Az ülés MNB honlapján szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvében az áll: a tagok egyetértettek abban is, hogy amennyiben az inflációs kilátások és a kockázati megítélés nem mutat javulást, a monetáris kondíciók további szigorítására kerülhet sor.
A tanács tagjai szinte egyöntetűen azon a véleményen voltak, hogy a növekedési kilátások a szeptemberi előrejelzéshez képest számottevően romlottak. Néhányan úgy ítélték meg, hogy az alacsony belső kereslet dezinflációs hatását a forint árfolyamának elmúlt hónapokban végbement gyengülése ellensúlyozhatja, így a 3 százalékos inflációs cél elérése veszélybe került, ami szükségessé teszi a monetáris kondíciók szigorítását. Mások azon a véleményen voltak, hogy ez a kérdés csak a decemberi inflációs jelentés ismeretében dönthető el.
Úgy látták, hogy az inflációs és reálgazdasági folyamatok a szeptemberi inflációs előrejelzés várakozásainak közelében alakultak. Azt is megállapították azonban, hogy a tartósan gyenge forintárfolyam növeli az infláció kockázatait, és olyan mértékben rontja a háztartások és az állam mérlegpozícióját, hogy az a magyar gazdaság növekedési kilátásait jelentős mértékben rontja.
A tagok megosztottak voltak a forintárfolyam inflációra gyakorolt hatásának megítélésében. Egyes tagok úgy vélték, hogy profitkilátásaik romlása miatt a piaci szereplők már rövid távon kénytelenek lesznek beépíteni a fogyasztói árakba az árfolyamváltozásból és a kompenzációval nem érintett minimálbér-emelésből adódó többletköltségeiket.
A leértékelődő forint-árfolyam fogyasztói árakra gyakorolt hatásával kapcsolatban egy tanácstag úgy vélte, hogy az elsősorban a dollárviszonylatú, kőolajimport esetében jelentős hatású, így az inflációs várakozások meghatározódása szempontjából nagyobb jelentőséggel bíró adószűrt maginfláció csak kisebb mértékben emelkedhet. Más tagok ezzel szemben tapasztalatokra hivatkozva úgy érveltek, hogy a forint euróval szembeni árfolyamának változása mérhető hatással bír a teljes fogyasztói árindex alakulására, beleértve a maginflációt is.
Egyes tanácstagok szerint az elmúlt hetek forintárfolyam-gyengülésében, hazai kockázati felár- és hozamemelkedésében túlnyomórészt a nemzetközi befektetői hangulat romlása tükröződött. Megismételték a monetáris tanács korábbi értékelését, miszerint a forint elmúlt időszakban tapasztalt leértékelődése nincs összhangban a magyar gazdaság fundamentumaival.
Mások ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy az összességében rendkívül kedvezőtlen külső kockázati környezet mellett a magyarországi fundamentumok alakulása is hozzájárult ahhoz, hogy az ország kockázati megítélése jelentősen romlott. Ugyanezen tagok szerint a növekedési kilátásokkal kapcsolatos kockázatok erősödése az emelkedő hozam és gyengülő árfolyam mellett az adósságpálya fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatokat növeli. Mindez a Magyarországba vetett befektetői bizalom gyengülésében, a forinteszközök relatív teljesítményében is tükröződött.
A Moody’s bejelentését, miszerint spekulatív kategóriába minősítette le a magyar államadósságot, néhány tanácstag váratlan lépésnek ítélte meg, tekintettel arra, hogy a leminősítésre a kormány IMF-tárgyalások megkezdésének szándékára vonatkozó bejelentését követően került sor. Ez utóbbi bejelentést, valamint a Bankszövetséggel folyó tárgyalások tényét több tanácstag üdvözölte.
