A Bankszövetség azt az álláspontot képviseli – s ezt még az alkotmányból is le lehetne vezetni -, hogy Quaestor-károsultaknak nem jár semmilyen kárpótlás – jelentette ki a Kossuth rádió 180 perc című műsorában Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hétfőn.
Nem tartják etikusnak a kártérítést
Szerinte a Quaestor-ügy olyan terhet jelent a társadalomra, mintha minden magyar ember, csecsemőtől az aggastyánig, fejenként 18 ezer forintot dobna be a közösbe, hogy a 32 ezer Quaestor-károsult megkapja a pénzét.
Kifejtette, hogy amíg a bankok és a magyar állampapír 2-3 százalékos hozamot tudott fizetni, mert ez volt a reális kamathozam, addig volt egy cég, amely 8-10 százalékot fizetett. A magasabb hozamnak nyilván a magasabb kockázat volt az ára. A quaestoros ügyfelek papírjaira normál betűmérettel rá volt nyomtatva, hogy sem az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), sem a Befektető-védelmi Alap (Beva) garanciája nem vonatkozik rá – tette hozzá.
“Nem is tartom etikusnak, hogy valaki azt kéri, hogy őt kárpótolják, ha nem volt biztosítása” – mondta a főtitkár.
Nem szabad ezt a terhet a társadalomra rakni
Amikor az elmúlt években jó volt a 10 százalékos hozam, ami mindenféle realitást messzemenően nélkülözött, akkor az jól esett, ugyanakkor pedig, amikor a kockázatnak a másik oldala következik be, akkor őket teljes mértékben kárpótolják, ez olyan szinten etikátlan, hogy a Bankszövetség álláspontja szerint nem szabadna ezt a terhet a társadalomra rárakni 32 ezer “meglehetősen jómódú” ember érdekében – mondta Kovács Levente.
Előbb-utóbb a fogyasztó fizeti meg
Arra a kérdésre, hogy nem a társadalmat, hanem a bankszektort terheli a kártalanítás, a főtitkár azzal válaszolt, hogy a devizaadósok konszolidációja a bankszektorra elképesztő terheket hárított, az OBA alapvetően kimerült a hitelintézetek konszolidációja miatt, most a Beva merült ki csalók miatt. A terheket előbb-utóbb a végső fogyasztó fizeti meg – vélekedett.
Amennyiben a bankszektor ezt nem tudja továbbhárítani, akkor viszont a versenyképessége csökken, és ma már az ilyen versenyképesség-csökkenés költsége akkora, hogy az elmaradt beruházások után esedékes adóbevételek kiesése meghaladja a bankadóból befolyó összeget.
“Utólag, most azt látom tehát, hogy alapvetően rossz lépés volt a banki szektort ilyen szinten szétvetni és a versenyképességét lerontani” – mondta a főtitkár.
Bankadócsökkentés kontra kártalanítás
Az interjúban kitért arra is, hogy a kormány törekszik az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodás betartására, folyamatosak az egyeztetések a Bankszövetséggel és a bankadó csökkenni fog. Ugyanekkor ez a csökkentés sokkal kisebb mértékű, mint amennyi a Quaestor-ügy miatt a Beva feltöltésével a szektorra hárul.
Az autóhitelek forintosításáról feltett kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az ilyen hiteleket nyújtó lízingcégek egy része banki tulajdonban van és ezeknél, ha az ügyfél azt kéri, hogy a svájcifrank- vagy euróalapú hitelét forintra váltsák át, bármely bank ezt örömmel megteszi.
A főtitkár nem tudja elképzelni, hogy lenne olyan bank, amely az ügyfél ilyen kérésének ne tenne eleget, a fő kérdés viszont mindig az, hogy az átváltás milyen árfolyamon történjék, piaci árfolyamon az átváltásra mindig van lehetőség.
