna Karenina és a kor orosz társadalma zenés előadásban.
