Pénzügy

Alig becsüljük meg a munkahelyünket

Európa-szerte csökken a munka és a munkahely iránti elkötelezettség. A magyarok ebben különösen élen járnak.

Magyarországon a munkavállalók mindössze 10 százaléka vallja magát maximálisan elkötelezettnek jelenlegi munkaadója iránt. Összehasonlításul: ez az arány Dániában 45 százalék, Norvégiában 42 százalék, Oroszországban 37 százalék – derül ki a Kelly Global Workforce Index (KGWI) felmérés legfrissebb eredményeiből.

És minket becsülnek-e?

A munkavállalói elkötelezettség kérdéséhez szorosan kapcsolódik az is, hogy a dolgozók szerint mennyire becsüli meg őket munkaadójuk.Európai összesítésben a munkavállalók 39 százaléka érzi úgy, hogy megbecsülik a munkahelyén, és ez a szint lényegében változatlan maradt az elmúlt három évben.

Magyarországon a válaszadók 36 százaléka érez hasonlóképpen; 44 százalékuk pedig kevésbé lojális munkaadójához a tavalyi felméréshez képest. Ennek eredményeképpen a megkérdezettek 66 százaléka tervez állásváltoztatást még ebben az évben, 65 százalékuk pedig rendszeresen gondolkodik azon, hogy felmond. A válaszadók közel fele keres új álláslehetőséget, attól függetlenül, hogy jól érzi magát jelenlegi munkahelyén, és 39 százalékuk hetente legalább egyszer aktívan keresgél is az állásajánlatok között.

Gondolta?

Pénz beszél

A munkahely-választási döntést befolyásoló legfontosabb tényezőkről szólva a fizetést és a juttatásokat említették a legtöbben (85 százalék), ám a válaszadók 63 százaléka ugyancsak megjelölte a munka és magánélet egyensúlyát, 51 százalékuk pedig az előrejutási lehetőségeket.

Az Y generáció tagjai (vagyis a fiatalok) a fizetésen kívül (89 százalék) az előrelépési lehetőségeket (66 százalék), illetve a munka-magánélet egyensúlyát (65 százalék) és a tréning, szakmai továbbképzési lehetőségeket (61 százalék) tartják fontosnak, ha több munkaadó ajánlata közül is választhatnak.A megkérdezettek felét nagyban befolyásolja munkahely-választási döntéseiben, hogy mennyire talál értelmet munkájában.

Mit jelent mindez?

A magyar munkavállalói elkötelezettség messze elmarad az európai átlagtól, és ez világosan jelzi, hogy a munkaadóknak olyan körülményeket kell(ene) teremteniük, amelyek hosszú távon is vonzóak a munkavállalók számára. A bevallottan munkát kereső jelöltek mellett nagy számban vannak olyanok is, akik kevésbé látható módon közelítik meg a munkaerőpiacot (passzív álláskeresők). Ez pedig még inkább fokozza a tehetséges munkavállalók felkutatásában és megnyerésében rejlő kihívásokat – foglalta össze a kutatás tanulságát a cég vezetője, Jónás Anikó.

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy bár a fizetés és juttatás áll a munkavállalói preferencia középpontjában, az előrelépési lehetőségek és a szakmai továbbképzések is fontos szerepet játszanak munkahellyel kapcsolatos döntéseknél. A készségfejlesztés és tudásbővítés menedzselése ma már nem kizárólag a munkáltató felelőssége. Ezek a foglalkoztatás szerves részét alkotják és nagyban befolyásolják a munkavállalói teljesítményt, morált csakúgy, mint a munkaerő-megtartását – tette hozzá.

Passzív álláskeresők elérése – megoldást jelenthet-e a közösségi média?

Ma már az online/digitális önéletrajz az általános – a felmérés résztvevőinek 96 százaléka állítja, hogy leginkább ilyen formában adná be pályázatát egy állásra, míg a hagyományos papíralapú önéletrajzot mindössze 14 százalékuk választaná. Habár egyre nagyobb teret hódít a közösségi média az álláskeresésben is, a megkérdezettek alig 6 százaléka választaná ezt a lehetőséget a hagyományos álláskeresési módszerekkel szemben.

Az álláskeresők 16 százaléka csatlakozott már valamely munkaadó közösségi oldalához vagy szakmai közösségéhez, 45 százalékuk pedig szívesen csatlakozna a későbbiekben.

A felmérés 31 ország mintegy 230.000 dolgozójának válaszait gyűjtötte össze, köztük több mint 6 ezer magyar munkavállalóét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik