A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az elemzői várakozásoknak megfelelően, 15 bázisponttal, újabb történelmi mélypontra, 1,80 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.
Az előző, március 24-i kamatdöntő ülésen is 15 bázispontos alapcsökkentésről döntött a testület.
A márciusi ülést követő sajtótájékoztatón Matolcsy György jegybankelnök bejelentette, hogy azzal újabb kamatcsökkentési ciklus indult, amelyet szavai szerint addig érdemes folytatni, amíg a középtávú inflációs célt – egy új, rugalmasabb keretben – el nem érik. Hozzátette, hogy a kamatcsökkentés erősíti a növekedést, támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, és a jegybankot a középtávú inflációs cél elérésében.
Erősödött a forint
Erősödésnek indult a forint árfolyama a jegybank piaci várakozásoknak megfelelő keddi kamatcsökkentését követően. A kamatdöntés bejelentése előtt 298 forint közvetlen közelében ingadozott az euró jegyzése, negyed órával a bejelentés után viszont már 297,45 forinton állt. Az eurót kora reggel 298,18 forinton, az előző estivel nagyjából megegyező árfolyamon jegyezték a bankközi devizakereskedelemben. Az euró jegyzése kedden napközben, a kamatdöntés előtt 297,29 és 298,52 forint között alakult.
A svájci frank jegyzése a kamatdöntést követően 290,70 forintról 290,15 forintra csökkent. Reggel a jegyzés 290,22 forinton állt.
A dollárral és a japán jennel szemben a forint folyamatosan gyengült nap közben: a dollárt kora reggel 277,91 forinton, délután 278,40 forinton jegyezték. A kamatdöntést követően azonban a forint a dollárral és a jennel szemben is erősödött kissé: a dollár jegyzése 278,40-ről 277,80-ra csökkent, a jené pedig 2,3320 forintról 2,3270 forintra.
Nem okozott meglepetést
Az Erste elemzői, Barczel Vivien és Ürmössy Gergely szerint sem okozott meglepetést a Magyar Nemzeti Bank azzal, hogy 15 bázisponttal 1,8 százalékra vágta az irányadó rátát. A lépéssel kapcsolatban csupán az okozta a bizonytalanságot, hogy a monetáris tanács megtartja-e a márciusban látott 15 bázispontos lépésközt vagy eltér attól.
A márciusban újraindított kamatcsökkentési ciklust a nyomott inflációs kilátással támasztotta alá a tanács, amely továbbra sem enyhült, hiszen a maginflációs mutató az elmúlt hónapokban 1 százaléknál megtorpant. Az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja által feltüzelt kockázatvállalási kedv erősíti a forintot az euróval szemben, így ez is hátráltatja a hazai inflációs folyamatokat.
1,5 százalék alá is benézhet
Az elemzők ezért arra számítanak, hogy májusban újra kamatot vág az MNB, a 15 bázispontos lépésközökkel pedig eljuthat a 1,5 százalékos szintig június végére. Korábban Balog alelnök úr megjegyezte, amennyiben a forint erősödése veszélyezteti az inflációs cél teljesülését, a monetáris tanács akár a lengyel kamat (jelenleg 1,5 százalék) alá is vághatja az irányadó rátát.
A jegybank márciusi előrejelzése szerint 2017 elején teljesülhet a 3 százalékos inflációs cél. Az Erste elemzői szerint a júniusi felülvizsgálatkor az MNB számára az a – jelenleg alternatív – forgatókönyv válhat az előrejelzés alapjává, amely szerint az eurózónában elhúzódik a defláció sújtotta időszak, illetve Magyarországon jelentkeznek az alacsony üzemanyagárak másodkörös hatásai. Ezekre a kockázati pályákra a monetáris tanács válaszul nem áll meg a 1,5 százaléknál, hanem folytathatja a kamatcsökkentési ciklust júliusban is – kisebb lépésközzel, vélik.
A bűvös 1,5 százalék
Németh Dávid, a K and H vezető elemzője szerint egyértelműen erre számított a piac, az elmúlt időszakban a forint árfolyama erősödött, kedvező volt a nemzetközi környezet és az infláció továbbra is negatív tartományban maradt. Az újabb kamatvágás függ egyebek közt az inflációs folyamatoktól, valamint a nemzetközi környezet alakulásától, de egyelőre inkább a kamatcsökkentés folytatódhat, óvatos, apró lépésekkel – mondta az elemző az M1 aktuális csatornán.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere küldött írásos kommentárjában azt emelte ki, hogy a piac az elkövetkező hónapokra további vágásokat áraz, a várakozások szerint az MNB egészen 1,5 százalékig mérsékli majd az alapkamatot. Ezt a forgatókönyvet jelenleg két esemény veszélyeztetheti: egy esetleges görög csőd, illetve a várható amerikai kamatemelések bizonytalan hatása.
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint júniusig további 15 bázispontos vágásokkal 1,5 százalékig süllyedhet az alapkamat. Hozzátette, hogy ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nem kezdi meg a monetáris szigorítást nyáron, akkor az MNB – egy feltételezett nyári szünet után – a szeptemberi inflációs jelentésre alapozva újrakezdheti a kamatcsökkentéseket, és 1-1,3 százalékos minimumszinten állhat meg az alapkamat.
Folytatódhat a kamatcsökkentés
A monetáris tanács szerint az óvatos kamatcsökkentés mindaddig folytatódhat, amíg az a középtávú inflációs cél elérését támogatja. A kamatdöntő ülésről kiadott közleményben a testület úgy ítéli meg, hogy előrejelzéseik feltételeinek teljesülése mellett “az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az irányadó ráta csökkentése és a tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat”.
Megjegyzik azt is, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.
