Iván Gábor a Poslovni Dnevnik címû zágrábi gazdasági napilap internetes felületén pénteken megjelent interjújában beszélt errõl, s leszögezte, hogy a magyar állam nem fog beavatkozni a vizsgálatba.
Az újság azután készített interjút a magyar nagykövettel, hogy a horvát médiában kiszivárogtatták a tartalmát Martonyi János magyar külügyminiszter levelének, amelyet a múlt héten írt horvát kollégájának, Gordan Jandrokovicnak. A lap úgy tudja, a levélben Martonyi bírálta az INA horvát olajtársaság felügyelõ bizottságát, azzal “gyanúsítva” a testület tagjait, hogy hamis üzleti információkat szivárogtatnak ki, de sérelmezte a horvát versenyhivatal magatartását is. A lap felidézi a Vecernji List korábbi írását, amely szerint Martonyi levelét Zágrábban a horvát intézményekre való nyomásgyakorlásként élték meg.
A Poslovni Dnevnik szerint Iván Gábor nem akart beszélni a levélrõl, csak annyit mondott, hogy a két kormány kapcsolatban áll egymással, folynak a megbeszélések az INA-ról, de ezek jelenleg nem tartoznak a nyilvánosságra. “… nem azért, hogy rejtegessünk valamit, hanem, hogy kormányszinten kölcsönös megértés alakuljon ki. Az információk kiszivárogtatása ellenkezik a vállalatok és a két kormány érdekeivel” – mondja a nagykövet, a diplomáciai kommunikáció szabályaira hivatkozva.
Iván Gábor sérelmezi, hogy a horvát médiában idõnként rövidtávú személyes érdekektõl vezérelt cikkek jelennek meg. Elfogadhatatlanok az olyan írások – mondja -, amelyek szerint a Mol veszélyezteti Horvátország energetikai függetlenségét. Emlékeztet arra, hogy a két kormány több együttmûködési megállapodást írt alá, s ezek egyike az energetikai együttmûködésrõl, a válsághelyzetekben való kölcsönös segítségnyújtásról szól. “Az energia terén közösek a két ország érdekei” – szögezi le.
Horvátország EU-tagsága a tét?
A lap arról az elképzelésrõl is megkérdezte a magyar nagykövetet, hogy 50 százalékra korlátoznák az INA-ban való tulajdonszerzés mértékét. Iván Gábor itt felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós elõírások szavatolják a tõke szabad mozgását, és a törvényhozó hatalom ideiglenesen sem hozhat ilyen korlátozásokat, kivéve, ha természeti csapás történt.
Horvátország nem tagja ugyan az EU-nak, de készül a csatlakozási megállapodás, amelynek elõírásait tiszteletben kell tartania, különben csorbítja saját politikai tekintélyét. Ha ilyen törvényt hoznának, az EU már másnap reagálna rá – mondta.
A nagykövet cáfolja azokat az állításokat, hogy az INA-val kapcsolatban Magyarország nyomást gyakorolna a horvát intézményekre. “Amit elmondhatok az az, hogy az INA részvényesi megállapodását jónak tartjuk, és nem látunk okot annak módosítására.”
Kihallgatnák Hernádi Zsoltot
Emlékeztet rá: Jadranka Kosor horvát kormányfõ beharangozta, hogy hamarosan találkozik magyar kollégájával, Orbán Viktorral, s arra számít, hogy szó lesz köztük a horvát ügyészség kérésérõl is, hogy kihallgathassák Hernádi Zsoltot az állítólagos megvesztegetéssel összefüggésben.
A lap szerint a magyar ügyészség korábban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva elutasította a kérelmet. A nagykövet válaszul felhívja a figyelmet arra, hogy a két ország jogsegélyegyezménye biztosítja ezt a lehetõséget. Hozzáteszi ugyanakkor: “A magyar kormány nem fog beavatkozni a vizsgálatba. Hiszünk a horvát és a magyar ügyészség függetlenségében és hozzáértésében.”
“Azt tudni kell, hogy a magyar államügyészség saját vizsgálatot indított ugyanebben a kérdésben. A két ügyészség együttmûködése jó. Vannak saját kommunikációs csatornáik, törvényes kereteiken belül járnak el, s õk döntik el, hogy mikor és milyen formában tájékoztatják a nyilvánosságot” – mondta a horvát lapnak Iván Gábor, Magyarország zágrábi nagykövete.
